Változások az európai autókereskedelemben

UNSPLASH | License | Ruffa Jane Reyes

A főbb autógyártó vállalatok piaci részesedésének változásai

Az ACEA sajtóközleménye szerint az év első hét hónapjában az európai autóeladásokat az elmúlt öt évben stabil 25% körüli piaci dominanciát magáénak tudó Volkswagen Csoport vezette. Az ACEA nyilvántartása szerint 2025 januárja és júliusa között az Európai Unióban 1 782 824 olyan új gépjárművet regisztráltak, amelyet a német csoport gyártott. Ez 3,8%-os növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest. A Volkswagen legnépszerűbb márkái a csoport névadója (738 878 darab), valamint a Škoda (423 138 darab) voltak. A 2024 januárja és júliusa közötti időszakhoz képest azonban az idei év első hét hónapjában egy a csoporton belül viszonylag frissen, 2010-ben alapított új spanyol márka, a Cupra produkálta a legnagyobb, 37%-os eladásnövekedést. Ha az eladásokat az Egyesült Királyságra és az Európai Szabadkereskedelmi Társulásra is kiterjesztjük, a Volkswagen közel egymillió regisztrációval vezet a második helyen álló Stellantis előtt. Részesedése ezzel 28,7% volt – ez 1,6%-os javulás a 2024. júliusi adatokhoz képest.

A Stellantis januártól júliusig 1 192 746 darab új járművet értékesített Európában (ennek 87,8%-át magában az Európai Unióban). Második helyezése azonban bizonytalannak mondható, mivel eladásai közel 10%-kal csökkentek az előző év azonos időszakához képest. Ebben a visszaesésben komoly szerepet játszik a Lancia/Chrysler eladásainak 73,3%-os mérséklődése. Ezzel szemben a harmadik helyezett Renault 5,6%-kal növelte eladásait, így már csak alig 300 ezer regisztrált járművel maradt el a Stellantistól. Az ezüstérmes ezzel júliusban 1%-os részesedés-csökkenéssel a piac 14,9%-át mondhatta magáénak, a bronzérmes pedig 0,2%-os erősödéssel a 10,6%-át.

A 2024–2025-ös periódus legnagyobb növekedését a kínai BYD produkálta: idei eladásai a tavaly január–júliusi időszakban regisztrált 16 633 járműhöz képest 58 434-re emelkedtek. A vállalat ezzel 251,3%-os növekedést produkált, és piaci részesedése 1,1%-ra nőtt.

Az új regisztrációk száma az amerikai Tesla esetében csökkent a legnagyobb mértékben: az amerikai vállalat által értékesített járműveknek a darabszáma a tavalyi 137 071-hez képest idén 43,5%-kal esett vissza. A főbb autógyártók 2025 júliusában mért piaci részesdését az alábbi ábra, a január és július közötti regisztrációk előző év azonos időszakához képesti változását pedig az utána következő táblázat mutatja.

Ha a következő ábrán megvizsgáljuk az autógyártók piaci részesedését, akkor megállapíthatjuk, hogy az európai piacvezető cégek pozíciója az elmúlt öt év során nem, vagy csak minimális mértékben változott. A vizsgált időszakban az európai gyártást és értékesítést magabiztosan vezette a Volkswagen Csoport, a Stellantis pedig sikeresen tartotta a második helyét. A piacvezető és az ezüstérmes között 2021-ben volt a legkisebb a különbség: a holland konszern eladásai ekkor csak 5,16%-kal maradtak el a német csoportéitól. A 2025-ös törtévi adatok alapján viszont ez a különbség mára közel 11,7%-osra nőtt. A harmadik helyet végéig a Renault mondhatta a magáénak, bár 2022-ben úgy tűnt, lekerül a dobogóról: európai eladásai ekkor összesen 1304 darabbal haladták meg a Hyundai eredményét.

A negyedik helyezett Hyundai pozíciója viszont már egyáltalán nem ennyire stabil, mivel mögötte a Toyota egyre jobban jön fel. A japán cégcsoport az év első hét hónapjában 52 724-gyel több járművet értékesített az európai piacon, mint koreai riválisa, ez pedig közel 1%-os részesedési előnyt jelent. Fontos kiemelni, hogy a Mercedes-Benz a vizsgált időszak egészében fölötte tudott maradni az 5%-os piaci részesedésnek, a Ford 2020-ban közel 6%-os részesedése viszont mára 3%-ra zsugorodott. Mindent egybevetve tehát a legnagyobb részesedésnövekedést az elmúlt öt év során a 6%-ról 8,65%-ra növekvő Toyota mondhatja magáénak, a legmeredekebben – 20,91%-ról 16,65%-ra – pedig a Stellantis üzletrésze esett.

Az egyes meghajtástípusok piaci részesedésének változásai

Európában a tisztán elektromos járművek (BEV) 2025-ben sem tudták megszerezni a piaci elsőséget: januártól júliusig összesen 1 011 903 új BEV-t regisztráltak, ami 15,6%-os részesedést jelent. A hajtásláncok versenyében az elektromos meghajtás ezzel a harmadik helyen áll; az ezüstérmet a benzines, az első helyet pedig a hibrid meghajtású járművek (HEV) szerezték meg. A benzinnel működő járművek részesedése 28,3%, a HEV-eké pedig 34,7% volt. A benzines, illetve a dízeles járművek együttes részesedése 37,7%-ot tett ki, és ezzel minimális arányban ugyan, de megelőzték a hibrid meghajtásúakét. 2024 azonos időszakához képest viszont ez több mint 10%-os visszaesést jelent, az előző év első hét hónapjában ugyanis a két robbanó motoros hajtástípus együtt az új regisztrációk 47,9%-át tette ki.

A jelenlegi rangsor viszont rövid időn belül megváltozhat, mivel éves összevetésben a BEV-ek és a plug-in hibridek (PHEV) eladásai növekedtek a legnagyobb mértékben. Az év első hét hónapjában az előbbiek részesedése 24,2%-kal, az utóbbiaké pedig 24,4%-kal volt magasabb az európai piacon, mint egy évvel korábban. Ha a növekedés üteme hasonló marad, a BEV-ek részesedése megközelítheti a 16,7%-os bővülést felmutató HEV-ekét. A benzin- és a dízelmeghajtás népszerűségének fokozatos csökkenését az is jól mutatja, 2024-hez képest az idei év első hét hónapjában 20,1%-kal, illetve 26,4%-kal kevesebb új benzines, illetőleg dízeles gépjárművet regisztráltak. Ezzel szemben az üzemanyagcellás elektromos autókat, a földgázüzemű járműveket, az LPG-t, valamint az E85/etanolt is magába foglaló egyéb kategóriába tartozó járművek eladásai minimálisan, 3,2%-kal emelkedtek. Az egyes meghajtások 2024-es és 2025-ös értékesítési adatait az alábbi ábra foglalja össze.

Eltérés a meghajtástípusok kibocsátási értékei között

A Transport & Environment elnevezésű európai közlekedési és környezetvédelmi szövetség 2025 szeptemberében jelentette meg „Closing the growing PHEV loophole” című jelentését, amelyben egy a hibrid meghajtással kapcsolatos súlyos kibocsátási problémára figyelmeztetett. A jelentésben foglaltak alapján az elmúlt években folyamatosan nőtt a PHEV-k valós körülmények között, illetve a WLTP elnevezésű [1] standard laboratóriumi tesztek során mért szén-dioxid-kibocsátása közötti különbség. A gyakorlatban a 2021-ben gyártott PHEV-k 3,5-szer, a 2022-es modellek 4-szer, a 2023-as gyártmányok pedig 5-ször annyi káros anyagot bocsátottak ki, mint a laboratóriumban. A tesztek ugyanis egy hibás, túlontúl optimista feltételezésen alapulnak: a vizsgálatokat végzők a valóságosnál jóval nagyobbra becsülik az elektromos üzemmódban megtett távolság arányát, ez pedig az emisszió drasztikus alulbecsüléséhez vezet.

A fenti mutató mellett azt is érdemes megvizsgálni, hogy az egyes meghajtásoknak mekkora az egész életciklusukra mért átlagos kibocsátása. Az olaszországi székhelyű International Council on Clean Transportation (ICCT) 2025 júliusában vizsgálta meghajtás szerint elkülönítve az Európai Unióban 2025 során értékesített személygépjárművek átlagos emisszióját. A szervezet munkatársai által közzétett elemzés az egyes meghajtástípusok vizsgálata kapcsán az alábbi eredményekre jutott:

A legmagasabb, egymáséval közel azonos kibocsátási értéke a benzin- és dízelüzemű járműveknek van. Az előbbiek kilométerenkénti átlagos emissziója 235 gramm szén-dioxid-ekvivalens, az utóbbiaké pedig csupán 1 grammal marad el tőlük. A kibocsátás legnagyobb mértékben az üzemanyag felhasználásával, kisebb arányban az üzemanyag előállításával, emellett pedig a gépjármű előállításával és karbantartásával hozható összefüggésbe. A következő, alacsonyabb sávba a föld- és biogázzal működő járművek, illetve a HEV-ek, a PHEV-k és az egyéb földgázalapú személygépkocsik tartoznak. Ezek esetében a kibocsátás mértéke 163 g/km (PHEV) illetve 203 g/km (föld- és biogáz) között változott. A kibocsátásért ezekben a kategóriákban is főként az üzemanyag-felhasználás volt a felelős. A következő, az előzőeknél jelentősen alacsonyabb kibocsátású kategóriát a BEV-ek, valamint a megújuló energiával hajtott egyéb személygépkocsik alkotják. A kilométerenkénti kibocsátás itt már a benzinüzemű járművek közel ötöde, 50 és 63 gramm között mozog. Ennek legnagyobb részét a járművek, illetve az akkumulátorok előállítása teszi ki.

Változások a nagyobb európai piacokon

Az Európai Unió legnagyobb gépjárműpiacának számító Németországban a PHEV-k száma nőtt a legjelentősebben: a 2024-es 104 360-hoz képest az idei év vizsgált időszakában 166 102 járművet – vagyis a tavalyinál 59,2%-kal többet – vásároltak. A BEV-ek száma is jelentősen emelkedett; ennek a kategóriának az eladásai 38,4%-kal bővültek. A harmadik helyen a HEV-ek állnak 10,7%-os növekedéssel. A többi meghajtástípus viszont mérséklődést könyvelhetett el: a legnagyobb arányban a benzines járművek eladásai csökkentek, mivel ezekből 25,9%-kal vettek kevesebbet, mint tavaly. Ezzel a benzinüzemű autók 469 651 darabos eladása a HEV-ek (475 138 darab) mögötti második helyre szorult vissza. Összesítve a német gépjárműeladások 2024-hez képest 2,5%-ot mérséklődtek.

A maga 973 755 darabos új regisztrációjával az európai viszonylatban a második legnagyobbnak számító olasz piacon az előző évinél 3,7%-kal kevesebb új járművet értékesítettek. A csökkenés főként a dízelüzemű járműveknél következett be, mivel ezek eladásai 31,6%-kal csökkentek – de számottevően, 17,8%-kal mérséklődtek a benzines járművek értékesítései is. Jelentősen növekedett viszont az új PHEV- (60,3%) és BEV- (29%) regisztrációk száma. A január és július közötti időszakban értékesített járművek több mint 44%-a HEV volt. Ez azt jelenti, hogy a kategória 9,4%-kal bővült 2024-hez képest.

Franciaországban 7,9%-os mérséklődést volt mérhető az új járművek regisztrációjában. A rossz eredmény leginkább a dízelmeghajtású (−41%) és a benzinüzemű (−33,6%) járművek, valamint a PHEV-k (−30,5%) alacsony értékesítéseinek köszönhető. Növekedés egyedül a HEV-ek esetében történt; itt 30,5%-kal bővültek az eladások. A 2025-ben regisztrált 958 581 francia jármű 34%-a HEV, 35,5%-a pedig benzinüzemű volt, ezáltal pedig az országban még mindig az utóbbi kategóriába tartozó járművek eladásai voltak a legmagasabbak.

A legnagyobb európai piacok közül egyedül Spanyolországban nőttek az új járművek regisztrációi: az országban 2025 első hét hónapja során 708 139 járművet értékesítettek (+14,3%). A benzin- és dízelüzemű járművek eladásai viszont jelentősen mérséklődtek: az előbbiek esetében 12,6%-kal, az utóbbiakéban pedig 37,9%-kal. Rendkívül nagy arányban nőttek ellenben a BEV-ek (89,6%), a PHEV-ek (94,5%) és az egyéb járművek (91,3%) értékesítései. A HEV-ek eladásai mérsékeltebben, 30,2%-kal bővültek.

A vizsgált időszakban Magyarországon 7%-kal több új gépjárművet regisztráltak mint 2024-ben. Az összesen 76 910 új jármű közel 51%-a HEV volt, ezután következtek a benzines (24%) és a dízeles (12%) járművek, illetve a BEV-ek (8%). EU-n belül az előző évhez képeset Hollandia és Litvánia mellett csupán hazánkban nőtt az újonnan regisztrált dízelüzemű autók száma. Eladáscsökkenés nálunk egyedül a benzinnel működő autók számában következett be: 2024-hez képest itt 16% volt a mérséklődés. A benzinüzemű autók eladásai az előző évvel összevetve mindössze Bulgáriában (5,4%), Horvátországban (5,5%) és Lettországban (29,6%) növekedtek.

Érdekesség, hogy 2025. január–július között a legnagyobb arányú gépjárműregisztráció-növekedésre, illetve a legnagyobb arányú gépjárműregisztráció-csökkenésre is a balti országokban került sor. Lettországban és Litvániában a megelőző évhez képest 33,4%-kal nőtt az értékesítések száma, Észtország azonban 39,6%-os csökkenésről számolhatott be. Az egyes országok regisztrációit, illetve a 2024 és 2025 közötti változás mértékét a következő táblázatban foglaltuk össze.

Globális kitekintés

A 2025 első hét hónapjában regisztrált járművek statisztikái alapján az európai autópiac fordulóponthoz érkezett. Az előző év azonos időszakában közel 2,3 millió darabbal még a benzinüzemű járművek vezették az új regisztrációkat, az idei törtévi adatok alapján viszont a HEV-ek vették át a piacelsőséget. Kérdéses azonban, hogy a változás tartósnak bizonyul-e. Ha ugyanis a BEV-ek és a PHEV-ek az ideihez hasonló léptékben bővülnek, akkor a hibrid járművek előnye hamar elveszik majd. Vállalati szemszögből vizsgálva a Volkswagen piaci előnye akkora, hogy egyelőre nem kell tartania a trónfosztástól. Kérdés azonban, hogy ha jelenlegi növekedési ütemét fenn tudja tartani, akkor a kínai BYD hány helyet kapaszkodhat még fel.

Az európai értékesítési adatokat a globális eladásokkal összevetve azt láthatjuk, hogy az ACEA 2025 első félévére vonatkozó jelentése szerint a 2024 első félévéhez képest 8,8%-kal bővülni tudó és immár a világpiac 48%-át kitevő ázsiai autópiac erősödése nyomán jelentősen megnőttek az egyes autógyártók európai és globális eladásai közötti eltérések. Emiatt bár Európában a Volkswagen, a BMW és a Mercedes-Benz is erősödni tudott, világviszonylatban mindhárom vállalat gyengült. Az Európában piacvezető Volkswagen például 2024 során alig több mint 9 millió járművet értékesített globálisan, szemben az öt évvel korábbi közel 11 millióval. Az 2019 és 2024 között 6,6%-os európai bővülést felmutató BMW ugyanebben az időszakban világszinten közel 3%-os gyengülést produkált. A Mercedes-Benz eladásai pedig a 2019-es 2,8 millióhoz képest 2,4 millióra mérséklődtek, vagyis több mint 15%-kal estek vissza.