UNSPLASH | License | Dominik Lückmann
Tájkép csata után – mi követheti a kereskedelmi háborút?
Az amerikai Center for Foreign Relations elnöke, Michael Froman a Foreign Affairsben 2025. augusztus 11-én megjelent írásában átfogó képet ad arról, hogy a kereskedelmi háborúk miként alakították át a nemzetközi kereskedelmet. A szerző szerint a szabályalapú multilaterális rendszer – különösen pedig az azt felügyelő Kereskedelmi Világszervezet (WTO) – a jelenlegi környezetben működésképtelenné vált. Széttöredeztek a globális együttműködés keretei, és a világ két vezető gazdasága – az Egyesült Államok és Kína – egymástól elkülönülő szabályrendszereket alkalmaz. Froman álláspontja szerint az átalakulás miatt a közeljövőben az átfogó, univerzális szabályozási modellek helyére inkább a kisebb, rugalmasabb, közös értékrenden alapuló államközi együttműködések léphetnek.
A korábbi rend lebomlása
Az írás egyik alapvető megállapítása, hogy „az általunk ismert globális kereskedelmi rendszer halott”. A Kereskedelmi Világszervezet nem tud érvényt szerezni a tagállamok vállalásainak, így alapelvei a gyakorlatban nem érvényesülnek. Az Egyesült Államok több tucat partnerével szemben 10 és 50% közötti vámokat léptetett életbe, illetve helyezett kilátásba, és ezzel megsértette a WTO alapvető elveit. Az ország és Kína különutas kereskedelmi stratégiáiból a szabályokon alapuló világrend figyelmen kívül hagyása és az erőn alapuló megközelítés köszön vissza.
Az egykori rend egyes elemei nyomokban talán még felfedezhetőek, ám a károk már bekövetkeztek, s a korábbi állapothoz már nem lehet visszatérni. Ezzel a globális kereskedelemben lezárult egy korszak, a régi rend lebomlása pedig komoly költségekkel és kompromisszumokkal jár. Ha ugyanis a két legnagyobb gazdaság a saját szabályai szerint kezd működni, akkor azzal más országokat is erre ösztönözhet, ez pedig a termelékenység, illetve a növekedés visszaesésével járhat.
Az egyik fő probléma: Kína előretörése
A kereskedelemmel kapcsolatos bizalmatlanság egyik fő oka, hogy a szabályalapú multilaterális rendszer Kína felemelkedésével nem tudott mit kezdeni. A távol-keleti ország exportvezérelt gazdasági nagyhatalommá válása nyomán bekövetkezett az úgynevezett „kínai sokk”, és ez például az Egyesült Államok számos térségében a gyárak tömeges bezárásával járt együtt.
Az ázsiai óriás csatlakozásával egyúttal a WTO eredendő gyengeségei is rendkívül szembetűnővé váltak, hiszen a szervezet szabályai nem bizonyultak megfelelőnek ahhoz, hogy Kínát integrálni tudják. Bár 2001-ben sokan úgy vélték, hogy Peking a piaci reform és a liberalizáció útjára lépett, a folyamat hamar megtorpant, Hszi Csin-ping vezetése alatt pedig több területen is megindult a visszarendeződés. Az ázsiai ország mérete és a piaci logikához való mérsékelt alkalmazkodása világszinten is komoly problémákat okozott: az ország állami támogatásokkal és piacvédelemmel fenntartott túlkapacitásai torzították a világkereskedelmet, és aláásták annak integritását. Mindezek miatt Washington is szkeptikussá vált a multilaterális keretekkel szemben.
Az új kereskedelmi rend
A globális rend helyreállítása hosszú és bizonytalan folyamat lesz, ám a szerző szerint addig is, míg ez megtörténik, a kisebb, nyitott és rugalmas keretrendszerek elősegíthetik a nemzetközi kereskedelem stabilitásának megőrzését. Ezek nem a régi rendszer helyébe lépnek, hanem inkább hidat képezhetnek a jelenlegi válságos időszak és a jövőben esetleg újraformálódó világrend között.
Froman elemzésének legfőbb tanulsága, hogy a globális kereskedelem ma már nem a korábbi formulákra épül, és sokkal inkább a hatalmi versengés logikája szerint szerveződik. Ez a helyzet a kisebb és közepes méretű gazdaságoktól megköveteli az alkalmazkodást; ők a jövőben leginkább a többoldalú, de szűkebb körű együttműködések révén tudnak mozgásteret kialakítani maguknak. Ilyen körülmények között a nemzetközi közösségnek olyan új, rugalmas együttműködési formákat kell találnia, amelyek biztosítani tudják a kereskedelem folytonosságát, közben pedig legalább részben megőrzik a szabályok egységét. Erre jelentenek kézzelfogható megoldást a plurilaterális kezdeményezések, amelyek egyben a jövő nemzetközi gazdasági rendjének is irányt szabnak.
