Kép a Sora Ai eszközeivel készült.
Óriási a lehetőség: ezért áramlik a techmágnások pénze Amerika szomszédságába
2023-ban a mesterséges intelligencia (AI) központú rendszerekre fordított kiadások globálisan a 154 milliárd dollárt is elérték. Az utóbbi években a mesterséges intelligencia alkalmazása megduplázódott, mára a vállalatok 94%-a szolgáltatókra támaszkodik AI és gépi tanulási (ML) technológiák fejlesztésében. A mesterséges intelligencia jelentette versenyelőny és lehetőségek kiaknázása érdekében egyre több vállalat dönt nearshoring tevékenységeiben is AI-alapú eszközök alkalmazása mellett. Az Energiastratégia Intézet nearshoring-sorozatának 7. része.
Smartshoring: a mesterséges intelligencia meghódítja Latin-Amerikát
A nearshoring és a technológia, adattudomány és mesterséges intelligencia ötvözete, a smartshoring célja az ellátási láncok optimalizálása ezen eszközök alkalmazása révén. Az AI-t a smartshoring során új üzleti modellek, termékek és szolgáltatások kialakítására, az operatív folyamatok átalakítására, valamint a fogyasztói, ügyfél- és piaci viselkedés megértésére és elemzésére használják.
Az új technológiák bevonása mellett a smartshoring magába foglalja az azokkal foglalkozó, szomszédos országokban élő szakemberek foglalkoztatását. A nearshoringgal párosított mesterséges intelligencia jelentős stratégiai előnyöket biztosít. A legnagyobb ösztönző a potenciálisan elérhető költségmegtakarítás és nagyobb fokú hatékonyság. Az adatelemzés és a természetes nyelvfeldolgozás (NLP) segítségével maximalizálható a hatékonyság, miközben egyidejűleg dolgozhatnak a belső és a nearshoring csapatok, ami rugalmasabb fejlesztést és gyors problémamegoldást tesz lehetővé. Az AI alkalmazásával a szoftverfejlesztő vállalatok akár 40%-kal növelhetik termelékenységüket, míg fejlesztési költségeik akár 20%-át is megtakaríthatják. A mesterséges intelligencia a szoftverfejlesztés mellett az ismétlődő feladatok automatizálásával, a döntéshozatal javításával és a fejlett prediktív analitika alkalmazásával a vállalati működés egésze hatékonyságának növeléséhez hozzájárul.
A fentebb említetteken felül a mesterséges intelligencia számos más nearshoring-terület működését alakíthatja át. Az AI-vezérelt chatbotok az ügyfélszolgálatok munkáját, a prediktív analitika és a mesterséges intelligenciát felhasználó keresletelőrejelzés a logisztikát, a generatív AI a vállalatok marketingtevékenységét forradalmasíthatja. Az ismétlődő adminisztratív feladatok, mint az adatbevitel, számlafeldolgozás és dokumentumkezelés AI-jal való automatizálása szintén jelentős hatékonyságjavulást tesz lehetővé.
A mesterséges intelligencia nearshoringja
A nearshoring jelentette előnyök – az időzónabeli átfedések, az olcsó, minőségi szakértelem, az erőforrások szervezésének rugalmassága – kedvező feltételeket teremtenek a mesterséges intelligencia fejlesztésének kiszervezéséhez. A nearshoring lehetővé teszi a vállalatok számára, hogy hasonló időzónákban működjenek, ezáltal elősegítve az együttműködést és csökkentve a kommunikációs késéseket. Ezek kritikus tényezők az AI és a gépi tanulási projektekben, amelyek gyors, iteratív fejlesztést igényelnek. Mindezt az onshoringhoz képest jóval olcsóbban: a nearshoring célországaiban a munkaerő költségei 30-50%-kal alacsonyabbak, mint az Egyesült Államokban vagy Nyugat-Európában.
Az így realizálható megtakarítás lehetővé teszi a vállalatok számára, hogy több erőforrást fordítsanak további AI-eszközök alkalmazására, az azokhoz szükséges technológiai infrastruktúra megteremtésére és innovációra. Mivel az AI projektek gyakran pilotként indulnak és fokozatosan növekednek, a nearshoring rugalmasságot kínál az erőforrások szükség szerinti átcsoportosításában. Ez a rugalmasság lehetővé teszi a vállalatok számára, hogy gyorsan reagáljanak a piaci változásokra és felgyorsítsák AI-kezdeményezéseiket anélkül, hogy a tehetséges munkaerő hiánya korlátozná őket.
Az adatvédelmi és mesterséges intelligenciával kapcsolatos szabályozási környezet szigorodása miatt a vállalatoknak egyre nagyobb figyelmet kell fordítaniuk a nemzetközi biztonsági szabványok betartására. A fő piacokhoz közeli országok, amelyek a nearshoring tipikus célpontjai is egyben, a trendeket figyelve sorra frissítik a kapcsolódó szabályozásokat, amely további előnyt jelent az AI-fejlesztési tevékenység kiszervezése szempontjából.
Latin-Amerika, mint AI-nearshoring központ
A mesterséges intelligenciával foglalkozó szakemberek iránti kereslet növekedésével egyre több amerikai vállalat érdeklődik Latin-Amerika szakképzett munkaereje iránt. Ez nem csupán trend, hanem stratégiai lépés. Latin-Amerika előnyére válik az Egyesült Államokéhoz hasonló munkamorál és kultúra, a nyelvi kompatibilitás, valamint az időzónák átfedése: ezen tényezők együttállása zökkenőmentes kommunikációt és valós idejű együttműködést tesz lehetővé a nearshoring csapatok és az anyavállalat AI-szakemberei közt. Közép- és Dél-Amerika országaiban amellett, hogy a munkaerő olcsóbb, az operatív költségek is alacsonyabbak, mint az USA-ban, beleértve az irodateret, a juttatásokat és az adókat.
A nearshoring általános előnyei mellett az egyik fő oka annak, hogy az amerikai vállalatok egyre inkább Latin-Amerikába szervezik ki AI fejlesztési tevékenységeiket, a régióban elérhető mély és növekvő AI-tudás. Mexikó, Kolumbia, Argentína és Brazília jelentős mértékű beruházásokkal támogatják a tudományos-technológiai tudományágak (STEM) oktatását, így ezek az országok nagyon képzett mérnököket és adattudósokat termelnek ki, akik nagy része a mesterséges intelligenciára, a gépi tanulásra és az adatelemzésre specializálódott. A terület priorizálásának eredményeként a fintech, az e-kereskedelem, az egészségügy és a logisztika AI-vezérelt fejlődése jelentősen felgyorsult.
A Világgazdasági Fórum (WEF) felmérése szerint a latin-amerikai technológiai munkaerő várhatóan 25%-kal nő a következő öt évben. Az oktatás és a kutatás támogatása mellett a kormányok számos más ösztönzővel, állami forrással és a digitális infrastruktúra fejlesztésével kívánják országaikat vonzóvá tenni a külföldi befektetők számára. Ezen törekvések keretében egyre több ország veszi át az európai és amerikai adatvédelmi szabványokat, így a latin-amerikai cégek megbízható partnerei az amerikai vállalatoknak az adatkezelés szempontjából is. Emellett a fizikai közelség révén a vállalatok szigorúbb ellenőrzést gyakorolhatnak kiszervezett AI-projektjeik adatbiztonsági gyakorlatai felett, csökkentve a megfelelőségi kockázatokat a távoli offshore partnerekhez képest.
Latin-Amerika energetikai adottságai révén is vonzó a mesterséges intelligencia nearshoringja szempontjából. A vízenergiában gazdag Brazíliát és az olaj- és gáztermelő Argentínát a bőségesen rendelkezésre álló, alacsony költségű energia teszi alkalmassá AI-ökoszisztémák kiépítésére. Az olyan országok, mint Mexikó és Kolumbia, amelyek mérsékelt energiaárakkal, de erős digitális infrastruktúrával rendelkeznek, utóbbinak köszönhetően szintén versenyképes AI központokká válhatnak.
Mexikó az amerikai vállalatok klasszikus nearshoring-célországaként a mesterséges intelligencia terén is kiemelkedik a régió többi állama közül: az ország 2023-ban a 3. helyet foglalta el az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) mesterséges intelligencia technológia és kormányzati felkészültségi indexének globális rangsorában. A mexikói AI-szektor leggyorsabban fejlődő területei a robotika, a generatív AI, az NLP, a nyelvi modellek és a gépi tanulás. Az iparág vezető vállalatai közé tartozik a Yalantis, a 9Series Inc., a Rocket Code, az Icalia Labs, az Immediatum, a Raven és a LIA Code. Emellett 214 AI startup található az országban, mint például a Yana, a Kolors, a Pulsar és az Apli. Mexikó 2024-ben 240 millió dollárt meghaladó AI-tőkét realizált.
2024-ben a Microsoft épített adatközpontot az országban, majd 2025-ben az Alibaba Cloud, a Google és az Amazon is hasonló terveket jelentett be. Az Amazon a Trump által Mexikóra kivetett magas vámok ellenére kitart 5 milliárd dolláros befektetése mellett. A kormányzat kimondott célja, hogy a nagy technológiai cégek további tárolókapacitásokat építsenek ki a mesterséges intelligencia igényeinek kielégítésére. A Foxconn szintén Mexikóban építi legnagyobb gyárát, ahol az Nvidia legfejlettebb mesterséges intelligencia szervereit fogják gyártani. A Microsoft adatközpontja mellett az AI-készségek fejlesztésére irányuló „AI for All” kezdeményezésével is hozzájárult Mexikó mesterséges intelligencia szektorának bővüléséhez. A 2018-ban elindított program eredeti célja 1 millió mexikói képzése volt, amelyet 2024-ben 5 millióra emeltek.
A latin-amerikai AI-nearshoring egy másik központja Kolumbia. Stratégiai földrajzi elhelyezkedése és a technológiai szektort támogató kormányzati kezdeményezések, a külföldi befektetéseket ösztönző adókedvezmények és az AI-vállalatok növekedését támogató politikák tovább növelik Kolumbia mint nearshore AI-fejlesztési központ vonzerejét. Az országban többek közt a Google, az IBM, a Microsoft és az Amazon is irodákat nyitott, illetve a Snowflake is jelen van. A kolumbiai mesterséges intelligencia szektor az NLP és chatbotok, az egészségügyben is használt AI-vezérelt kép- és videóelemzési megoldások, a prediktív analitikai modellek, valamint a munkafolyamat-optimalizáló és automatizáló AI-eszközök területére szakosodott.
A Coursera rangsora szerint Kolumbia a régió legmagasabb technikai készségű országa, míg globális szinten a 19. helyen áll. Az ország a szoftverfejlesztési készségek tekintetében a globális felső 5%-ban, míg az adatelemzés tekintetében az első 30%-ban van benne. A szakértelem mellett az ország az AI-stratégiák és politikák terén is élen jár a régióban, hiszen Kolumbia Latin- Amerikában először alkotott nemzeti mesterséges intelligencia stratégiát.
Argentína gazdag akadémiai hagyománya fontos szerepet játszott abban, hogy a régió egyik leganalitikusabb és legkreatívabb technológiai szakértelmét termelje ki, különösen az adatok és az AI területén. Argentína egyetemeit és technikai intézeteit, mint például a Buenos Aires-i Egyetemet (UBA) és a Buenos Aires-i Műszaki Intézetet (ITBA), rendre magasan rangsorolják Latin-Amerikában. Ezek az intézmények nem csak jól képzett szakembereket állítanak elő, szorosan együttműködnek a technológiai iparral a kutatás és fejlesztés terén. Az Argentínában jelenlévő, mesterséges intelligenciával is foglalkozó külföldi vállalatok közé tartozik a Globant, az Accenture, a Neoris.
A Google 2019-ben nyitotta meg AI-kutatóközpontját Brazíliában, ahol a portugál nyelvű szövegfeldolgozásra, egészségügyi megoldásokra és környezetvédelmi kezdeményezésekre összpontosítanak. Az amerikai techóriás mellett jelen van a szintén amerikai IBM is országban: a cég Buenos Airesben AI-vezérelt chatbotokat telepít a közszolgáltatások számára, valamint együttműködik a São Paulo-i Kutatási Alapítvánnyal az AI-vezérelt mezőgazdaság optimalizálása érdekében.
A bejegyzés munkatársaink Portfolio online gazdasági újságon 2025. május 26-án megjelent írásának utánközlése.
