CC BY-SA 4.0 | Buiobuione | Wikimedia
Mi hűti le Indiát, miközben forr a világ?
2025. március 19–22. között az indiai környezetvédelmi minisztérium és a Harvard Egyetem közös szervezésében rendezték meg Újdelhiben az India 2047: Building a Climate-Resilient Future című zártkörű konferenciát. A rendezvényen részt vevő klímakutatók bemutattak egy olyan világtérképet, amelyen a 2024-ben tapasztalható globális hőmérsékleti eltérések szerepeltek. Ezek mértéke a legtöbb országban 1-2 °C volt, ehhez képest Indiában az ország éves középhőmérséklete 1901 óta mindössze 0,7 °C-kal emelkedett. A konferencián ennek a különös jelenségnek a lehetséges okait tárgyalták.
Miért melegszik India lassabban?
Indiát az elmúlt években rekordmagas hőmérsékletek és hosszan tartó hőhullámok sújtották. A hosszú távú hőmérsékleti adatok alapján viszont az ország éves középhőmérséklete mindig a globális átlag nagyjából fele maradt. A jelenség okait egyelőre a tudósok sem értik teljesen. Az egyik lehetséges magyarázat szerint India az Indo-Gangeszi-síkság súlyos légszennyezettsége miatt melegszik lassabban. A térségben ugyanis az ipari tevékenység, a közlekedés, a mezőgazdasági égetés és a háztartási biomassza használata nagy mennyiségű aeroszolt juttat a levegőbe. Ezek a részecskék visszaverik a napsugárzást, és emiatt hűtik a felszínközeli levegőt. Mindez azt mutatja, hogy a légszennyezés éghajlati hatásai korántsem mindig egyértelműek, és hosszabb távon ellentétes folyamatokat is elindíthatnak: a közelmúltban világszerte bevezetett légszennyezés-csökkentő intézkedések sokszor a felmelegedés gyorsulását eredményezték (például Kínában 2013 és 2019 között az emisszió mérséklésével párhuzamosan 0,1 °C-kal nőtt a hőmérséklet). Ez a tanulság különösen fontos India számára, ha ugyanis az országban javulni fog a levegőminőség, akkor az várhatóan hozzájárulhat az ország hőmérsékletének mainál gyorsabb emelkedéséhez, és erre érdemes már időben felkészülni. Néhány tudós azonban óvatos a fenti légszennyezés-hipotézissel kapcsolatban. Az aeroszolok nagy része ugyanis koromrészecskéket is tartalmaz, azok pedig nem visszaverik, hanem elnyelik a napsugárzást, s ezáltal melegítik a levegőt.
Egy másik lehetséges magyarázat a lassabb felmelegedést az ország szélviszonyainak változásával hozza összefüggésbe. Egyes kutatások szerint a Közel-Kelet gyors melegedése eltolhatta a monszunszélrendszereket, így azok Indiában is a korábbitól eltérő hőeloszlást és csapadékmintázatot eredményeznek. A jelenség harmadik értelmezése az országban a 20. század során bővülő öntözés szerepére hívja fel a figyelmet: a növények párologtatása és a talajnedvesség hőt von el a légkörből, ezáltal pedig az öntözött terület hőmérséklete is csökkenthet. Az elméletet elutasítók tábora szerint azonban előfordulhat, hogy azt kidolgozó kutatók a műholdas adatok alapján túlbecsülik az öntözésre használt vízmennyiséget. Végül olyan vélemény is elhangzott a konferencián, mely szerint a felsorolt tényezők mind csupán statisztikai zajt jelentenek, és a jelenség igazi oka elsősorban India földrajzi elhelyezkedésében és természetes klímaváltozékonyságában keresendő.
Következtetés
Továbbra is bizonytalan tehát, hogy India miért melegszik lassabban a világ többi részénél, de a jelenség értelmezése kulcsfontosságú a pontosabb jövőbeli előrejelzések és felkészülés szempontjából, ezért a kérdés részletes feltárása érdekében további komplex kutatásokra van még szükség.
