Kép a Sora Ai eszközeivel készült.
Kína nyugati befolyásszerzése a működőtőke-befektetéseken keresztül
Kína beruházási fókusza az utóbbi évtizedben az alapinfrastruktúráról és nyersanyagokról a magas hozzáadott értékű, geopolitikailag érzékeny szektorokra tolódott át, ami a nyugati államok számára egyre inkább nemzetbiztonsági kockázatként jelenik meg. Bár a kínai működőtőke-befektetés (FDI) összvolumene továbbra is a 2017-es csúcs alatt marad, 2024–2025-ben mérsékelt bővülés volt látható, elsősorban zöldmezős projektek formájában. Ezeken belül az elektromos jármű- és akkumulátorgyártáshoz kapcsolódó beruházások dominálnak, különösen Európában. Magyarország ebben a folyamatban kulcsszereplővé vált, a kínai EV-beruházások jelentős részének fogadó országaként. Az Energiastratégia Intézet háromrészes cikksorozatának második részében azt vizsgáljuk, miként alakult Kína nyugatra áramló működőtőke-befektetése az utóbbi években.
Kína terjeszkedése
Kína a korábbi, elsősorban befogadó FDI-célországból mára kettős szereplővé vált: miközben továbbra is jelentős működő tőke áramlik az országba, Peking egyre markánsabban jelenik meg globális tőkekihelyezőként. A Rhodium csoport által készített China Cross-Border Monitor (CBM) szerint a teljes kínai kihelyezett működőtőke-befektetés 2025-ben elérte a 76 milliárd dollárt. A kínai FDI még elsősorban a fejlődő országok felé koncentrálódik, és az Egyesült Államok nem részesül jelentős mértékben a kínai működőtőke-befektetésekből: 2025-ben például az USA-ba áramló kínai FDI értéke 3,5 milliárd dollár volt, ami az éves állomány körülbelül 4%-át tette ki. Ehhez képest Magyarországnak ugyanebben az évben 4,1 milliárd dollár kínai beruházás jutott. Az összes kínai működőtőke-beruházás körülbelül negyede (18,3 milliárd dollár) Európába irányult. Ez a tavalyi évhez képest növekedést jelent, azonban a 2017-es csúcshoz képest még mindig jelentősen elmarad (1. ábra).
1. ábra: Az Európába áramló kínai FDI 2015 és 2025 között (milliárd dollár)
Forrás: Saját szerkesztés a Rhodium csoport adatai alapján
A növekedés szerkezete egyértelműen a zöldmezős beruházások felé tolódik el, amelyek volumene 2025-ben megközelítette a 8,9 milliárd dollárt. Ezeken belül a legnagyobb részt az EV-projektek vonzották: 2024-ben például az EU-ba és az Egyesült Királyságba érkező összes zöldmezős beruházás 83%-a volt EV-projekt, míg 2021-ben ez csak 17% volt.
Ugyanakkor az európai EV-kereslet a vártnál lassabb felfutása, valamint a kínai beruházásokkal szemben szigorodó átvilágítási és támogatáspolitikai feltételek középtávon mérsékelhetik az autóipari projektek vonzerejét. Az autóiparon kívüli kínai FDI jelenleg széttöredezett, 2024-ben a Kínából az EU-ba és az Egyesült Királyságba áramló FDI második legfontosabb ágazata a szórakoztatás, média és oktatás volt, amely 1,5 milliárd eurót, azaz az ide áramló befektetések 15%-át vonzotta. A fogyasztási termékek és szolgáltatások ágazata a harmadik helyen állt, 1 milliárd euróval, vagyis a kínai befektetések 10%-ával. Mindkét szektorban a befektetések csupán néhány nagy M&A-tranzakcióból álltak, például amikor a Tencent felvásárolta a Techlandet, vagy a Haier a Carrier holland hűtési üzletágát. A megújulóenergia-ágazat ígéretes új terület lehet a kínai FDI számára, különösen a szélenergia és a hidrogén területén, 2024-ben ugyanis egy tucatnyi kisebb méretű gyártási és villamosenergia-termelési projektet jelentettek be.
A nemzetbiztonsági dimenziót tovább erősíti, hogy egyes nyugati iparvállalatok (például a Siemens, a Volvo, a Tesla vagy a General Electric) finanszírozási struktúráiban kínai állami források is megjelennek, ami a tulajdonosi és finanszírozási hálózatokon keresztül közvetett befolyásolási csatornákat hozhat létre. Válsághelyzetben ez potenciálisan politikai nyomásgyakorlási kitettséget eredményezhet, különösen a stratégiai jelentőségű iparágakban működő vállalatok esetében. Ugyanakkor a kínai FDI továbbra is viszonylag kis részt képvisel az európai befektetési piacon: 2024-ben az EU-ban és az Egyesült Királyságban az európai belső befektetések, valamint az Egyesült Államokból, Dél-Koreából és Japánból érkező FDI továbbra is jóval nagyobb részesedést képviseltek.
A Kínából Magyarországra áramló működőtőke-befektetés
Magyarország 2025-ben is megőrizte vezető szerepét a kínai befektetések európai célpontjaként, köszönhetően a nagyszabású EV-projekteknek. 2025-ben az ország 4,1 milliárd dollárnyi kínai befektetést vonzott, ami az Európába irányuló FDI 22%-a volt. A második legnagyobb európai kedvezményezett, Németország csupán 2,9 milliárd dollár kínai FDI-ban részesült az évben. A különbség GDP-arányosan pedig ennél is kiemelkedőbb (2. ábra).
2. ábra: 2025-ben uniós országokba érkező kínai FDI (bal: millió dollár, jobb: GDP aránya)
Forrás: Saját szerkesztés a Rhodium csoport adatai alapján
2024-ben a 10 legnagyobb folyamatban lévő kínai beruházásból négy – három akkumulátorgyár és egy EV-gyár – Magyarországon volt található. Az EV-beruházások tekintetében Magyarország aránya még szembeötlőbb, 2024-ben a Kínából az EU-ba és az Egyesült Királyságba áramló EV-hez kapcsolódó FDI 62%-a jött Magyarországra, ezzel jelentősen megelőzve a második Németországot, melynek részesedése mindössze 8% volt. Annak ellenére, hogy az Európába érkező kínai FDI számottevő része Magyarországon köt ki, Kína még mindig csak a 6. legnagyobb befektető az országban.
A nyugatról Kínába áramló működőtőke-befektetés
A kínai vállalatokat a lassuló hazai GDP-növekedés, a túlkapacitás és a heves belföldi piaci verseny ösztönözte külföldi terjeszkedésre, akár export, akár közvetlen külföldi beruházások formájában. Ezt a folyamatot felerősítették a nemzetközi szintű kereskedelmi feszültségek és vámintézkedések is, amelyek arra késztették Pekinget, hogy a kínai cégek külföldi jelenlétét ösztönözze. Ugyanakkor Kínában is erősödik az aggodalom a technológiatranszfer és a know-how elvesztése miatt, ami korlátozhatja bizonyos beruházási stratégiák agresszív kiterjesztését.
A Kínába áramló FDI az elmúlt tíz évben stabil volt, a történelmi csúcsot 2022-ben ütötte meg, míg a 2025-ös 107,38 milliárd dolláros érték 9,5%-os csökkenést jelentett az előző évhez képest (3. ábra). A Világbank adatai szerint a nettó működőtőke-beáramlás 2024-ben továbbra is pozitív maradt, bár a 2021-es csúcshoz képest visszaesett.
3. ábra: Kínába érkező külföldi működőtőke-befektetés az elmúlt 10 évben (százmillió dollár)
Forrás: Trading Economics
A Kínai Kereskedelmi Minisztérium (MOFCOM) adatai szerint 2025-ben a Svájcból, az Egyesült Arab Emírségekből (UAE) és az Egyesült Királyságból érkező beruházások éves szinten rendre 66,8%, 27,3% és 15,9%-kal növekedtek. A 2023-as kínai FDI-adatok alapján megfigyelhető, hogy a befektetések túlnyomó többsége Ázsiából érkezik Kínába, míg az európai részesedés mindössze 8,9%, az amerikai pedig 2,4% volt. Olyan nyugati országok találhatók a legnagyobb befektetők között, mint Hollandia (5,36 milliárd dollár), Németország (1,92 milliárd dollár), Franciaország (1,34 milliárd dollár), az Egyesült Királyság (3,41 milliárd dollár) és az Egyesült Államok (3,36 milliárd dollár). Hongkong – a legnagyobb egyedi forrás – valamint a Brit Virgin-szigetek és a Kajmán-szigetek mind jelentős pénzügyi központok, amelyek kedvező feltételeket kínálnak a nemzetközi befektetők számára, akik gyakran harmadik országokban helyezik el befektetéseiket. Svájc és az Egyesült Királyság kiemelkedő szerepe az európai befektetők folyamatos érdeklődését tükrözi, akik hosszú távú jelenléttel rendelkeznek Kínában, és gyakran bővítéssel, újrabefektetéssel vagy meglévő tevékenységek átszervezésével erősítik pozíciójukat. Ugyanakkor az UAE-ből érkező növekvő befektetések a Kína és a Közel-Kelet közötti tőkekapcsolatok erősödését jelzik, amelyet az infrastruktúra-, logisztikai és pénzügyi szolgáltatási együttműködések hajtanak.
A bejegyzés munkatársunk Világgazdaság online gazdasági újságon 2026. március 31-én megjelent írásának utánközlése.
