Húsz éve töretlen az osztrák levegővédelmi törvény sikere

UNSPLASH | License | Melvin

A törvény és a tartományi szabályozások

Az Immissionsschutzgesetz-Luft (IG‑L), melyet nagyjából a légszennyezés elleni védelemről szóló törvényként lehetne magyarra fordítani, 2005-ben lépett hatályba Ausztriában. Célja, hogy a levegőminőséget megvédje az ember által okozott károsanyag- és zajkibocsátástól. Ehhez feljogosítja a tartományi vezetőket, hogy a károsanyag-kibocsátás mérséklése érdekében az általuk kiválasztott autópályaszakaszokon – például a lakott területek közelében – 100 km/h-ra csökkenthetik az osztrák autópályákon egyébként érvényes 130 km/h-s sebességhatárt. Ez a korlátozás lehet folyamatos vagy akár időszakos is – utóbbi esetben kizárólag a legforgalmasabb órákban csökkentik a megengedett legnagyobb sebességet.

Az időszakos korlátozásokat a Autobahnen- und Schnellstraßen-Finanzierungs-Aktiengesellschaft – vagyis az ausztriai Autópálya- és Autóút Üzemeltető Szervezet – mérései alapján vezetik be. Az ezekhez szükséges levegőminőség-mintákat a tartományok gyűjtik össze. A szervezet munkatársai a beérkező adatokat feldolgozzák, majd összevetik az általuk gyűjtött, mindenekelőtt az időjárásra és a forgalomra vonatkozó adatokkal. A sebességkorlátozás akkor lép életbe, ha számításaik alapján a levegőminőség rosszabb, mint a tartományok vezetése által meghatározott küszöbérték.

Az érvényben lévő sebességhatár-csökkentést az autópályákon kihelyezett táblák jelzik. A korlátozás tartományonként öt autópályát érint: Felső-Ausztriában az A1-est, Tirolban az A12-est és az A13-ast, Karintiában az A2-est, Vorarlbergben pedig az A14-est. Három szövetségi tartomány, Tirol, Salzburg és Stájerország külön megfontolásokat követ a szabályozással kapcsolatban.

Tirol 2014-ben folyamatosan érvényben lévő 100 km-es sebességkorlátozást vezetett be a személygépjárművekkel szemben. Helyi mérések alapján ugyanis elsősorban a teher- és a személygépjárművek felelősek a tartomány légszennyezettségi mutatóinak romlásáért. A 2012-es adatok szerint például az A12-es autópályán a fenti két kategóriába tartozó járművek feleltek a nitrogén-dioxid-kibocsátás csaknem 40%-áért. További 20% az áruszállító kisteherautókhoz, a fennmaradó 40% pedig a közösségi buszokhoz és motorkerékpárokhoz volt köthető. Emiatt 2014-ben a tartományi vezetés azt is megtiltotta, hogy az A12-es autópályán egyes termékeket 7,5 tonna összsúlynál nagyobb tömegű nehézgépjárművekkel szállítsanak. A tiltott kategóriába tartoznak a többi között az egyes hulladékfajták, a kitermelt föld- és faanyag, az építési acél, illetve a folyékony kőolajszármazékok. E szabály alól kizárólag az Euro V és Euro VI minősítéssel rendelkező nehézgépjárművek képeznek kivételt. Hasonló tiltások időszakos jelleggel számos további tartományban is léteznek.

A két másik említett tartomány, Salzburg és Stájerország kormányai viszont Tirollal ellentétes utat választva az IG-L teljes kivezetése mellett döntöttek. A szabadságpárti (FPÖ) és néppárti (ÖVP) koalíció által vezetett tartományok elhatározásukat a levegőminőség drasztikus javulásával indokolták.

Kivételek

A jogszabály alóli első kivételt 2017-ben fogadták el; ennek alapján azok a tisztán elektromos járművek, amelyek a 2017 áprilisa óta igényelhető zöldrendszámmal rendelkeznek, mentesülnek a sebességkorlátozás alól. Mivel a zöldrendszám igénylése nem kötelező, a hagyományos rendszámmal rendelkező tisztán elektromos járműveknek továbbra is be kell tartaniuk a korlátozásokat. A törvény hatálya alól 2019 óta a hidrogénmeghajtású járművek is mentesülnek. A nem teljes mértékben elektromos meghajtású modellek, például a plug-in hibridek tulajdonosai viszont a legtöbb vezetőhöz hasonlóan továbbra is kötelesek csökkenteni a sebességüket.

Fontos szabály, hogy az elektromos és a hidrogénmeghajtású járművek is csak azokon a szakaszokon hagyhatják figyelmen kívül a 100 km/h-s korlátozást, ahol ezt külön tábla jelzi. Korábban a kedvezmények kizárólag az osztrák rendszámú járműveket illették meg, ám az Európai Bizottság közbenjárására 2021-től már a külföldi rendszámú járművekre is vonatkoznak.

Büntetési tételek

Az IG-L hatálya alá eső sebességtúllépések esetében a büntetési tételek általában magasabbak, mint a szokványos sebességtúllépésekében. A minimálisan kivethető bírság 30 euró, ám ez a sebességtúllépés mértékétől függően emelkedhet; nem példa nélküli, hogy az osztrák rendőrség egy-egy szabálysértőre akár félmillió forintnyi büntetést is kiszab. A pénzbírság mellett egyéb büntetési tételek is elő szoktak fordulni. Ilyen például a jármű lefoglalása, valamint a sofőr továbbképzésre küldése vagy vezetői engedélyének bevonása.

A törvény a mérések szerint az elmúlt húsz év során nagymértékben hozzájárult az osztrák levegőminőségi adatok javulásához, ezért a legtöbb tartományi vezetés továbbra is él vele. Fontosságával kapcsolatban javarészt politikai konszenzus uralkodik, mivel a pártok többsége vagy támogatja a rendelkezést, vagy pedig nem nyilvánul meg vele kapcsolatban – eddig kizárólag a már említett Szabadságpárt képviselői szólaltak fel nyíltan ellene.