Hogyan tehetne többet az üzleti szektor a biodiverzitás megőrzéséért?

UNSPLASH | License | Scotty Turner

Az IPBES tevékenysége

A biológiai sokféleség és az ökoszisztéma-szolgáltatások értékelésével foglalkozó tudományos és szakmapolitikai kormányközi platformot (Intergovernmental Science-Policy Platform on Biodiversity and Ecosystem Services, IPBES) 2012-ben állították fel. A független, kormányközi szervezet célja, hogy erőteljesebb kapcsolatot teremtsen a tudomány képviselői és a szakpolitikai szereplők között. Az IPBES-nek jelenleg 153 tagja van – köztük valamennyi uniós tagállam, így hazánk is. Maga az Európai Unió megfigyelőként vesz részt a szervezet munkájában. A magyar kormányzat képviseletét az Agrárminisztérium látja el. A tagállamok képviselete mellett az IPBES által kiadott dokumentumokon felkért szakértők is dolgoznak, így elkészítésükben hazánk kutatói is aktívan részt vettek.

Az IPBES struktúráját, illetőleg létrehozásának célját tekintve nagyban hasonlít az Éghajlatváltozási Kormányközi Testületre (IPCC), ám feladatköre szélesebb: kiterjed a biodiverzitás és az ökoszisztéma-szolgáltatások állapotára vonatkozó globális felmérések elkészítésére, az új tudásanyag létrehozására, a kapacitásépítésre, illetve a szakpolitika támogatására. Az szervezet eddig 13 átfogó felmérést készített. Ezek közül kiemelendő a 2024-es plenáris ülésen jóváhagyott Nexus Assessment, mely a biodiverzitás állapotára ható tényezőket és a köztük kialakuló kapcsolatot járja körbe, és ezért különös figyelmet szentel az éghajlatváltozás kérdésének is.

Az IPBES legutóbbi plenáris ülését 2026 februárjában tartották Manchesterben. Az itt elfogadott jelentés az üzleti tevékenység és a biodiverzitás közötti kapcsolat értékelésére fókuszál (Business and biodiversity assessment). A jelentésen több mint három éven át dolgozott 35 ország 79 vezetője az üzleti és tudományos szektorral együttműködésben, illetve az őslakos népekkel és a helyi közösségek képviselőivel konzultálva.

Az üzleti tevékenység és a biodiverzitás kapcsolata

A jelentés egyik fő üzenete, hogy valamennyi vállalkozás, illetve üzleti szereplő függ a biodiverzitás állapotától, miközben közvetlenül vagy az értéklánc más elemei által közvetett hatással van rá. Az IPBES szerint e sokoldalú függőség valójában lehetőség arra, hogy az üzleti szférában lépések történjenek a pozitív irányú változás irányába. Továbbra is problémát jelent viszont a természeti tényezők pénzügyi értékelése, valamint a biodiverzitás védelmével kapcsolatos értékközpontú szemléletmód integrálása a gazdasági és a pénzügyi rendszerekbe.

Általánosan elmondható, hogy világszerte hiányos az ösztönző és büntető eszközök rendszerének kidolgozottsága. Ezt mutatja, hogy köz-, illetve magánfinanszírozás keretében 2023 folyamán hozzávetőlegesen 7,3 ezer milliárd dollárnyi összeget fordítottak a természetre negatív hatást gyakorló tevékenységekre. Az összeg nagyobb része magánforrásból származott (4,9 ezer milliárd dollár), de jelentősnek bizonyult a káros tevékenységeket segítő állami támogatás mértéke is (2,4 ezer milliárd dollár). Ehhez képest ugyanebben az évben globálisan mindössze 220 milliárd dollárnyi állami vagy magánfinanszírozás irányult a biodiverzitás fenntartható használatát vagy helyreállítását ösztönző tevékenységekre.

A vállalkozások biológiai sokféleség érdekében tett lépéseit nehezíti a transzparencia hiánya, hiszen az üzleti szereplőknek sokszor nincsenek olyan adataik és ismereteik, amelyek alapján fel tudnák mérni tevékenységük biodiverzitásra gyakorolt hatását, vagy számszerűsíteni tudnák, hogy működésük milyen mértékben függ a biológiai sokféleségtől. E két tényező vizsgálatában nagy segítség lenne a vállalati szereplőknek, ha a vonatkozó szakirodalmi eredményeket számukra érthető módon is sikerülne kommunikálni.

Az egyes szektorokban, valamint a különböző döntéshozatali szinteken igencsak eltérő módszertanra van szükség a biodiverzitásra gyakorolt hatások és az attól való függőség számszerűsítésére. A tényleges működés szintjén például elengedhetetlen az adott terület specifikus jellemzőinek értékelése. Ehhez az adatokat elsődlegesen az alulról felfelé irányuló módszerek alkalmazásával lehet leghatékonyabban összegyűjteni. Ezek nagyban támaszkodnak a helyi közösségek tudására, jogainak tiszteletére, így nagyobb pontossággal tudnak információt nyújtani az adott területtel kapcsolatban is.

Ezzel szemben a felülről lefelé irányuló módszerek – mint az életciklus-alapú megközelítések és a makroszintű környezeti-gazdasági modellek – elsődlegesen az átfogóbb portfóliót érintő, valamint a vállalati és az értéklánc-szintű döntések esetén alkalmazhatók. E módszerek azonban nem tükrözik a helyi ökológiai értékeket, és kevésbé alkalmasak a természeti értékek sokféleségének, illetve az őslakos népek és a helyi közösségek értékeinek és érdekeinek a megjelenítésére. Ezen a területen tehát a módszertan további fejlesztésére van szükség.

Javaslatok

A vállalati szféra biodiverzitás védelmében való részvételéhez alapvető változásokra van szükség a szakpolitikai és a szabályozási háttér, a gazdasági és a pénzügyi rendszerek, a társadalmi értékek, a normák és a kultúra, a technológia és az adatszolgáltatás, valamint a tudásbővítés terén. Ehhez elengedhetetlen a különböző érintett szereplők együttműködése: a kormányzati és a monetáris politikáért felelős intézményeknek, a pénzügyi és a vállalati szereplőknek, valamint a civil lakosságnak (különösen pedig az őslakos népeknek és a helyi közösségeknek) közösen kell dolgozniuk a további eredmények elérése érdekében.

Az IPBES több javaslatot is megfogalmazott azzal kapcsolatban, hogy a vállalati szereplők miként tudnák csökkenteni a biodiverzitás használatából eredő kockázatokat, illetve hogyan javíthatnának annak állapotán. Ezek közül a legfontosabbak a következők:

• a biodiverzitást érintő szabályoknak való megfelelés;
• a biodiverzitás védelmének és javításának prioritásként való beépítése a vállalati stratégiaalkotásba,
• a biodiverzitást érintő költségek, kockázatok, lehetőségek és előnyök figyelembevétele a vállalati döntéshozatal során;
• megfelelő vállalati programok, menedzsmentrendszerek, valamint a részvételre, a felmérésre, a monitoringra, a jelentéstételre, a közzétételre és a biztosításra vonatkozó szabályok kidolgozása;
• a munkavállalók szakmai kapacitásának fejlesztése, a környezeti szerepvállalás erősítése vállalati szinten;
• a környezeti és társadalmi hatásokat felmérő hatásvizsgálatok, illetőleg a feltárt kockázatok kezelésére irányuló tervek készítése;
• kárenyhítési hierarchia alkalmazása a biológiai sokféleség nettó veszteségének elkerülése vagy annál kedvezőbb eredmény elérése érdekében;
• az egész értéklánc áttekintése, a transzparencia biztosítása;
• kapcsolatépítés olyan üzlettársakkal, melyek portfóliója kiterjed a biodiverzitást védő tevékenységekre.

Az adatgyűjtéshez és -összehasonlításhoz hozzájárulhat a közzétételi mechanizmusoknak való megfelelés is. Ezenfelül a vállalatok kidolgozhatnak olyan forgatókönyveket, amelyek támogatják a biodiverzitás terén kifejtett tevékenységük értékelését, a korábban kijelölt célok megvalósítását. Mindezekhez viszont elengedhetetlen a megfelelő szakpolitikai háttér, például a gyakorlatban alkalmazható vállalati ajánlások kidolgozása is.