Hogyan integrálja Kína az elosztott energiaforrásokat?

Climate Group |  CC BY-NC-SA 2.0 | Flicker

Az elosztott energiaforrások helyzete Kínában

A jelentés szerint Kínában az utóbbi évek folyamán rendkívül felgyorsult a DER-ek – tetőre szerelt napelemes fotovoltaikus rendszerek, akkumulátoros energiatárolók és elektromosjármű-töltők – terjedése. Ez részben annak köszönhető, hogy csökkenő bekerülési költségeik és a terjedésüket támogató országos programok hatására ezek az eszközök a vidéki közösségekben, valamint a kereskedelmi és az ipari épületeken is mind nagyobb számban kezdtek előfordulni.

A folyamat Kína villamosenergia-rendszere szempontjából kedvező, mivel ezek az eszközök növelik az ellátásbiztonságot és csökkentik a villamosenergia-rendszer költségeit. Az átalakulás eredményeként 2024-re az DPV-rendszerek már az ország teljes napenergia-kapacitásának 40%-át tették ki (ez 10 százalékpontos növekedést jelent a négy évvel korábbi 30%-hoz képest). A megújuló energiaforrások közül a nap abszolút domináns ezen a téren, hiszen az elosztott szélenergia-rendszerek súlya az ország teljes szélenergia-kapacitásán belül mindössze 3,7%.

Az elosztott energiatermelés mellett Kínában az elmúlt évek során azoknak a villamos energiával működő végfelhasználói technológiáknak – például háztartási légkondicionálóknak és hőszivattyúknak – a köre is kibővült, amelyek terjedése szintén gyökeresen átalakítja a korábbi terhelési mintázatokat, évszakos és napi fogyasztási csúcsokat. 2024-ben az átlagos kínai háztartásokra jutó légkondicionálók száma 1,5 volt, az arány folyamatos növekedése miatt pedig egymás után dőlnek meg az ország nyári fogyasztási rekordjai. Hasonló változások figyelhetőek meg a téli időszakban is, mivel a kínai háztartásokban egyre több az árammal működő – hőszivattyús – fűtőberendezés.

A változás olyan mértékű, hogy több tartományban már a rendszer stabilitására is kihat, és a helyi szintű hálózat túlterhelődéséhez vezet. Emiatt egyre nagyobb az elosztóhálózatokra nehezedő nyomás. Beszédes adat, hogy 2024-ben 11 tartományban jelentettek hálózati torlódásokat és csatlakozási korlátozásokat, mivel az alacsony kereslet vagy az elosztóhálózatok elégtelen fejlesztése miatt a DPV-betáplálás meghaladta a helyi fogadóképességet. A problémán más DER-ek – például az akkumulátoros tárolók – ugyan tudnának enyhíteni, ám ezek teljes körű integrációját a kínai piaci és szabályozási feltételek eddig gátolták.

Szakpolitikai reakciók

Az ország azonban a DER-ek helyi hálózatokba és a villamosenergia-piacba való integrációja szempontjából fordulóponthoz érkezett tavaly, amikor körvonalazódni kezdtek a fenti kérdések megoldását célul kitűző szakpolitikai reakciók. A 2025-ben életbe lépett országos szabályozás felszámolta az addig széles körben alkalmazott – és a nagyobb háztartási napelemes rendszerek tulajdonosainak jelentős hasznot hajtó – garantált átvételt, és helyette bevezette az önfogyasztásra épülő működési modellt.

Az elosztott termelést és az aggregátorok piacra lépését a fentieken túl a szakpolitikai iránymutatások is támogatják. A hálózati cégek 2025-re rekordösszegű, összesen mintegy 113,7 milliárd dollár értékű beruházást irányoztak elő, hogy fejlesszék az elosztó- és az átviteli rendszereiket. Emellett a DER-ek telepítésének tervezhetőbbé és irányíthatóbbá tétele érdekében azt is folyamatosan vizsgálják, hogy a jelenlegi rendszer milyen mértékben tudna további kapacitásokat befogadni.

A jövőben viszont valószínűleg még ezeknél is átfogóbb reformokra lesz szüksége az országnak. Az IEA hárompilléres – a rendszerüzemeltetés modernizálására, a fokozatos piaci integráció lehetővé tételére és a szabályozási reform előmozdítására épülő – stratégiája révén Kína 2030-ig nagy léptékű és biztonságos DER-integrációt tudna levezényelni, eközben pedig a hosszabb távú rendszerátalakításnak is meg tudna ágyazni, hogy villamosenergia-rendszerét az elosztott energiaforrások összes előnyét kihasználva biztonságosabbá, megfizethetőbbé és környezetbarátabbá tegye.

Nemzetközi tapasztalatok

A világ számos országa már évekkel ezelőtt szembesült azzal, hogy az elosztott energiatermelés gyors növekedése alapjaiban alakítja át a villamosenergia-rendszer működését. Ausztráliában, Németországban, Japánban, az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban arra is rájöttek, hogy a változások kezelésének legelső és legfontosabb feltétele az, hogy javuljon a rendszer átláthatósága. E felismeréstől vezérelve olyan műszaki előírásokat vezettek be, amelyek értelmében kötelezővé vált a hálózatbarát inverterek alkalmazása, a távfelügyelet és a mérési adatok folyamatos elérhetőségének biztosítása.

Ezek az országok arra is ráébredtek azonban, hogy a rugalmassági megoldások csakis akkor hozzák az a várt eredményeket, ha a tárolók is bekapcsolódhatnak a szabályozási és kiegyenlítő energiapiacokba, illetve javul a költségek megosztásának igazságossága. Az energetikai átmenet sikerét ugyanis akadályozza, ha a hálózatfejlesztés terhei csupán egy szűk szereplői körre hárulnak. Végül fontos, hogy a hálózatok tervezői számoljanak azzal, hogy mind jobban átalakulnak a fogyasztási szokások, a megújuló energiaforrások súlya pedig folyamatosan nő.

A kínai átalakulás tovább folytatódik

A mostani változások mindenképp új korszakot nyitnak Kína előtt az energiatermelés és -fogyasztás terén. A jövőben egyre több kisebb, elosztott energiaforrás kapcsolódik majd a hálózathoz, és ezek mindinkább villamosenergia-rendszer meghatározó szereplőivé válnak. A sikeres fejlődés záloga viszont az, hogy a hálózat legyen képes ezek összehangolására.