Kép a Sora Ai eszközeivel készült.
Hogyan hat az amerikai techszektor az energiaátmenetre?
Egy idén tavasszal a Nature-ben megjelent elemzésben a szerző Mark Pelow azt vizsgálta, hogy milyen szerepet játszik az Egyesült Államok technológiai ipara az ország energiaátmenetében. Az írás szerint a nagy technológiai vállalatok – az Alphabet, az Amazon, az Apple, a Meta, a Microsoft és az Nvidia – aktív befektetőként és innovátorként is részt vesznek a megújuló alapú energiatermelés piacán, igényeiket pedig a legújabb generációs mesterségesintelligencia-rendszerek még inkább megsokszorozzák. E vállalatok azonban nem csupán zöldenergia-vásárlásaik révén csökkentik a kibocsátást, hanem közvetlen beruházásokkal és innovatív technológiákkal is hozzájárulnak annak mérsékléséhez. Ezzel párhuzamosan Kína szintén jelentősen növeli a tisztaenergia-kutatásba és a megújuló alapú erőművekbe irányuló befektetéseit.
Az amerikai techvállalatok szerepe
Más nagy gazdaságokkal együtt az Egyesült Államok is elkötelezte magát a nettó nulla kibocsátás elérése mellett. Ehhez elengedhetetlen, hogy a legnagyobb energiafogyasztók – különösen pedig a technológiai szektor szereplői – aktívan részt vegyenek az energiaátmenetben. Mindebben alapvető szerepe van a szabályozási nyomásnak és a piaci ösztönzőknek.
A Microsoft például 2024-ben bejelentette, hogy húszéves szerződést kötött egy jelenleg használaton kívüli pennsylvaniai atomerőműből származó energia megvásárlására. A létesítmény 2028-ban nyithatja meg újra a kapuit. Ugyancsak tavaly a Google és az Amazon is energiaszerződést kötött olyan vállalatokkal, amelyek kis moduláris reaktorok (SMR) építését tervezik. Emellett a Google és a Meta is fektet olyan cégekbe, amelyek már a geotermikus energia következő generációs felhasználási módjaival foglalkoznak. Ezek a befektetések jelentős médiavisszhangot kaptak, és többen azt is felvetették, hogy felgyorsíthatják a tisztább energiatermelésre való világszintű átállást.
Számos kutató szerint azonban a nagy technológiai vállalatok nem csupán energiavásárlásaik révén befolyásolják az energiaátmenetet, hanem például felhőalapú számítástechnikai szolgáltatásaikkal, az áramkínálat és -kereslet optimalizálását lehetővé tevő gépi tanulásos megoldások fejlesztésével, illetve az energiaadatok gyűjtésével és felhasználásával is.
Tevékenységükkel tehát a nagy techcégek egyszerre segítik és alakítják is a tiszta energiával kapcsolatos fejlesztéseket. Befektetnek az alternatív energiatermelési megoldásokon dolgozó cégekbe, azok fejlesztéseihez pedig gyakran ingyenes vagy kedvezményes felhőszolgáltatásokat kínálnak, és ezáltal is ösztönzik az innovációt, hiszen a startupok így könnyebben hozzáférhetnek a legújabb technológiákhoz. Ez viszont egyben azt is jelenti, hogy a támogatott cégek hosszú távon függővé válnak a techóriások infrastruktúrájától, ez utóbbiak pedig jelentékeny befolyásra tesznek szert az energiapiaci döntések terén.
A cikk szerint kérdéses viszont, hogy a techcégek befektetései valóban növelik-e a megújuló erőforrásokon alapuló energiakapacitásokat, vagy csak a már meglévő energiaforrások kihasználásának módján változtatnak. Az AWS például vásárolt magának egy teljesen nukleáris energiával működő adatközpontot, de amikor több áramra lett volna szüksége, a hatóságok nemet mondtak neki, mert ez már a hálózat stabilitására és az árakra is kihathatott volna. Ezért sokan úgy gondolják, hogy a techcégeknek inkább a mesterséges intelligencia energiahatékonyságának növelésére kellene koncentrálniuk, hiszen jelenleg a nagy nyelvi modellek használják a legtöbb energiát, noha az energiaátmenetben meglehetősen kevés hasznuk van.
A feltörekvő kínai konkurencia
Kína az elmúlt években látványosan megerősítette a tisztaenergia-kutatásban elfoglalt pozícióját. A Nature Index adatai szerint 2019 és 2023 között az ország témába vágó tudományos publikációi a 2,5-szeresükre nőttek, az Egyesült Államok teljesítménye viszont ezen a téren gyakorlatilag stagnált. Ezáltal Kína tisztaenergia-termeléssel kapcsolatos összes publikációjának száma 2023-ban majdnem ötször annyi volt, mint az Egyesült Államokéinak. A tisztaenergia-kutatás ezzel a jelzett évben a kínai tudományos publikációk több mint 16%-át tette ki, szemben az amerikai eredménnyel, ahol ez az arány mindössze 4% volt. A távol-keleti ország emellett rekordütemben bővíti a megújulóenergia-kapacitásait: az előrejelzések szerint 2030-ra itt lesz a világ összes megújuló erőforrásokon alapuló villamosenergia-termelési kapacitásának legalább a fele. Emellett célzott MI-alkalmazásokkal és nagy mennyiségű tisztaenergia-vásárlással a kínai vállalatok is növelni tudják az ország energiaátállásban meglévő előnyét.
