Hihetetlen gyorsasággal terjeszkednek a keleti cégek Európában

Kép a Canva Ai eszközeivel készült.

A nearshoringot végző vállalatok Délkelet-Ázsia és Latin-Amerika mellett Európában is nagy számban vannak jelen. Az ellátási láncok átrendeződéséből elsősorban Közép-, Kelet-Európa és a Nyugat-Balkán profitál, de Nyugat-Európában is van olyan ország, amelyik hasznot húz belőle. Az Energiastratégia Intézet nearshoring-sorozatának 5.  része.

Az európai nearshoring trendek három tendenciából erednek:

• A globális energiaátmenet és technológiai átállás. Számos nyugat-európai vállalat választott gyárainak elsősorban közép- és kelet-európai, kisebb részben pedig nyugat-balkáni helyszínt a kedvezőbb adózás, illetve az olcsóbb építési és munkaerőköltségek miatt számos nagyvállalat telepíti termelőkapacitását ezekbe a régiókba.
• A kínai túltermelés. Az Európai Unió közös piacán lényegesen olcsóbb kínai termékek versenyelőnyben vannak, például az elektromos járművek (EV) piacán, emiatt az európai vállatok a közös piac kedvezőbb feltételeit biztosító tagállamait választják.
• Az Egyesült Államok és Kína között kitört kereskedelmi háború. Az Európai Unió tagállamaiba, illetve a Nyugat-Balkán országaiba telepített üzemek könnyebben, vámok nélkül juttathatják termékeiket a közös piacra. Ezt több esetben használják ki a kínai vállalatok is.

Az fDI Intelligence tanácsadó cég számításai alapján az elmúlt három évben a legnagyobb kínai FDI-bejelentések mind Magyarországhoz, illetve Szerbiához köthetőek - eközben a nyugati nagyvállalatok elsősorban a közép-európai államokba, kiváltképpen Lengyelországba fektetnek be. A földrajzi közelség mellett mindkét – a közép- és keleti-európai, illetve a nyugat-balkáni – régió számára előnyt jelent a nagyrészt a korábbi szocialista időszakból megmaradt ipari kapacitás. Ennek köszönhetően vált itt az autóipar a húzóágazattá, az újabban megjelenő elektronikai beruházások mellett.

Lengyelország

Az EY tanácsadó cég 2024-es felmérése szerint Közép-Európa legvonzóbb befektetési célpontja Lengyelország. 2023-ban 26 milliárd eurónyi FDI érkezett az országba. A befektések döntő része Nyugat-Európából, illetve az Egyesült Királyságból származott. Az Egyesült Királyságot és Kínát leszámítva a lengyelek fő kereskedelmi partnerei mind EU-tagállamok. Kína egyébként az ország második legfontosabb kereskedelmi partnere, míg Lengyelország Kína legjelentősebb regionális üzlettársa. Számos amerikai vállalatnak – például a Google-nek, a Goldman Sachsnak, illetve az IBM-nek – is vannak befektetései az országban.

A nearshoring szempontjából leginkább vonzó lengyel ágazat az akkumulátorgyártás. Az ország Kína után a világ második legnagyobb lítiumionakkumulátor-exportőre; itt készül az Európában gyártott akkumulátorok 60%-a. A szektor egyik legfontosabb külföldi beruházója az LG Chem. A cég 2017 óta 1 milliárd eurót fektetett be az itteni üzemébe. A rézfóliát gyártó koreai SK Nexilis 2022-ben 627 millió euró értékben építette ki 500 főt foglalkoztató lengyelországi üzemét. Az EV-alkatrészeket gyártó Posco egy 136 millió euró értékű beruházás keretében 2024-ben kezdett bele itteni üzemének felépítésébe. A szintén autóalkatrész-gyártással foglalkozó SK IE Technology 2021-óta van jelen az országban. A kínai akkumulátorgyártó Capchem 50 millió euróból építette ki lengyelországi telephelyét.

Az Intel 2023-ban jelentette be, hogy egy 4,2 milliárd euró értékű félvezetőgyárat épít az országban. Bár a befektetést az Európai Bizottság is jóváhagyta, az Intel végül rossz pénzügyi helyzete miatt leállította az építkezést. Az országban az ott 2012 óta jelen lévő Amazon 4,5 milliárd euró értékben hajtott végre fejlesztéseket.

Szlovákia

2022-ben 5 milliárd eurónyi FDI érkezett Szlovákiába, és ennek több mint fele, 2,8 milliárd euró új befektetés volt. A tőke elsősorban Németországból, Hollandiából, Csehországból, illetve Luxemburgból érkezett. A legnagyobb Európai Unión kívüli befektető Dél-Korea volt. A legtöbb befektetés az autóiparba érkezik. Szlovákia világviszonylatban a 20., az Európai Unióban pedig a 7. legtöbb autót gyártó ország. A szlovák autóipart négy külföldi nagyvállalat, a Volkswagen, a Stellantis, a Kia, illetve a Jaguar Land Rover befektetései határozzák meg. Közülük a Volkswagen 1991 óta van jelen az országban. A cég Pozsony melletti üzemében felső kategóriás Volkswagen és Audi modelleket gyártanak, a másik, kelet-szlovákiai gyáregységében pedig járműalkatrészeket. A vállalat az elmúlt négy évben csaknem 1 milliárd eurót fordított itteni gyáregységei korszerűsítésére és fejlesztésére, és 2023-ban több mint 328 ezer járművet szerelt össze az országban. Az előállított mennyiség 99%-át exportálta.

2024 decemberében a kínai Goiton az InoBattal együttműködve bejelentette, hogy 1,23 milliárd euró értékben előkészíti egy akkumulátorgyár építését az országban. A Goiton részvényeinek 25,6%-át a Volkswagen birtokolja. A Kia 2007-ben nyitotta meg szlovákiai üzemét; a zsolnai létesítmény évente összesen 300 ezret gyárt a cég Venga és Sportage modelljeiből, de emellett ott állítják össze a cég járműmotorjait is. 2024 decemberében a Hyundai Mobis bejelentette, hogy egy 170 millió eurós fejlesztés keretében gyáregységet létesít Szlovákiában.

Az elektromosautó-alkatrészekkel foglalkozó cég termékeit a Kia és a Stellantis szlovákiai leányvállalatainak értékesíti. A Jaguar Land Rover 2018-ban nyitotta meg szlovákiai üzemét. Az 1500 alkalmazottat foglalkoztató üzem évente 150 ezret tud legyártani a cég Defender és Discovery modelljeiből. A vállalat 2024 nyarán bejelentette, hogy üzemét további 30 millió euró értékben továbbfejlesztené. A Stellantis 2003-ban nyitotta meg jelenleg 3500 munkavállalót foglalkoztató szlovákiai gyáregységét, melynek bevétele 2023-ban 3,7 milliárd euróról 3,3 milliárd euróra csökkent.

Románia

Románia földrajzi fekvésének köszönhetően fontos kapcsolódási pont Európa és Ázsia, illetve a Közel-Kelet és a Nyugat-Balkán között. Ennek egyik oka, hogy három tengeri kikötőjének köszönhetően saját kijárata van a Fekete-tengerre. Emellett az országban húsz folyami kikötő is működik, s ezáltal ebben az irányban az Északi-tengeri útvonalhoz képest akár 3-4 nappal is le lehet rövidíteni az Ázsia és Európa közötti tengeri kereskedelmet. Az ország legfontosabb kereskedelmi partnerei Magyarország, Németország, Törökország, Olaszország és Franciaország.

Lengyelországhoz hasonlóan Románián belül is az akkumulátoriparban tevékenykedik a legtöbb nearshoring-tevékenységet végző vállalat. Sebastian Burduja energiaügyi miniszter szerint az ország a jövőben az európai akkumulátoripar egyik vezető szereplőjévé válhat. A belga ABEE nevű akkumulátorgyártó 2023-ban kezdte meg üzeme kiépítését Galați városában. Az 1,4 milliárd euró összértékű gyár a tervek szerint elsősorban elektromosautó-akkumulátorokat állítana elő, teljes, 22 GWh-s – hozzávetőleg 354 ezer elektromos jármű gyártásához elég – termelőkapacitását pedig várhatóan 2026–2027 között érheti majd el. Ezzel összefüggésben a Ford 2024 szeptemberében bejelentette, hogy craiovai telephelyét egy akkumulátor-összeszerelő üzemmel bővíti. A Lockheed Martin pedig 2024 novemberében hozta nyilvánosságra, hogy a román Sinetzával közösen üzemet épít Nagyvárad közelében. Az építkezések első ütemére 50 millió eurót irányoztak elő.

Az akkumulátoripar mellett a Romániában beruházó cégek másik kedvelt ágazata a járműipar. A szektor legnagyobb külföldi befektetője a Ford. A cég 2008 óta van jelen az országban, üzemét pedig folyamatosan bővíti. 2016-ban például 200 millió euró értékben valósított meg fejlesztéseket, mivel SUV-modelljeinek gyártását Csennaiból Nagyváradra helyzete át. 2024-ben további 435 millió euró értékben jelentett be fejlesztéseket, melyek célja a meglévő gyáregység további bővítése lenne. Ez az üzem évente mintegy 190 ezer járművet gyárt, és ezek több mint 90%-át exportálja.

A finn Noikan Tyres zéróemissziós gumiabroncsgyárát 2024 őszén adták át. A 650 millió eurós befektetésből felépített üzem mintegy 500 munkavállalót foglalkoztat, és éves szinten 6 millió gumiabroncsot állít elő. A műanyag autóalkatrészeket gyártó német Schiffer Industries idén januárban kezdte meg vajdahunyadi gyáregysége építését. Az előzetes tervek szerint az építkezések 2025 őszén fejeződnek be. A vállalat kezdetben 40 munkavállalót foglalkoztat majd. A német TMD Friction 2007-ben nyitotta meg első üzemét az országban, majd 2025 februárjában bejelentette, hogy hazai termelésének egy részét Romániába telepíti. A Karánsebesben működő, 666 munkavállalót foglalkoztató gyár évente mintegy 20 millió fékpofabetétet gyárt a BMW, a Toyota, a Mercedes és a Porsche számára.

Az autóipari cégek mellett a védelmi ipari befektetők is megjelentek az országban. Itt épít gyárat például a dél-koreai Hanwha Aerospace, miután egy olyan, 919 millió eurós megállapodást kötött a román védelmi minisztériummal, amelyben az vállalta, hogy 59 önjáró löveget és 36 lőszerszállító járművet vesz a cégtől. A gyár a tervek szerint 2026-ra készülne el, majd ezt követően elsősorban az európai piacra termelne. Hasonló megállapodásról számolt be a török Otokar is, amely 856 millió euró értékben 1059 páncélozott szállító jármű legyártására szerződött a román állammal.

Szerbia

Szerbiát kedvező földrajzi fekvése mellett szabadkereskedelmi megállapodásai is ideális nearshoring célponttá teszik. Az országnak az EU, a CEFTA és az EFTA mellett szabadkereskedelmi megállapodása van az Eurázsiai Unió tagállamaival is, ezáltal egy több mint 1,3 milliárd személyt magában foglaló piacra tud vámköltségek nélkül szállítani.

Emellett 2024 júliusában Kínával is szabadkereskedelmi megállapodást kötött, és így az országban gyártott termékek 60%-a vámmentessé vált. További előny, hogy az országban működő vállalatok működési költsége egész Európában a legalacsonyabbak közé tartozik. A kormány 2020-ban elfogadta a 2027-ig érvényes 4S (Smart Specialization Strategy Serbia) stratégiát, amelynek célja az elektronikai és az autóipar, illetve a zöld gazdasági szektorok megerősítése és fejlesztése.

Az országba érkező, nearshoring-tevékenységet végző vállalatok döntő többsége az autóiparba fektet be. Kormányzati adatok alapján a szektor több mint 95 ezer munkavállalót foglalkoztat az országban. A szerbiai autóipar a legfrissebb (2021-es) adatok alapján évi mintegy 5 milliárd eurós forgalmat generál. Az iparág hangsúlyos volta ellenére viszont mindössze egyetlen nemzetközi autógyártó működik az országban: a Stellantis konszernbe tartozó Fiat 2008-ban 940 millió euróért vásárolta meg és alakította át a Zastava korábbi gyárát. 2024-ig kizárólag a cég 500L és Punto Classic típusait szerelték össze Szerbiában, ám idén januárban idehozták az elektromos Grande Panda gyártását is.

A többi autóipari beruházó inkább az alkatrészgyártók közül kerül ki. A német Continental például tavaly egy 150 millió eurós beruházás keretében kezdte meg újvidéki üzemének építését. Korábbi, 140 millió euróból megvalósított üzemét 2023-ban adta át. A francia Michelin 2003 óta van jelen az országban. A jelenleg több mint 2100 alkalmazottat foglalkoztató cég mintegy 20 millió autógumit gyárt évente. A német Brose 2020-ban kezdte meg szerbiai üzemének kiépítését Pancsovában; az elektronikai eszközök gyártására szakosodott cég 180 millió eurót fordított az 1100 munkatársat foglalkoztató üzem kiépítésére, és emellett egy kutatóközpontot is létrehozott, illetve együttműködési megállapodást kötött a Belgrádi Egyetemmel. A Toyo Tires 2022-ben nyitotta meg üzemét az országban. A japán vállalat több mint 390 millió eurót fektetett be Szerbiában, és 2024-ben ottani egységét nevezte ki európai központjává.

Az elmúlt években a kínai vállalatok jelenléte is megnőtt az országban. A Linglong Tyres 2020-ban nyitotta meg első üzemét Szerbiában. A cég 2024 nyarán jelentette be, hogy a megnövekedett európai kereslet miatt 645 millió dollár értékben fejlesztené itteni üzemét. A Hyundai csoportba tartozó Shanghai Huizhong Automotive Manufacturing Co. 2024 decemberében vásárolt meg egy 19 ezer négyzetméteres területet Újvidék ipari parkjában. A teherautók és furgonok gyártásával foglalkozó cég a közeljövőben növelné szerbiai egységének kapacitását. Az elektromos járműveket gyártó JMEV 2025 márciusában jelentette be, hogy első európai üzemét az észak-szerbiai Sremska Mitrovicába telepíti.

A 300 főt foglalkoztató üzemben évi 3 ezer jármű összeszerelését tervezik, ezeket pedig utána az Európai Unió területére exportálnák. Az autóalkatrészeket gyártó Minthnek Szabácson és Loznicában már van egy-egy üzeme, ám szerbiai telephelyeinek számát tovább bővítené. A kormány 2024 nyarán jóváhagyta a cég 870 millió eurós befektetési tervét, melynek keretében az Inđija közelében egy újabb üzemet hozna létre.

A járműipar mellett az elektronikai ipar is vonzó a Szerbiában nearshoring-tevékenységet végző vállalatok körében. Az ágazat jelenleg több mint 33 ezer munkavállalót foglalkoztat, és mintegy 1,85 millió exportbevételt termel. A legnagyobb külföldi szereplő az országban 2012 óta jelen lévő és 1100 munkavállalót foglalkoztató Bosch. A cég Pecsincében egy kutatóközponttal, Belgrádban pedig egy központtal van jelen. Utóbbi feladatai a cég járműipari termékeihez kapcsolódnak. A japán motorgyártó Nidec 2023-ban nyitotta meg üzemét az országban. A 92,9 millió euróból megépített létesítmény jelenleg a legnagyobb Európában működő japán gyáregység, évente 300 ezer motort gyárt.

Portugália

Az alacsony termelési költségek, a közös piachoz való hozzáférés, illetve a fejlett infrastruktúra Portugáliát is ideális helyszínné teszik a nearshoring-tevékenységet végző vállalatok számára. Az ország fő kereskedelmi partnerei az Európai Unió tagállamai, ezekbe irányul a portugál import mintegy 72%-a. Lisszabonnak azonban emellett kiterjedt gazdasági kapcsolatai vannak a korábbi afrikai gyarmatai, illetve a dél-amerikai államok irányába is. Az elmúlt években az országba érkező FDI értéke nagymértékben emelkedett: 2023-ban még csak 41 millió eurónyi befektetés érkezett ide, 2024-re viszont ez a szám már 420 millió euróra nőtt. Állami statisztikák alapján az új befektetések jelenleg több mint ezer magasan képzett munkavállaló számára biztosítanak munkalehetőséget. Az országba áramló FDI ilyen mértékű emelkedése elsősorban a jármű-, a félvezető-, illetve az elektronikai ipar tőkevonzó-képességének köszönhető.

A több mint 58 ezer munkavállalót foglalkoztató portugál járműipar 96%-ban exportra termel. Az éves szinten mintegy 5 milliárd euró exportbevételt termelő szektort az országban működő négy nagyvállalat – a Volkswagen, a Stellantis, a Mitsubishi és a Toyota – határozza meg. A Volkswagen 1991 óta működik Portugáliában. A cég a Forddal közösen építette fel az Auteuropa nevű összeszerelő üzemet, melynek telepítési költsége a későbbi fejlesztéseket követően elérte az 1970 millió eurót. Az üzemben jelenleg a Volkswagen Sharan, illetve a T-Roc és a Ford Galaxy modelleket készítik.

Emellett 2027-től itt gyártják majd a Volkswagen ID.1 járművei is. A Stellantis konszern a csoporthoz tartozó Citroën révén 1962 óta van jelen az országban. 2024 őszén érkezett a hír arról, hogy a jelenleg 700 munkavállalót foglalkoztató üzemet egy 119 millió eurós befektetés révén alkalmassá kívánják tenni a konszern új elektromos modelljeinek gyártására is. 2024-ben a Renault és a kínai Geely közös vállalkozásaként létrejött Horse is bejelentette, hogy autóalkatrészeinek gyártását Portugáliában fogja megkezdeni. Ez tovább növeli az ország európai autóiparban betöltött szerepét. Az elektronikai cikkeket gyártó német Bosch 1960 óta van jelen Portugáliában, azóta pedig már több mint 15 milliárd eurónyi befektetést hozott ide. A járműelektronikai termékek és fejlesztések mellett a portugál üzem számít a cég egyik hőszivattyúgyártó központjának is. A Bosch 2023-ban 100 millió eurót fektetett portugáliai gyártása fejlesztésébe.

Az autóipar mellett a legtöbb befektetés az ország félvezetőszektorába érkezik. A tervek szerint a szingapúri Amkor az amerikai Infineonnal hoz létre közös félvezetőgyártó központot Portóban. Ezt a 150 millió eurós beruházást a tervek szerint további 420 millió eurónyi befektetés követi majd. A félvezetőszektor bővítését a portugál kormány is támogatja. A kormány elfogadott egy úgynevezett mikroelektronikai stratégiát, amely 2025 júniusától több mint 67 millió eurót fordítana az ágazat fejlesztésére.

A bejegyzés munkatársaink Portfolio online gazdasági újságon 2025. május 14-én megjelent írásának utánközlése.