Kép a Sora Ai eszközeivel készült.
Fokozódik a feszültség: újabb vasfüggöny ereszkedett Európára, csak most karbonból van
Egy átmeneti időszakot követően 2026. január 1-jével életbe lépett az EU szén-dioxid kiigazítási rendszere, melynek értelmében meghatározott, nagy kibocsátással járó termékek importálása esetén karbonvámot kell fizetni. Ennek célja a karbonszivárgás, vagyis a gyártási tevékenység kevésbé szigorú szabályozási háttérrel rendelkező országba történő átszervezésének megelőzése. E termékek körébe tartoznak bizonyos trágyázószerek is, melyekre az EU-s agrárium továbbra is nagyban támaszkodik, így több tagállam és szakmai szereplő is felszólalt a mechanizmussal szemben, különös tekintettel arra, hogy nem biztosított az európai előállítás megfelelő üteme. Ennek hatására a Bizottság javaslatot terjesztett elő, melynek elfogadása lehetővé tenné a rendelkezések alkalmazásának átmeneti felfüggesztését bizonyos termékek – így a műtrágyák – vonatkozásában, amennyiben az uniós piacra gyakorolt súlyos negatív hatás merülne fel. E lépés ugyan kedvezhet a gazdáknak, de egyúttal alááshatja az éghajlati célokat, különösképp a karbonszivárgással szembeni fellépést, fokozva a piaci bizonytalanságot.
A karbonszivárgással szembeni uniós fellépés és annak nemzetközi fogadtatása
Bár a Párizsi Megállapodás nem ír elő konkrét célszámot az üvegházhatású gázok (ÜHG-k) kibocsátására nézve, a globális átlaghőmérséklet emelkedésének megfékezése nem valósulhatna meg tényleges kibocsátás-csökkentés nélkül. Az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) által kiadott 2025-ös Emission Gap Report szerint az eredetileg kitűzött 2°C-os korlátozás eléréséhez – a 2019-es szinthez viszonyítva – 35%-os, míg a tudományos konszenzus által kívánatosabbnak tartott 1.5°C-os cél eléréséhez 55%-os kibocsátáscsökkentésre van szükség. Ehhez elengedhetetlen a megfelelő szabályozási és szakpolitikai háttér kidolgozása, melynek tényleges eredményességét veszélyeztetheti a karbonszivárgás problémája. A jelenség gyakorlatilag azt a helyzetet takarja, amikor a gyártók olyan országokba helyezik át termelési tevékenységüket, ahol kevésbé szigorúbb kibocsátáscsökkentési szabályozás van hatályban.
Ennek megelőzése érdekében az Európai Parlament és a Tanács 2023-ban elfogadta az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmusról (CBAM) szóló 2023/956 számú rendeletet, mely olyan karbonintenzív termékek importőrei számára ír elő vámfizetési kötelezettséget, mint a vas és acél, a finomításhoz szükséges anyagok, a cement, az alumínium, a szerves vegyi anyagok, a hidrogén és a különféle trágyázószerek, valamint a villamosenergia. A CBAM rendszerével szemben több tagállam – mint például Olaszország és Franciaország – is aggályait fejezte ki. Lengyelország pedig keresetet nyújtott be az Európai Unió Bíróságához arra hivatkozva, hogy a CBAM-ről szóló rendelet – valamint az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerének (ETS) reformja – olyan pénzügyi kérdéseket érint, melyet egyhangúlag, vagyis nem minősített többséggel kellett volna elfogadni a Tanácsban. 2025 decemberében a Tanács és az EP megállapodást ért el az Omnibus I. csomagról, mely több jogszabályt – így a CBAM rendeletet – is egyszerűsít. Ennek eredményeként az évi 50 tonnányi behozatalt el nem érő importőrök mentesülnek a kötelezettségek alól, valamint többféle adminisztratív könnyítésről is döntöttek a jogalkotók.
December második felében a Bizottság újabb módosítást mutatott be, melyben javasolja a rendelet hatályának kiterjesztését a szabályozott anyagokat tartalmazó feldolgozott gépekre és berendezésekre, valamint bejelentette egy pénzügyi alap elindítását, amely átmeneti segítséget nyújtana az érintett uniós gyártóknak.
Több állam a nemzetközi kereskedelem szabadságát sértő, önkényes és egyoldalú aktusnak tartja a CBAM bevezetését. Oroszország erre hivatkozva elindította a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) alatti panaszrendezési mechanizmust. Ennek keretében konzultációt kért az Európai Uniótól, azonban az Unió az orosz háborús agresszióra hivatkozva ettől elzárkózott. Az Éghajlatváltozási Keretegyezmény (UNFCCC) legutóbbi döntéshozó ülésén (COP30) is meghatározónak bizonyultak a kereskedelmi kérdések, mely során több ország, így India, Szaúd-Arábia és Banglades is nyíltan bírálta az EU-t.
A CBAM alatti főbb kötelezettségek hatályba lépésének napján, 2026. január 1-jén a kínai kereskedelmi kérdésekért felelős minisztérium szóvivője tisztességtelennek és diszkriminatívnak nevezte az EU fellépést, melyet egyoldalú és önkényes kereskedelmi intézkedésnek tekintenek.
Eközben azonban több másik ország is lépéseket tett saját karbonvám-rendszerének kidolgozása érdekében. Az Egyesült Királyságban és Norvégiában 2027-ben kezdi meg működését a CBAM-hez hasonló termékköre irányuló mechanizmus. Az Egyesült Államokban 2025 áprilisában a republikánus Bill Cassidy és Lindsey Graham szenátorok javaslatot nyújtottak be egy hasonló rendszer kidolgozására nézve, mely a CBAM által szabályozott tárgykörön túl kifejezetten érintené a napenergia felhasználásához szükséges termékeket és a lítium akkumulátorokat is, melyek jelentős része Kínából származik. Kanadában is kezdetét vette egy hasonló rendszer előkészítése, és Ausztrália energiaügyekért felelős minisztere is felvetette a kérdés jövőbeli szabályozásának lehetőségét.
A műtrágyákra kivetett karbonvámmal járó kockázatok
A CBAM a villamosenergia-import helyzetére, valamint az uniós versenyképességre gyakorolt negatív hatása mellett az agrárszektort is jelentősen befolyásolhatja, mivel a műtrágyák is a szabályozott termékek körébe tartoznak.
A műtrágyák között megkülönböztethetünk természetes, illetve ásványi alapú termékeket, melyek előállítása eltérő kibocsátással jár. A Carbon Chain számítása szerint egy tonna nitrogénalapú műtrágya előállítása hozzávetőlegesen 2,6 tonna, a foszfátalapú műtrágyáké 1,7 tonna, míg a káliumalapú termékeké mintegy 0,6 tonna ÜHG-kibocsátással jár. Az előállítás körében felmerülő kibocsátások elsődlegesen a gyártáshoz szükséges nyersanyagok, mint az ammónia, a metán és a foszfát felhasználásából, valamint az általános üzemi tevékenységből származnak.
A FAO adatai szerint 2022-ben hozzávetőlegesen 185 millió tonna ásványi műtrágyát használtak fel világszerte, melyből elsődlegesen a nitrogénalapú termékek bizonyultak a legnépszerűbbnek, bár mindegyik fajta alkalmazása tekintetében csökkenő tendencia volt megfigyelhető. Európában 2022 és 2023 között ugyan 8%-kal kevesebb ásványi műtrágyára volt szükség, de ez elsődlegesen a foszfát- és káliumalapú termékekre vonatkozott, miközben a nitrogénalapú műtrágyák továbbra is széles körben elterjedtek maradtak. 2023-ban Ázsia felelt a legnagyobb mennyiség előállításáért, melyet az európai, majd az amerikai régió követett.
Országokra bontva mindhárom fajta esetén Kína gyártotta a legnagyobb mennyiséget, de meghatározó szerepe van az előállításban Indiának, az Egyesült Államoknak, Oroszországnak, Marokkónak és Egyiptomnak is. A Fertilizers Europe adatai rávilágítanak arra, hogy az ásványi műtrágya használata meghatározó az EU számára, melyet bizonyít, hogy 2022-ben 16 millió tonnányi műtrágyát használtak fel a tagállamokban. Az Eurostat adatai szerint 2023-ban a nitrogénalapú műtrágya felhasználása Franciaországban (1,7 millió tonna), majd Lengyelországban és Németországban (1-1 millió tonna) volt a legmagasabb, míg a foszfáton alapuló termékek leginkább Franciaországban, Lengyelországban, Németországban, Spanyolországban, Olaszországban és Romániában voltak népszerűek.
Bár az EU 2030-ig szóló biodiverzitás stratégiájában már célként jelenik meg a műtrágyák használatának 20%-os csökkentése, bizonyos tagállamok számára annak alkalmazása továbbra is kulcsfontosságú. Ezt bizonyítja, hogy 2026. január elején Franciaország felhívta a Bizottságot, hogy tegye meg a szükséges lépéseket a műtrágyák CBAM hatálya alóli kivonása érdekében. Eközben Olaszország agrárminisztere is megkereste a Bizottságot hasonló célból.
Mindezek mellett fontos körülmény, hogy a műtrágyák jelentős része Oroszországból származik, így a karbonvám elméletben szolgálhatná az Unió Oroszországgal szembeni fellépését, miközben előtérbe helyezni az uniós gyártók termékeit. Az uniós gazdálkodók érdekvédelméért felelős Copa-Cogeca viszont arra figyelmeztetett, hogy a karbonvám a mezőgazdasági termelőket hátrányosan érintő áremelkedéshez vezethet, miközben nincs garancia arra, hogy az EU-n belüli előállítás képes lesz fedezni az igényeket.
Az ásványi alapú műtrágyák EU-s gyártóinak érdekeit képviselő Fertilizer Europe hangsúlyozta, hogy az EU tagállamai nem csak a műtrágyák behozataláért, hanem exportjáért is felelősek, és e területen alacsonyabb karbonlábnyomot értek el, mint vetélytársaik más régiókból.
A CBAM életbe lépésével párhuzamosan az EU fokozatosan megkezdi az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) alatt a hazai szereplőknek nyújtott ingyenes kibocsátási egységek kivezetését. Ennek következményeként az exporttevékenységgel rendelkező gyártók versenyhátrányba kerülnek, miközben globálisan a nagyobb ÜHG-kibocsátással járó, de olcsóbb termékek válhatnak népszerűbbé.
Az EU reakciója a fokozódó feszültségekre
A műtrágyákra kivetett karbonvám hatályba lépésével párhuzamosan az agrárszektort nagyban érintő kérdésként az EU-Mercosur kereskedelmi megállapodással szembeni ellenállás is meghatározó tényezővé vált. A Brazíliából, Paraguayból, Uruguayból és Argentínából álló kereskedelmi tömbbel való megállapodás ratifikációja és életbe lépése az uniós mezőgazdaság számára kiemelt kockázatokkal jár, mivel alacsonyabb árú mezőgazdasági termékek érkezhetnek nagyobb mennyiségben az EU-s piacra. 2026 januárjában Franciaországban, Lengyelországban és Írországban gazdatüntetések kezdődtek, miután a három tagállam, valamint Magyarország és Ausztria sikertelenül próbálta meg blokkolni a ratifikációt a Tanácsban.
Minden bizonnyal a fokozódó feszültségek is hozzájárulhattak ahhoz, hogy 2025 december végén a Bizottság egy olyan javaslatot fogadott el, melyben egy új cikk lehetővé tenné, hogy bizonyos termékek esetén átmenetileg felfüggesztésre kerüljön a CBAM alkalmazása, amennyiben komoly és előre nem látható körülmények miatt súlyos kárt okozna az uniós belső piacnak. Amennyiben a Tanács és a Parlament is jóváhagyja a módosítási javaslatot, a Bizottság mandátumot kap a piac ilyen szempontból történő vizsgálatára és a felfüggesztésre felhatalmazáson alapuló jogi aktus meghozatala által. A tervezet szerint lehetséges lenne a visszamenőleges hatályú alkalmazás is, ha a probléma a bizottsági aktus közzététele előtt is felmerül. Mivel a CBAM-engedélyeket csak 2027-től kell megvásárolni, e rendelkezés is csak innentől lenne alkalmazható főszabályként.
2026 január 7-én tagállamok agrárminiszterei és a Bizottság találkozót tartottak, ahol az élelmezésbiztonság aktuális kihívásait vitatták meg, külön kitérve a CBAM műtrágyákkal kapcsolatos potenciális következményeire is. A megbeszélés összefoglaló dokumentuma szerint elengedhetetlenek tartják a gazdálkodók jóléte és az élelmezésbiztonság szempontjából a műtrágyák elérhetőségének és megfizethetőségének biztosítását, melyben kritikai jelentőségűnek látják az uniós műtrágyaipar szerepét.
A Bizottság kifejtette, hogy tovább fog dolgozni a műtrágyák árának kereskedelmi megállapodások által történő csökkentésén, ideértve a Mercosur-megállapodást, az USA-val fennálló kereskedelmi kereteket, valamint a közel-keleti országokkal folytatott tárgyalásokat. A dokumentum szerint a Bizottság 2026 során közzé fog tenni egy műtrágyákra vonatkozó cselekvési tervet, amely célként tűzi ki a piac átláthatóságának, valamint a visszanyert tápanyagok szélesebb körű elérhetőségének és alkalmazásának fokozását.
Az uniós lépés bár kedvezhet a mezőgazdasági érdekeknek, környezet- és éghajlatvédelmi szempontból ellentétes lehet a karbonszivárgás elleni fellépés, valamint általánosan a kibocsátáscsökkentés céljaival. Ezt mutatja, hogy a fejlemények hatására január 15-én a norvég műtrágyagyártó Yara International vezérigazgatója, Svein Tore Holsether bejelentette: felülvizsgálják a vállalat Egyesült Államokban tervezett, alacsony kibocsátású ammónia-előállítási projektjének elindítását, valamint az ehhez hasonló európai tevékenységek folytatását, miközben a klasszikus, magasabb kibocsátású műtrágyák gyártása változatlanul fennmaradhat. Holsether szerint a jövőbeli beruházások értekédben kiszámítható szabályozási környezetre, a dekarbonizáció céljából pedig az alacsony kibocsátású termékek iránti valós piaci igényre van szükség.
A bejegyzés munkatársunk Portfolio online gazdasági újságon 2026. február 9-én megjelent írásának utánközlése.
