Energiahatékonysági szakpolitikai csomag

UNSPLASH | License | Ashes Sitoula

Az energiahatékonyság szerepe megkerülhetetlen a 2030-as és 2050-es nettó zéró kibocsátási célokhoz vezető úton. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) bemutatta azt a szakpolitikai csomagot, amely átfogó keretrendszert kínál a kormányzatok számára energiahatékonysági intézkedéseik megtervezéséhez és végrehajtásához. A keretrendszer három fő pillére a szabályozás, az információ és az ösztönzők. A jelentésben ez a három pillér a csomag által lefedett szektorok mindegyike kapcsán bemutatásra került.

Épületek

Az épületszektor globálisan a végső energiafogyasztás kb. 30%-áért és az áramfogyasztás több, mint feléért felel. Az energetikai tanúsítványokon keresztül átláthatóvá válik az épület energiafogyasztása, segítve ezzel a fogyasztók döntéshozatalát. Rendelkezésre állnak ezenkívül különféle ösztönzők, támogatások, melyek által népszerűsíthetők az energiahatékony technológiák.  

Az épületenergetikai szabályozás (building energy codes) egy adott épület energiahatékonysági, illetve energiafogyasztási mutatóira vonatkozó előírás. A nettó zéró kibocsátási célok elérése érdekében fontos, hogy ezek ne csupán az energiahatékonyságra, hanem a beágyazott CO₂-kibocsátásra és a megújulóenergia-termelésre is vonatkozzanak. Az energetikai tanúsítványok (EPC) az épület energiateljesítményének és energiaigényének bemutatására szolgáló dokumentumok, melyek az adott épület energiahatékonyságát tükrözik. Az energetikai korszerűsítési támogatások különféle ösztönzők, melyek csökkenthetik az energiahatékony technológiák költségeit, ezáltal vonzóbbá és megfizethetőbbé téve ezeket a beruházásokat a fogyasztók, illetve az ingatlanfejlesztők számára.

Háztartási készülékek

A háztartási eszközök az épületszektor áramfogyasztásának 45%-áért és nagyjából 3 gigatonna CO₂-kibocsátásért felelősek. Számos szabályozás, mint például az energiahatékonysági minimumkövetelmények (MEPS) arra szolgálnak, hogy a kevésbé energiahatékony készülékek ne kerüljenek értékesítésre. Azokban az országokban, ahol érvényben vannak különböző szabványok, a háztartási készülékek átlagosan 30%-kal kevesebb energiát fogyasztanak, mint alapesetben. Az energiahatékonysági minimumkövetelmények (MEPS) egy minimum energiahatékonysági szintet határoznak meg, és az ennek nem megfelelő eszközök nem értékesíthetők. A MEPS az energiahatékonysági szakpolitikák legrégebb óta alkalmazott eszközei közé tartozik, és gyakran nagyon költséghatékony módja a piacon lévő termékek energiahatékonyságának javításának. 2024-ben már több mint 128 országban – amelyek a világ villamosenergia-fogyasztásának 97%-át teszik ki – alkalmaznak MEPS előírásokat legalább néhány háztartási készülékre.

A háztartási készülékekre vonatkozó energiacímkék többletinformációval szolgálhatnak az energiahatékonyságot fontosnak tartó fogyasztók számára. Jelenleg kétfajta címke létezik: az összehasonlító, kötelező érvényű címke és az ajánló címke, melynek használata önkéntes alapon történik. A háztartási készülékekre vonatkozó hitelek és támogatások az ösztönzők egy újabb fajtája, amely által csökkenthetők az energiahatékony megoldások költségei. A támogatások csökkentik a kezdeti költségeket, ugyanakkor gondos tervezést igényelnek. Az alacsony kamatozású hitelek előre biztosítanak forrást, és általában a kiemelkedően hatékony vagy a legjobb kategóriába tartozó modellekre érhetők el. Sok esetben a jogosultság feltétele, hogy a vásárló leselejtezzen egy régi, de még működő készüléket.

Ipar

Az ipar a globális végső energiafelhasználás 37%-áért felelős. A szektoron belül a 2022-es 23%-os villamosenergia-felhasználást 2030-ra 30%-ra kell növelni az energiaintenzitási célok elérése érdekében. Hasonlóan a háztartási eszközökhöz, itt is megjelennek az energiahatékonysági minimumkövetelmények (MEPS), melyek jelen esetben az ipari villanymotorokra vonatkoznak. Azok a villanymotorok, amelyek az előírt követelményeknek nem felelnek meg, nem hozhatók kereskedelmi forgalomba. A hatékonyságot általában a motor kimeneti és bemeneti teljesítményének hányadosával mérik. Ezek a követelmények sokszor olyan nemzetközi szabványokon alapulnak, mint az IEC, NEMA vagy a GB. Az ipari villanymotorokra vonatkozó minimumkövetelményeket már 62 országban implementálták.

Az ipari energiahatékonysági hálózatok (EEN) általában különböző ipari telephelyekről érkező energiaügyi vezetők csoportjából állnak, akik rendszeresen találkoznak, hogy megosszák egymással tudásukat és tapasztalataikat az ipari szektor energiahatékonyságának javításáról. Ezeknek a hálózatoknak az elsődleges céljuk a különböző iparágak energiahatékonyabbá tétele a kormányzati irányelvekkel összhangban. Jelenleg több, mint 1000 ipari energiahatékonysági hálózat van világszerte. Az energiahatékonysági kötelezettségvállalási rendszer (EEO) egy olyan mechanizmus, amely előírja az úgynevezett „kötelezett szereplők” számára, hogy energia- vagy kibocsátáscsökkentési célokat érjenek el ügyfélportfóliójukon belül. A kötelezett szereplők lehetnek energiaszolgáltatók, kiskereskedelmi energiakereskedők, energiaelosztók, közlekedési üzemanyag-forgalmazók és üzemanyag-kiskereskedők.  

Közlekedés

A magántulajdonban lévő gépjárművek és kisteherautók a globális kőolaj-felhasználás több, mint 25%-áért voltak felelősek 2023-ban. Az üzemanyag-fogyasztási előírások és a nehézgépjárművekre vonatkozó szabványok a gyártókat a magasabb energiahatékonyságú járművek gyártására ösztönzik. A szabályozásokat, vagy hatékonyság-alapú vásárlási ösztönzőket alkalmazó országok átlagosan 60%-kal gyorsabban javítanak az energiahatékonysági mutatókon. Az üzemanyag-fogyasztási előírások az új gépjárművek energiahatékonyságára vonatkoznak. Egyre gyakrabban tartalmaznak olyan rendelkezéseket, amelyek elősegítik az elektromos járművek, valamint az üzemanyagcellás járművek elterjedését. Ezek a szabványok jelenleg több, mint 40 országban vannak jelen és az új autóeladások több, mint 80%-át fedik le.

A járművek energiahatékonysági címkézése megkönnyíti a vásárlók tájékozódását és segít tudatosabb döntést hozni. A címkék nem csupán az üzemanyag-fogyasztásról, hanem a CO₂-kibocsátásról és a légszennyezési mutatókról is nyújtanak információt. Jelenleg több, mint 35 országban vannak érvényben járművekre vonatkozó energiahatékonysági címkék. Az elektromos személyautó-támogatások kulcsszerepet játszanak az elektromos járművek (EV) eladásainak növelésében. A támogatások főként kedvezmények és visszatérítések formájában valósulnak meg. A támogatásokat a legtöbb jelentős elektromos járműpiacon bevezették, különböző mértékű ösztönzőkkel és jogosultsági feltételekkel, amelyek elősegítik az elektromos járművek elterjedését.