Energetikából finanszírozott oktatás: a texasi egyetemi rendszer

UNSPLASH | License | Chirag Tripathi

Az amerikai egyetemi rendszer

Az Egyesült Államok tíz leggazdagabb egyeteméből mindössze négy állami fenntartású, és ezek közül csupán kettő vagyona éri el, illetve haladja meg a 20 milliárd dollárt. Mindkettő intézmény texasi: a Harvard után a lista második helyét elfoglaló University of Texas vagyona 48, a rangsorban a nyolcadik Texas A&M-é pedig 20 milliárd dollár. E két egyetem összesen mintegy 350 ezer diák számára biztosít oktatást, emellett pedig több kórházat is működtet az államban. Mindkettőjük pénzügyeit a University of Texas System (UTS) kezeli, fő bevételük pedig abból származik, hogy az UTS által kezelt földterületeket bérbe adják, elsősorban olaj- és földgázkitermelő vállalatok számára.

A Harvard, a Yale és más hasonló magánegyetemek igyekeznek minél jobban korlátozni, hogy alapjaik fosszilis energiahordozókkal foglalkozó cégekbe fektessenek. A Harvard például 2% alá csökkentette portfoliójában a fosszilis energiahordozókkal kapcsolatos befektetéseket, a klímaváltozás hatásait kezelő vállalatok részesedését pedig 1% fölé növelte. Ezzel szemben a texasi egyetemek csaknem 250 fosszilis energiahordozókban érdekelt vállalattal működnek együtt. A University of Texas például éppen a 2022-es magas, hordónkénti 120 dolláros olajárnak köszönhetően tudta megelőzni a Yale-t a leggazdagabb egyetemek rangsorában.

A texasi egyetemek pénzügyi hátterét biztosító UTS még az 1800-as években kapta meg a texasi törvényhozástól a Permi-medence 8647 négyzetkilométeres területének kezelési jogát. Ezt a területet kezdetben a marhatartóknak adták bérbe, akiknek a legeltetés miatt volt rá szükségük, 1923-ban azonban az ottani próbafúrások során felfedezték a térség olajlelőhelyeit. A nagyrészt az UTS által birtokolt területrész becslések szerint mintegy 16 milliárd hordónyi olajkészlettel – 2020-as adatok alapján az Egyesült Államok teljes olajvagyonának 15%-ával – rendelkezik.

Magában a kitermelésben az UTS nem vesz részt, bevételei tehát kizárólag az eladások 22,3%-át kitevő jogdíjakból származnak. A befolyó összeget kétharmad-egyharmad arányban osztja el a University of Texas és a Texas A&M között. Az elmúlt 15 évben a fosszilis energiahordozók kitermeléséből származó jövedelme elérte a 15,8 milliárd dollárt, 2022-ben pedig az akkori áremelkedésnek köszönhetően a 2 milliárd dollárt is meghaladta.

A texasi alkotmány értelmében az UTS a bevételeit kizárólag tőkeberuházásokra használhatja fel, működési kiadások fedezésére azonban nem. Ennek tulajdonítható, hogy az állam egyetemi rendszere gyorsan bővül. Az elmúlt időszakban a Texas A&M közgazdaságtudományi kara például 54 millió dollárért kapott új kampuszt, a University of Texas alá tartozó Rio Grande Valley kórházban pedig 50 millióból hoztak létre egy rákkutató és sebészeti központot. Eközben a szintén az egyetem felügyelete alá tartozó arlingtoni kórház virtuálisvalóság-laboratóriuma 60 millió dollár támogatást kapott.

Az új befektetések

A texasi rendszert az teszi egyedivé, hogy területeit elsősorban energetikai és mezőgazdasági célokra adja bérbe, szemben a legtöbb amerikai vagy angol egyetemmel, amelyek földjeiket általában lakóingatlannal vagy szolgáltatásokkal foglalkozó vállalatoknak adják ki. Az UTS a fosszilis energiahordozók sikerén felbuzdulva az utóbbi időben már új típusú befektetéseket is támogat. A korábban az olaj- és földgázkitermelés melletti fő bevételi forrást jelentő szarvasmarhatartás helyét így a zöldenergia-vállalatok, az akkumulátorparkok és az adatközpontok veszik át. Ezek 2024-ben rekordszintű, 127 millió dolláros – a legeltetésből származónál ötször magasabb – bevételt hoztak az egyetem számára.

Az eddigi legnagyobb olyan üzlet részeként, amelyik nem a fosszilis energiaforrások kitermeléséhez köthető, az UTS a földterületének 10%-át – 200 hektárt – bérbe adta a nap- és szélenergiával foglalkozó Apex Clean Energy vállalatnak. A cég legjelentősebb ügyfelei között megtalálható a Facebook anyavállalata, a Meta, illetve az amerikai hadsereg is. Az Apex és a hozzá hasonló vállalatok eddig nagyjából 800 ezer napelemet telepítettek az egyetemtől bérelt földekre. A telepítések által elfoglalt terület mérete csaknem akkora, mint a londoni Heathrow-é. A Next Era Energy vállalat a zöldenergia-termelő létesítményei mellett 14 akkumulátorparkot, illetve több kriptovaluták bányászatát végző adatközpontot is épített az általa bérelt területre.

Ezeknek a bérbeadásoknak köszönhetően a már említett 127 milliós rekordbevételből 7 millió dollár a megtermelt zöldenergia értékesítéséből származott – az elmúlt 15 évben összesen 1,2 milliárd dollárt jövedelem folyt be hasonló befektetésekből. E bevételeit az egyetem egyébként igyekszik a társadalmi mobilitás elősegítésére is felhasználni: 2024 novemberében részben ezekre támaszkodva tette ingyenessé az oktatást a 100 ezer dollár éves jövedelem alatti háztartásokból érkező hallgatók számára.