A kép a Canva Ai eszközeivel készült.
Élet egy adatközpont mellett
Súlyos vízellátási problémákkal szembesül egy Georgia állambeli vidéki kisváros, amelynek közelében a Meta egyik adatközpontja működik. A BBC az egyik érintettel, Beverly Morrissal készített interjút, melyben elmondja, hogy a víz szennyezettsége miatt nem képes a csapvizet használni. Véleménye szerint az adatközpont megzavarta a magánkútját, melynek vize így ihatatlanná vált. A vállalat tagadta a vádakat, a bevizsgált talajvíz-tanulmány eredménye azt mutatta, hogy az adatközpont működése nem befolyásolta a talajvíz állapotát.
Az adatközpontok fizikai hatásai
Több mint 10 000 adatközpont működik világszerte, ezek többsége az Egyesült Államokban, illetve az Egyesült Királyság és Németország területén található. Az adatközpontok biztosítják a felhőalapú szolgáltatások zavartalan működését. A központok a működésük során nagy mennyiségű vizet használnak fel, amely főként a hűtés miatt szükséges. Sok adatközpont párologtatásos hűtőrendszert használ, amely egy-egy meleg napon akár több tízmillió liter vizet is elpárologtathat, a BBC-interjúban közölt becslés szerint a mesterséges intelligencia által vezérelt adatközpontok 2027-re akár 6,44 billió liter vizet is felhasználhatnak világszerte. Georgia az Egyesült Államok egyik leggyorsabban növekvő adatközpont-piaca. Párás éghajlata természetes és költséghatékonyabb vízforrást biztosít az adatközpontok hűtéséhez, ez pedig vonzóvá teszi a beruházók számára. Azonban az adatközpontok nagymértékben befolyásolják az állam lakosainak életét, elsősorban az édesvízkészlet aránytalanul magas felhasználásának köszönhetően.
Beverly Morris és férje Georgia állam Mansfield városában telepedtek le, ám később a Meta mindössze 366 méterre épített adatközpontot az otthonuktól. A lakók elmondása alapján az építkezést követően az építési munkálatok miatti üledék került az otthona vízellátását biztosító magánkútba. Ennek hatására a kútvíz színe és minősége drasztikusan megváltozott. A nagymértékű szennyeződés hatására a ház és környéke szinte élhetetlenné vált, hiszen a víz emberi fogyasztásra alkalmatlan. A vízhiány miatt vödrökben hordják a vizet a házba olyan alapvető szükségletekhez is, mint fogmosás vagy WC-öblítés. Azt is elmondták, hogy csak főzéshez és tisztálkodáshoz használják a csapvizet, inni viszont nem mernek belőle, mert félnek az üledéktől és más szennyezőanyagoktól. A BBC-nek adott nyilatkozatában a Meta kiemelte, hogy a jó szomszédsági kapcsolatok elsődlegesek, ezért a vállalat egy független talajvíz-tanulmányt rendelt a kérdés kivizsgálására. A jelentés szerint az adatközpont működése „nem befolyásolta hátrányosan a talajvíz állapotát a területen”. A jelenséget a vízrendszerbe jutott vegyszerek okozzák, amelyeket az építkezések során használtak.
A nagy techcégek tisztában vannak a vízfelhasználáshoz kötődő problémákkal, és igyekeznek lépéseket tenni. Céljuk, hogy 2030-ra több vizet juttassanak vissza a vízgyűjtő területekre és közösségekbe, ahol adatközpontok üzemeltetnek, mint amennyit elvesznek. A legnagyobb vállalatok, mint például az Amazon Web Services számos olyan eljárást alkalmaznak, amik hozzájárulnak az adatközpontok vízproblémáinak megoldásához. Ezek között kiemelhető a szivárgások javítása, esővízgyűjtése és felhasználása, illetve a tisztított szennyvíz felhasználása hűtővízként. Az MI vízfogyasztása azonban nem kizárólag a felhasznált hűtővíz mennyiségében mérhető. 10-50 MI kérés körülbelül 500 ml vizet fogyaszt. Napi több milliárd lekérdezéssel számolva a vízfogyasztás is komoly mértékben növekszik. Az adatközpontok terjedése az elkövetkező években sem fog lelassulni, a várakozások szerint rövid távon komoly problémát okoznak majd a helyi közösségek számára, ám hosszú távon több fent említett eljárás is elterjedhet.
Az eset rávilágít arra, hogy az adatközpontok építése és üzemeltetése hogyan befolyásolhatja a közelükben élők mindennapjait és életminőségét, mivel a beruházások környezeti hatásaival végső soron a helyi lakosok szembesülnek. A történtek rámutatnak arra, hogy az infrastruktúra-fejlesztések nem csupán gazdasági és technológiai előnyöket, hanem egyúttal valós, környezeti következményeket is hordoznak. A vízminőség romlása, a vízhez való hozzáférés akadályozása, az életminőség csökkenése egyértelmű és közvetlen következmények. Habár az adatközpontokat működtető cégek igyekeznek fenntarthatóbbá tenni működésüket, például esővízgyűjtéssel vagy szennyvíz újrahasznosításával, a jelenlegi vízfelhasználási modellek mellett továbbra is komoly nyomás nehezedik az érintett térségek természetes erőforrásaira.
