Kép a Sora Ai eszközeivel készült.
Dinamikusan fejlődik a naperőművi termelés Törökországban
Az Ember nevű energetikai agytröszt 2025-ös Türkiye Electricity Review című kiadványában negyedik éve teszi közzé és elemzi Törökország villamosáram-termelési és -fogyasztási mutatóit. A 2024-es adatok a napelemes termelés dinamikus fejlődését, illetve a fosszilis energiaforrásokon alapuló áramtermelés részesedésének fokozatos visszaszorulását mutatják. Az elmúlt években az áram iránti kereslet növekedésének üteme lassult, ám még így is meghaladja az új szél- és napenergia-kapacitások telepítésének ütemét, ezért ez utóbbin mindenképp gyorsítani kellene.
Változások a török villamosenergia-mixben
2024-ben rekordmértékben bővültek a török naperőművi kapacitások, az előző évhez képest ugyanis 39%-os növekedésen mentek keresztül, és ezzel 5,7%-ról 7,5%-ra nőtt a villamosenergia-mixben elfoglalt részarányuk. A szélenergia kevésbé kiugró fejlődést mutatott: ennek részesedése a tavalyelőtti 10,6%-os arányhoz képest csupán 0,1 százalékponttal lett magasabb. Ezzel a villamosenergia-mixben a két termelési mód részesedése tavaly meghaladta a 18%-ot.
A fosszilis energián alapuló erőművek részesedése lassú csökkenéssel 55%-ra – vagyis az 1993-as szintre – esett vissza. A legjelentősebb a gázerőművi termelés 4%-os (3 TWh) csökkenése volt. A szén részesedése viszont egy év alatt mindössze 1,3 százalékponttal zsugorodott, így jelenleg 36,9%-on áll (jóllehet abszolút értékben nézve 4 TWh-s növekedésével új, 122 TWh-s csúcsot állított be, és ezzel Európa-első lett). A gázerőművi termelésben az importált források aránya 96%. A kép a szén esetében kedvezőbb, noha a szektor 61%-os importaránya szintén magasnak mondható. A megújulók térnyerését mutatja, hogy bár az áramtermelésben nőtt a helyben bányászott szén szerepe, a 62 TWh-s nap- és szélerőművi termelés már második éve túlteljesít rajta, és 2024-ben a gázerőművi termeléstől is csupán 1 TWh-val maradt el. A vízenergia részesedése viszont 2019-hez képest 14 TWh-val visszaesett.
Az ország villamosenergia-igénye tavaly a korábbinál lassabb ütemben, 5,5%-kal (18 TWh) nőtt. E növekmény elsősorban nem az iparhoz, hanem a lakossági fogyasztáshoz, azon belül is a rekordmagas hőmérséklet miatt megemelkedett hűtésigényhez volt köthető. Csökkenő növekedési üteme ellenére azonban a fogyasztás még mindig erőteljesebben bővül, mint a szél- és a napenergia-termelés, emiatt pedig az országnak folyamatosan növelnie kell a fosszilis energiahordozók behozatalát. Ha ezen az importon csökkenteni kíván, Törökországnak a két említett megújuló energiaforrásból elégséges kapacitással kellene rendelkeznie ahhoz, hogy szüntelenül növekvő áramfogyasztását ki tudja elégíteni, még abban az esetben is, ha a vízenergia-termelés annak változékony természete miatt éppen visszaesik.
Az ország COP29-en bejelentett klímastratégiája szerint a villamos áram iránti igény 2030-ig a korábbi ötéves periódusban tapasztalt növekedésnél (42%) sokkal meredekebben bővül majd (113%). Bár ez a szám a jelentés készítői szerint túlzott becslésen alapul, azt mindenképp jól jelzi, hogy az országban a szél- és a naperőművi kapacitásokat a mostaninál gyorsabb ütemben kell fejleszteni.
A COP29-es elképzelések alapján az ország 2035-re a jelenlegi négyszeresére (32 GW-ról 120 GW-ra) növelné szél- és napenergia-kapacitását. Az elképzelés sikeres megvalósítása esetén a fosszilis energiahordozók részesedése 20% alá csökkenhet, a szél- és a napenergiájé pedig 49%-ra növekedhet. Ehhez viszont a jelenlegi telepítési ütem gyorsítására lenne szükség, és növelni kellene az akkumulátoros és a szivattyús-tározós erőművi tárolókapacitásokat, illetve az energiakereskedelmet rugalmasabbá tévő határmetszékek kapacitását is, valamint fejleszteni kellene az ország elektromos hálózatát és a már meglévő erőművek hibrid módon történő kihasználását.
