UNSPLASH | CC BY-SA 2.0 | Andreas Klinke Johannsen
Céltáblát festett magára az EU: az elmúlt évek háborúi felfedték a legsebezhetőbb pontját
A Bornholm-energiasziget gazdasági megtérülése továbbra is viták tárgya, politikai támogatottsága azonban az elmúlt években nem gyengült. Ennek oka, hogy a projekt megítélését alapvetően átformálta Európa biztonsági környezetének változása. Az orosz–ukrán háború, az energiaválság és a kritikus infrastruktúrák elleni támadások a beruházást már nem csupán energetikai, hanem stratégiai kérdéssé tették. Az Energiastratégia Intézet a projektről szóló háromrészes cikksorozatának záró része.
A Bornholm-energiasziget körüli vita első pillantásra klasszikus gazdasági kérdésnek tűnik. Az elmúlt években jelentősen emelkedtek a beruházási költségek, így napjainkra a projekt megvalósítása nagymértékű állami támogatást igényel, miközben több elemzés arra a következtetésre jutott, hogy hasonló mennyiségű megújuló villamosenergia egyszerűbb és olcsóbb offshore fejlesztésekkel is előállítható lenne. Ennek ellenére sem a dán, sem a német kormány nem mondott le a projektről.
Sőt, a gazdasági nehézségek ellenére 2025-ben újraindították az előkészítést, majd 2026 elején egy újabb államközi megállapodással megerősítették a beruházás megvalósítása iránti elköteleződésüket. Ez önmagában is jelzi, hogy a döntéshozók ma már nem kizárólag gazdasági szempontok alapján értékelik a projektet.
Ennek hátterében mindenekelőtt Európa biztonsági környezetének átalakulása áll. A 2022-ben kezdődött orosz–ukrán háború alapvetően átformálta az európai energiapolitikát. Míg az energiabiztonság korábban elsősorban azt jelentette, hogy elegendő földgáz, kőolaj és villamosenergia álljon rendelkezésre elfogadható áron, addig ma már ennél jóval tágabb fogalomról beszélhetünk. Az ellátási láncok ellenálló képessége, a kritikus infrastruktúrák védelme, az importfüggőség csökkentése és az európai stratégiai autonómia erősítése egyaránt az energiabiztonság részévé vált. Ez a szemléletváltás alapvetően megváltoztatta az energetikai fejlesztések megítélését is.
A Bornholm-projekt esetében ez azt jelenti, hogy a beruházás ma már nem csupán új megújulóenergia-kapacitások kiépítéséről szól, hanem egy olyan jövőbeli infrastruktúra létrehozásáról is, amely az európai energiarendszerek összekapcsolása mellett azok ellenálló képességét is erősítheti.
A projekt stratégiai jelentőségét tovább növeli, hogy hosszabb távon egy integrált balti-tengeri villamosenergia-hálózat alapját teremtheti meg. A dán elképzelések szerint a Bornholm-energiasziget egy olyan regionális energiarendszer első eleme lehet, amelyhez később Svédország, Lengyelország és más balti-tengeri államok is kapcsolódhatnak. Egy ilyen hálózat lehetővé tenné, hogy a tengeri szélerőművek által termelt villamos energia több ország villamosenergia-rendszere között rugalmasabban áramoljon, ezáltal javítva a megújuló energiaforrások integrációját és erősítve a térség energiabiztonságát. Bár ez a regionális hálózat jelenleg még csak hosszabb távú célkitűzés, a Bornholm-energiasziget jelentősége részben éppen abban rejlik, hogy ennek az együttműködésnek az alapinfrastruktúráját teremtheti meg.
A Balti-tenger stratégiai felértékelődése
Ennek a stratégiai szerepnek az egyik legfontosabb tényezője a sziget földrajzi elhelyezkedése. Bornholm a Balti-tenger középső részén, Dánia, Németország, Svédország és Lengyelország között fekszik, vagyis abban a tengeri térségben, amely az elmúlt években Európa egyik kiemelt stratégiai övezetévé vált. Ennek egyik oka, hogy a Balti-tenger alatt egyre több, az európai energiaellátás és digitális összekapcsoltság szempontjából kritikus infrastruktúra található. A nagyfeszültségű villamosenergia-kábelek, valamint az optikai adatkábelek biztosítják az észak-európai országok közötti energiaáramlást, a villamosenergia-kereskedelmet és a digitális kommunikáció jelentős részét. Egyetlen ilyen összeköttetés kiesése ezért több ország energiaellátására és gazdasági működésére is hatással lehet.
Ezért a Balti-tenger biztonságpolitikai szerepe az elmúlt években szintén felértékelődött. Finnország és Svédország NATO-csatlakozásával a térség a szövetség egyik kiemelt tengeri övezetévé vált, miközben az orosz exklávé, Kalinyingrád továbbra is jelentős katonai szerepet tölt be. A régióban erősödött a haditengerészeti jelenlét és gyakoribbá váltak a közös NATO-gyakorlatok.
Szabotázsakciók a Balti-tengeren
A Balti-tenger stratégiai jelentőségének növekedése önmagában még nem magyarázná, hogy miért vált a Bornholm-energiasziget kiemelt politikai prioritássá. A fordulópontot a kritikus infrastruktúrát érő támadások jelentették, amelyek rámutattak arra, hogy az energetikai rendszerek ma már nem csupán gazdasági, hanem biztonságpolitikai célpontok is lehetnek.
A legnagyobb hatást kétségtelenül az Északi Áramlat gázvezetékek 2022. szeptemberi felrobbantása gyakorolta. A merénylet nemcsak Európa egyik legjelentősebb tengeralatti energia-infrastruktúrájának sérülését okozta, hanem azt is egyértelművé tette, hogy a tengerfenéken húzódó vezetékek és kábelek rendkívül sérülékenyek. Bár a támadás közvetlenül nem okozott ellátási válságot – a vezetékeken ekkor már nem folyt jelentős gázszállítás –, stratégiai következményei messze túlmutattak az eseményen. Az európai döntéshozók számára világossá vált, hogy a jövő energetikai infrastruktúráit már nem lehet kizárólag műszaki és gazdasági szempontok alapján megtervezni.
Azóta a Balti-tengeren több olyan incidens is történt, amely tovább erősítette ezeket az aggodalmakat. Az elmúlt években több tenger alatti villamosenergia- és távközlési kábel sérült meg, amelyek esetében felmerült a szándékos rongálás lehetősége is. Bár az egyes esetek körülményei eltérőek voltak, közös tanulságuk az, hogy a több száz kilométer hosszú tengeralatti infrastruktúrák folyamatos felügyelete rendkívül összetett feladat. Egy horgonyt vontató kereskedelmi hajó, egy speciális víz alatti jármű vagy akár egy kisebb szabotázsakció is elegendő lehet ahhoz, hogy hosszabb időre kiesést okozzon egy kritikus összeköttetésben.
A Balti-tenger kritikus energia- és távközlési infrastruktúráját érintő incidensek (2022–2025)
Forrás: Bulletin of the Atomic Scientists
A villamosenergia-rendszerek esetében ennek következményei különösen súlyosak lehetnek. A Bornholm-energiasziget több száz kilométernyi nagyfeszültségű egyenáramú kábellel kapcsolja össze Dánia és Németország villamosenergia-rendszerét, miközben ugyanazon a hálózaton keresztül csatlakoznak a Balti-tenger offshore szélerőművei is. A rendszer egyszerre szolgálja a nemzetközi villamosenergia-kereskedelmet és a megújuló energiatermelés hálózati integrációját.
A hibrid kialakítás előnye, hogy a megtermelt villamos energia rugalmasan osztható el a két ország között, így a rendszer hatékonyabban tud alkalmazkodni a termelés és a fogyasztás folyamatos változásaihoz, miközben erősíti a regionális ellátásbiztonságot. Ugyanez a magas fokú integráció azonban azt is jelenti, hogy a különböző infrastruktúraelemek egyre inkább egymásra utalttá válnak.
Egy esetleges kábelhiba, műszaki meghibásodás vagy szándékos támadás ezért már nem csupán egyetlen összeköttetést érinthet, hanem több ország villamosenergia-rendszerére is hatással lehet.
A biztonság már a tervezőasztalon kezdődik
A megváltozott fenyegetési környezet következtében az energetikai infrastruktúrák fejlesztésében egyre nagyobb szerepet kap az úgynevezett security by design megközelítés. Ennek lényege, hogy a biztonsági szempontok nem utólagos kiegészítésként jelennek meg, hanem már a tervezés során beépülnek az infrastruktúra kialakításába. Ez a szemléletváltás különösen fontos az olyan összetett energetikai beruházások esetében, mint a Bornholm-energiasziget, amely nem egyetlen létesítményből, hanem egymással összekapcsolt infrastruktúrák rendszeréből áll.
A beruházás része a bornholmi konverterállomás, a tengeralatti nagyfeszültségű kábelek, a szárazföldi csatlakozások és a digitális irányítási rendszerek is. A biztonság ezért nemcsak az egyes infrastruktúraelemek védelmét jelenti, hanem a teljes rendszer megbízható működésének és ellenálló képességének biztosítását is.
Ennek része többek között
- a kibertámadásokkal szembeni védelem,
- az egyes rendszerelemek megfelelő elkülönítése,
- a hálózati redundancia kialakítása és
- az esetleges meghibásodások utáni gyors helyreállítás képessége.
A dán és német villamosenergia-rendszerek összekapcsolása miatt a projekt biztonsága már nem kezelhető kizárólag nemzeti keretek között, hanem európai szintű együttműködést és koordinációt is szükségessé tesz. A határon átnyúló kritikus infrastruktúrák védelme az elmúlt években az Európai Unió és a NATO számára is kiemelt kérdéssé vált. A két szervezet 2023-ban létrehozott közös munkacsoportja – amelyet az Északi Áramlat elleni támadás tapasztalatai hívtak életre – többek között a korai előrejelző rendszerek fejlesztését, a hírszerzési információk gyorsabb megosztását, a közös stressztesztek alkalmazását és a tengeralatti infrastruktúrák fokozott megfigyelését javasolta.
Mesterséges intelligencia a kritikus infrastruktúrák szolgálatában
A tengeralatti kábelek fizikai védelme hagyományos eszközökkel gyakorlatilag lehetetlen, ezért egyre nagyobb szerepet kapnak a digitális megfigyelési rendszerek és a korai előrejelző megoldások. A Balti-tenger térségében ennek egyik fontos eleme a Finnországban működő tengeri megfigyelőközpont, amely az Európai Unió és a NATO együttműködésének keretében segíti a kritikus tengeri infrastruktúrák védelmét.
A központ mesterséges intelligencia segítségével valós időben elemzi a hajózási adatokat, valamint radar- és egyéb érzékelőrendszerek információit annak érdekében, hogy azonosítsa a szokatlan tevékenységeket.
Ilyen lehet például egy hajó indokolatlan manőverezése egy tengeralatti kábel közelében vagy a megszokott hajózási mintázatoktól eltérő mozgás. A felszíni megfigyelést a tengerfenéken elhelyezett érzékelők egészítik ki, amelyek a kábelek környezetében bekövetkező fizikai változásokat képesek észlelni. A cél nem csupán a károk gyors felismerése, hanem az is, hogy a potenciális veszélyek már azok bekövetkezése előtt azonosíthatók legyenek. Hasonló megoldások a jövőben a Bornholm-energiasziget biztonságának is fontos elemei lehetnek.
Az energetikai beruházások újraértékelése
A Bornholm-energiasziget története jól mutatja, hogy az európai energetikai beruházások értékelési szempontjai alapvetően megváltoztak. Néhány évvel ezelőtt egy ilyen projekt jövőjét elsősorban a beruházási költségek, a várható megtérülés és a piaci finanszírozhatóság határozta volna meg. Ma ezek továbbra is alapvető tényezők, de már nem kizárólagosak.
Az orosz–ukrán háború, az energiaválság és a Balti-tenger térségében tapasztalt, kritikus infrastruktúrákat érintő fenyegetések nyomán az energetikai hálózatok stratégiai szerepe is felértékelődött. Az ellátásbiztonság, a rendszer ellenálló képessége, a határokon átnyúló együttműködés és a kritikus infrastruktúrák védelme ma már ugyanúgy részét képezik egy beruházás értékelésének, mint a közvetlen gazdasági megtérülés.
Ez a szemléletváltás azonban nem jelenti azt, hogy a gazdasági szempontok háttérbe szorulhatnak. A Bornholm-energiasziget továbbra is jelentős költségű beruházás, és Dániában ma is vita tárgya, hogy ugyanekkora közpénzből nem lehetne-e nagyobb társadalmi hasznot elérni más energetikai fejlesztésekkel.
A projekt jelentősége ezért nem abban rejlik, hogy minden szempontból optimális vagy könnyen megismételhető beruházási modell lenne, hanem abban, hogy egy új európai energiarendszeri megközelítést tesztel. Ebben a modellben a megújuló energia termelése, a határokon átnyúló átviteli infrastruktúra és a biztonságpolitikai szempontok egyetlen beruházásban kapcsolódnak össze.
A Bornholm-energiasziget végső megítélését ezért nem kizárólag az fogja meghatározni, hogy mennyi villamos energiát termel, vagy milyen gyorsan térül meg, hanem az is, hogy képes-e egy jövőbeli regionális energiahálózat alapját megteremteni. A projekt legfontosabb öröksége így nem feltétlenül maga az infrastruktúra lehet, hanem az a műszaki, szabályozási és intézményi tapasztalat, amelyet a következő generációs európai energetikai beruházások során fel lehet használni.
A bejegyzés munkatársunk a Portfolio online újságon 2026. július 22-én megjelent írásának utánközlése.
