Kép a Sora Ai eszközeivel készült.
Az MI hatása a felsőoktatásra
Az oktatási intézményeknek a mesterséges intelligencia megjelenése miatt egyre több kihívással kell szembenézniük. Komoly kérdéseket vetnek fel ugyanis a technológia használatából fakadó etikai dilemmák és a diplomák leértékelődéséből származó nehézségek csakúgy, mint a mesterséges intelligenciának a már meglévő adat- és technológiai rendszerekbe való integrálásával járó feladatok. A problémákat a nagy techvállalatok is észlelték, és a maguk módján igyekeznek megoldást – az oktatási intézmények igényeire szabott mesterségesintelligencia-modelleket – kínálni rájuk. Sokan úgy vélekednek, hogy ezek bevezetése negatív hatással lehet a hallgatók kognitív képességeire, ám a technológiai vezetők szerint a mesterséges intelligencia jó segítség lehet a diákok adottságainak mind teljesebb kibontakoztatásához.
MI-integráció a felsőoktatásban
Világszerte jelentős eltérések mutatkoznak abban, hogy miként viszonyulnak az egyetemek az MI-alapú chatbotokhoz. Egyes intézmények kutatási projektek vagy megállapodások keretében már meg is teremtették az együttműködés formáit az MI-fejlesztőkkel – az Oxford az OpenAI-jal, a Michigan Egyetem a Google-lel, a Northeastern University pedig az Anthropickel. Az új technológiát egyébként az Egyesült Államok felsőoktatásában sokkal szélesebb körben használják, mint Európában – szimptomatikus, hogy a Financial Times elemzése szerint az Egyesült Királyságban a legtöbb egyetem egyáltalán nem alkalmaz testre szabott megoldásokat. A speciális oktatási verziók helyett náluk ugyanis gyakran csak ingyenes termékeket vagy általános célú szoftvereket használnak – például a Microsofttal kötött megállapodás keretében a cég Copilot nevű MI-asszisztensét. Ezzel szemben a Harvard Business School már minden MBA-hallgatónak biztosít egy ChatGPT EDU-fiókot, sőt egy olyan kurzust is útjára indított, amely abban segít, hogy az üzleti vezetők el tudjanak igazodni az MI-eszközök világában.
Negatív hatások
Egy az MDPI Journal of Artificial Intelligence-ben megjelent tanulmány szerzői különböző életkorú brit résztvevők körében próbálták felmérni, milyen hatással van a mesterséges intelligencia használata a kritikus gondolkodásra. A kutatásba bevont fiatalabb alanyok nagyobb mértékben támaszkodtak a mesterséges intelligenciával működő eszközökre, és alacsonyabb pontszámokat értek el a kritikus gondolkodást mérő teszteken, mint az idősebb résztvevők.
Egy másik, 2023 őszén elvégzett kutatás keretében a Wharton Egyetem kutatói három törökországi diákcsoport teljesítményét vetették össze: az egyik hagyományos tanulási módszerekkel, a másik a standard ChatGPT-vel, a harmadik pedig egy speciális, konkrét válaszok helyett inkább csak tippeket adó ChatGPT-verzióval dolgozott. A kutatás arra jutott, hogy a gyakorlati foglalkozásokon a hagyományos eszközökkel dolgozó diákokéhoz képest mindkét MI-eszköz javította a diákok teljesítményét. Ám ha az első csoport tagjait vizsgahelyzetben nem engedték MI-eszközöket használni, akkor azok 17%-kal rosszabbul teljesítettek, mint a hagyományos eszközökkel készülő társaik (a készülés során a ChatGPT módosított változatát használó diákok teljesítménye a vizsgán a kontrollcsoportéval azonos szinten mozgott, ha nem használhatták a mesterséges intelligenciát).
Ez is jól mutatja, hogy a kognitív tehermentesítés – vagyis bizonyos agyi funkcióknak a technológiára történő átruházása – miatt a diákok egyre jobban függnek a mesterséges intelligenciától. Ez a magasabb szintű készségeket – például összetett ítéletalkotást vagy kreativitást – igénylő feladatok esetében is mind jobban megfigyelhetővé válik. Az aggasztó tendencia és az ebből fakadó problémák kivédése érdekében viszont az oktatók kénytelenek újra a hagyományos értékelési megoldásokhoz folyamodni: az órai dolgozatokat és esszéket papírra íratják, és nem engedélyezik a laptopok és más technikai eszközök használatát.
Szintén jelentős probléma, hogy a diákok között komoly egyenlőtlenség mutatkozik abban, hogy melyikük milyen eszközökhöz tud hozzáférni. A tanuláshoz segítséget nyújtó leghatékonyabb MI-alapú megoldások ugyanis gyakran prémiumszolgáltatások, és ezért nem mindenki tudja megfizetni őket. Ez viszont a tanulók között már formális oktatásuk első pillanatától kezdve kinyitja a digitális ollót.
Összkép
A mesterséges intelligencia személyre szabottabb tanulási élményt, gyorsabb visszacsatolást, a kutatásaik során pedig jelentős segítséget kínál az egyetemi hallgatóknak. Az oktatók munkáját támogathatja például azzal, hogy rugalmasabbá teszi a tananyagtervezést, mivel pontosabb képet ad a diákok előrehaladásáról. Emellett a feladatok automatizálásával csökkenti az adminisztratív terheket, a gyors kiértékeléssel pedig hatékonyabbá teszi az osztályozási folyamatot. Intézményi szinten hozzájárulhat a problémák időben történő felismeréséhez, az erőforrások jobb beosztásához és a folyamatok korszerűbb menedzseléséhez.
Mindez összességében a hallgatók megtartását és az oktatás minőségének javítását is szolgálhatja. Az viszont mindenképp további kutatásokat igényel, hogy ezeket a technológiákat miként lehet megfelelően bevonni az oktatásba úgy, hogy az ténylegesen a hallgatók képességeinek maximális kibontakoztatását szolgálja, ne pedig visszafejlessze őket.
