Kép a Sora Ai eszközeivel készült.
Az IEA globális hidrogénjelentése
Évente megjelenő Global Hydrogen Review című jelentésében a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) a világszintű hidrogéntermelés és -kereslet alakulását követi nyomon. Utóbbi a 2024-es trendeket vizsgáló kiadvány szerint tavaly közel 100 millió tonnára nőtt, és ezáltal 2%-kal meghaladta a 2023-as szintet. A tendencia összhangban áll az általános energiaigény növekedésével, és elsősorban a hagyományos hidrogénfelhasználó ágazatok nagyobb keresletével hozható összefüggésbe. A hidrogén előállításában továbbra is a fosszilis tüzelőanyagok dominálnak, így az 2024-ben 290 milliárd köbméter földgázfelhasználással és 90 millió tonna szén-dioxid-egyenértékű kibocsátással járt. Bővülés figyelhető meg az alacsony kibocsátású hidrogéntermelés területén is, ám az még így is csak a globális termelés kevesebb mint 1%-át adja. Az ágazatban igen dinamikus az innováció, ennek köszönhetően az elmúlt év során rekordszámú technológiai területen történt előrelépés a hidrogénértékláncban.
A globális termelés és kereslet
A jelentés szerint a globális hidrogénkereslet 2024-re közel 100 millió tonnára nőtt, főként az olyan hagyományos felhasználási területeken, mint az olajfinomítás és az ipar. A kereslet területi megoszlása viszont nagyjából változatlan maradt.
Az alacsony kibocsátású hidrogén előállítása 2024-ben 10%-kal nőtt, és 2025-ben várhatóan eléri az egymillió tonnát, de a világszintű termelésnek még így is csak kevesebb mint 1%-át teszi ki. A megtermelt mennyiség 2030-ra viszont az évi 4,2 millió tonnát elérve a 2024-es szint ötszörösére emelkedhet. Ez ugyan jóval elmarad az évtized eleji iparági ambícióktól, a teljes hidrogéntermeléshez viszonyítva azonban jelentős előrelépés.
Egyelőre az energiahordozó felhasználása sincs összhangban az elmúlt években kitűzött célokkal, ám ezen a területen is megfigyelhető némi előrelépés. A szükséges fejlesztéseket a költségek és a keresleti bizonytalanság is hátráltatta, ám ennek ellenére több mint 200 projekt kapott végső beruházási döntést, és a területen folyamatos a technológiai innováció.
Kína elősége
Kína jelenleg az elektrolizátorok telepítésében és gyártásában is piacvezetőnek számít. Ezt mutatja, hogy a 2024-es 2 GW globális beépített elektrolíziskapacitás 65%-át az ázsiai ország adta. A kínai elektrolizátorok országon kívüli terjedése viszont már nehézségekbe ütközik, mivel technológiai és szabványosítási problémákat is le kell küzdeni hozzá.
Problémát jelent, hogy noha a kínai gyártmányú elektrolizátorok telepítése csökkentheti a kezdeti beruházási költségeket, működtetésük során nem lehet kizárni a hatékonysági problémákat, a berendezéseket pedig mindenképpen a helyi szabványokhoz kell igazítani. Emiatt megnőhetnek az üzemeltetési költségek, vagyis megemelkedhet a hidrogénelőállítás összköltsége, miáltal a alacsony beruházás kezdeti előnye elvész. A kínai technológia globális terjedését emellett a karbantartás és a javítás körüli bizonytalanságok is korlátozzák. A gyártók ezeket a nehézségeket a külföldi kapacitásaik jövőbeni bővítésével igyekeznek leküzdeni.
Infrastrukturális lehetőségek
A hajók hidrogénalapú üzemanyagokra való átállítása kulcsfontosságú lenne a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet dekarbonizációs céljainak eléréséhez. A változáshoz azonban elengedhetetlen a megfelelő hajótechnológiák térnyerése és a kínálat bővülése, illetve a hidrogén felhasználását segítő kikötői töltő-infrastruktúrára kiépülése. Utóbbihoz az első lépést az fő kereskedelmi útvonalak lefedése, vagyis az azokon fekvő stratégiai kikötők fejlesztése jelentené. Ezt segíti, hogy a hajózásiüzemanyag-töltés földrajzilag erősen koncentrált: Szingapúrban adják el a hajókban felhasznált üzemanyag egyötödét, és világszinten 17 fő kikötő lényegében lefedi a szektor üzemanyag-igényének több mint 60%-át. Az alacsony kibocsátású hidrogén gyors bevezetését megkönnyíti, hogy a fosszilis energiahordozókra épülő hidrogéntermelés és -kereslet nagy része már ma is a kikötők közelében található.
Szabályozási keretek és kilátások
Az alacsony kibocsátású hidrogén iránti kereslet növelését célzó szabályozás kialakítása lassan halad. A folyamatban Európa vezető szerepet vállal az ipari és a közlekedési szektorra vonatkozó kvótáival, de máshol is történtek már hasonló lépések – Indiában például a finomítás és műtrágyagyártás, Japánban és Koreában pedig a villamosenergia-termelés területén.
Az IEA javaslatai szerint a továbblépéshez szükség lenne a már megvalósult projektek további támogatására, a keresletnövelést segítő szabályozások és támogatások gyorsítására, az ipari és a kikötői központokban a hidrogéninfrastruktúra fejlesztésére, az új technológiák kockázatainak mérséklését segítő állami finanszírozás növelésére, valamint arra, hogy a fejlődő országok is megkapják a kellő segítséget ahhoz, hogy be tudjanak lépni a hidrogénalapú termékek értékláncába. Ezzel együtt az IEA szerint a globális hidrogénpiac növekedése tovább folytatódik, az alacsony kibocsátású technológiákra épülő termelés pedig lassan, de biztosan bővül.
