Az európai óceánügyi paktum
2025 júniusában az ENSZ harmadik óceánkonferenciáján az Európai Unió megerősítette, hogy továbbra is elkötelezett az óceánok védelme mellett, egyúttal bemutatta az európai óceánügyi paktumot. A mérföldkőnek számító dokumentum célja, hogy keretet biztosítson az óceánok épségének megőrzéséhez, ennek érdekében pedig részletezi az unió óceánokkal kapcsolatos kötelezettségvállalásait. Ehhez hat fő témakörön keresztül bemutatja, hogy milyen problémák fenyegetik az óceánok jelenlegi működését, és milyen javaslatai vannak ezekkel kapcsolatban. Külön hangsúlyt kap a kékgazdaság fellendítése, a part menti közösségek fejlesztése, illetve a szigetek és az úgynevezett legkülső régiók megóvása.
A hat alappillér
Az Európai Unió rendelkezik a világ legnagyobb egybefüggő tengeri térségével, és mintegy 70 ezer kilométernyi partvonala van, lakosságának 40%-a pedig a tengerparttól számított 50 kilométeren belül él. A tengeri kékgazdaság több mint 5 millió uniós állampolgárnak biztosít munkahelyet, és évente 250 milliárd euróval járul hozzá az európai gazdasághoz. Emiatt az uniós országok különösen érdekeltek az óceánok épségének megőrzésében, valamint a tengerhez kötődő gazdálkodás fenntarthatóvá és versenyképessé tételében. Ezt a célt szolgálja az idén kiadott európai óceánügyi paktum, amely egységes keretbe foglalja az Európai Unió óceánokkal kapcsolatos szakpolitikai elképzeléseit és intézkedéseit, és hat fő témakört körüljárva felvázolja, hogyan lehetne összehangolt módon cselekedni azok megóvása, helyreállítása és fenntartható hasznosítása érdekében. Az alábbiakban e hat témakör mentén mutatjuk be paktum tartalmát.
Az óceánok épségének védelme és helyreállítása
Az éghajlatváltozás, a folyamatos környezetszennyezés és a túlhalászat súlyosan károsítja a tengeri ökoszisztémákat és a biodiverzitást, és kihat a part menti közösségek életére is. A tengeri ökoszisztémák azonban az unió elmúlt évtizedekben elért jelentős eredményei ellenére továbbra is komoly veszélynek vannak kitéve. Emiatt az Európai Bizottság támogatja a pusztuló tengerparti és tengeri élőhelyek rehabilitációját, és arra ösztönzi a tagállamokat, hogy nyilvánítsák védetté a sérülékeny tengeri területeket, illetve biztosítsák azok hatékony kezelését. Az EU nemzetközi kötelezettségvállalásai értelmében a védett tengeri területek arányát 2030-ig 30%-ra kell növelni. Emellett a tengeri halászatot az ökológiai szempontok figyelembevételével kell szabályozni. A szennyezőanyag-mentességre vonatkozó európai cselekvési tervvel összhangban szintén 2030-ig 50%-kal kell csökkenteni a tengerekbe kerülő szennyezés mennyiségét. Mivel a halászat mellett a hajózás kibocsátása is jelentős terheléssel jár, az EU tervei között szerepel az is, hogy szigorítja az ágazatra vonatkozó szabályokat. Mindez elengedhetetlen, hiszen bár jelenleg az óceánok a Föld legnagyobb szén-dioxid-elnyelői, elnyelőkapacitásuk a savasodás és a hőmérséklet-emelkedés következtében csökkenhet.
Az uniós fenntartható kékgazdaság versenyképességének fokozása
Az EU célja, hogy versenyképességét a fenntartható kékgazdaság, valamint a halászat és az akvakultúra terén fokozza, szén-dioxid-kibocsátását csökkentse, az innovatív megoldások bevezetését pedig ösztönözze. Az paktum javaslatai között szerepel, hogy rendszeresen értékelni kell a közös halászati politikáról szóló rendeletet, valamint ki kell dolgozni a halászat és az akvakultúra területén 2040-ig megvalósítandó elképzeléseket. A dokumentum egyúttal javaslatot tesz az uniós tengerészeti ipar megerősítésére. Ez utóbbi miatt szükség lesz egy új tengerészetiipar-stratégia és egy új uniós kikötői stratégia kidolgozására is. Emellett azonban a paktum azt is indokolnak látja, hogy szülessen egy a hajózáshoz kapcsolódó turizmusra vonatkozó stratégia. A kikötők fejlesztése szintén kulcsfontosságú, hiszen ezek a globális kereskedelem meghatározó elemei, emellett az EU versenyképességét és biztonságát is erősítik. Az unió 2027-re egy megújulási stratégiát is kidolgozna, hogy a tengerkutatás, az óceántechnológia és a fenntartható halászat területén a fiatal szakemberek is meg tudjanak jelenni, illetve hogy ezek az ágazatok a pályakezdők számára is vonzóbbá váljanak.
A tengerparti közösségek és a legkülső régiók támogatása
A tengerparton és az úgynevezett legkülső régiókban – Guadeloupe-on, Francia Guyanán, Réunionon, Martinique-en, Mayotte és Saint-Martinon, az Azori-szigeteken, Madeira-n, valamint a Kanári-szigeteken – élő közösségek jelentik a fenntartható módon működő kékgazdaság alapját, éppen ezért az jövőjük biztosítása az unión belül különösen fontos feladatnak számít. Emiatt a dokumentum célzott stratégiát irányoz elő a tengerparti közösségek fejlesztése és ellenállóképességük megerősítése érdekében. E területek igen sajátos problémákkal küzdenek, ezért a bizottság konzultációt indít arról, hogy milyen stratégiával segítsék őket, illetve megújítaná a legkülső régiókra vonatkozó stratégiát is.
Az óceánkutatás, illetve az óceánokhoz kapcsolódó tudás, készségek és innováció támogatása
Az EU célja, hogy az óceánokkal kapcsolatos tudásbázist kibővítse, és az ismereteket könnyen hozzáférhetővé tegye a polgárok, a vállalkozások, a tudományos közösség és a döntéshozók számára. Ezáltal ugyanis gyorsabban születhetnének meg a tengeri és part menti élőhelyek helyreállítását szolgáló megoldások, valamint erősödhetne a kékgazdaság, és az éghajlatváltozást is hatékonyabban lehetne mérsékelni. A kutatás terén az EU jelenleg még jelentős mértékben támaszkodik nemzetközi partnereire, ám az utóbbi időben fokozódó geopolitikai kockázatok miatt törekednie kellene arra, hogy a tudományos együttműködések fenntartása és növelése mellett önálló képességeit is megerősítse. E célokat szolgálja az uniós óceánmegfigyelési kezdeményezésre vonatkozó javaslat, amely a partmenti területeken kívül a mélytengeri területekre is kiterjed. A paktum javaslatot tesz arra is, hogy létre kell hozni egy ifjúsági, illetve generációk közötti nagyköveti hálózatot, amely segít felhívni a figyelmet az óceánok jelentőségére, és hozzájárul az ezzel kapcsolatos szemléletformáláshoz.
A tengerek biztonságosabbá tétele
A tengereken tapasztalható egyre összetettebb fenyegetések – a víz alatti infrastruktúra elleni támadások, a kiberfenyegetések, a balti-tengeri árnyékflotta megjelenése –, valamint a stratégiai verseny szükségessé teszik, hogy védelmi képességeit az unió ezen a területen is fejlessze. Ennek érdekében a bizottság igyekszik elősegíteni a különböző parti őrségek és haditengerészetek közötti együttműködést, valamint a tengeri határbiztonságot. A dokumentum arra is javalatot tesz, hogy dolgozzanak ki egy olyan átfogó stratégiát, amely révén fel lehetne kutatni és el lehetne távolítani az európai tengeri térségekben lévő hadianyag-maradványokat. A védelem fokozása érdekében szorgalmazza, hogy növelni kell az együttműködést az északi-sarkvidéken jelenlévő államokkal, továbbá az észak-afrikai és a közel-keleti partnerországokkal. Ösztönzi emellett azt is, hogy induljon egy olyan kísérleti projekt, amelynek keretében pilóta nélküli légijárművekkel valós időben lehetne monitorozni a tengereket.
Az óceánok nemzetközi felügyeletének és az óceándiplomáciának a megerősítése
A paktum kiemelt jelentőséget tulajdonít annak, hogy megerősítse az EU globális szerepvállalását és óceándiplomáciáját, mivel ez hozzájárulhat a tengeri erőforrások hatékony védelméhez. Különösen igaz ez a halászat területére, ahol az egyenlő nemzetközi versenyfeltételek megteremtésére irányuló erőfeszítések egyszerre irányulnak az uniós halászat támogatására és a globális szintű fenntarthatóság megteremtésére. Az EU prioritásként kezeli a műanyagokról szóló globális szerződés elfogadását, valamint az ENSZ biodiverzitási egyezményének gyors ratifikációját. Ez utóbbi értelmében 2030-ig a nyílt tengeri zónák 30%-a védetté válik. A megállapodást Magyarország az elsők között ratifikálta a tengeri kapcsolattal nem rendelkező országok közül. A dokumentum fokozná a jogellenes, be nem jelentett halászat elleni küzdelmet, ezért támogatja a Kereskedelmi Világszervezet káros halászati támogatások tilalmáról szóló megállapodásának megerősítését és teljes körű végrehajtását. Az EU ezenfelül tárgyalásokat folytat, hogy a Déli-óceánon jelöljenek ki három hatalmas védett tengeri területet.
A végrehajtás intézményi és jogi keretei
A paktumban megfogalmazott célkitűzések és javaslatok végrehajtását segíti majd, hogy az EU 2027-re egy másik dokumentummal egységes jogi keretbe foglalná a paktum prioritásait, és megerősítené azok jogi érvényesíthetőségét. A bizottság emellett létrehozna egy olyan magas szintű óceántanácsot is, amelyben az óceánokkal kapcsolatos különböző ágazatok képviselői vennének részt. A tanács feladata a paktum végrehajtásának koordinálása és stratégiai felügyelete lesz. Az előrehaladás transzparenciájának megteremtése érdekében a bizottság valós időben elérhető, nyilvános adatokkal mutatja be, hogy hol áll az egyes célkitűzések teljesítése.
