UNSPLASH | License | Marcus Kauffman
Az erdőtüzek és a hőstressz visszaveti a magzatok fejlődését
Az Environmental Science és Technology folyóiratban 2025. június 18-án megjelent „Adverse Birth Outcomes Associated with Heat Stress and Wildfire Smoke Exposure During Preconception and Pregnancy” című cikk szerzői azt vizsgálták, hogy a társadalmilag hátrányos helyzetű városi közösségekben miként befolyásolja a magzati fejlődést a hőstressz, illetve az erdőtüzekből származó légszennyezés. A tanulmány kimutatta, hogy az erdőtüzek füstje és a hőstressz a fogamzást megelőző periódusban és a terhesség korai szakaszában pozitív, ráadásul szignifikáns kapcsolatban áll a terhességi korhoz viszonyított alacsony súly gyakoribb előfordulásával. A várandósság teljes idejét vizsgálva viszont inkább csak az erdőtűzfüst van hatással a magzati növekedés lassulására.
A kutatási adatok
A globális felmelegedés hatására egyre gyakoribbá és intenzívebbé válnak a szélsőséges időjárási jelenségek. Az elmúlt évtizedben drámai mértékben nőtt az erdőtüzek és a rendkívüli hőhullámok száma, különösen Kaliforniában. Ráadásul ezek az események nemcsak gyakoribbá váltak, hanem sokszor egy időben vagy szorosan egymást követve jelentkeztek. Ez viszont megnehezíti az érintett közösségek alkalmazkodását, és bonyolultabbá teszi az egészségügyi kockázatok felmérését is. Az említett jelenségek különösen a legsebezhetőbb csoportok közé tartozó várandós nőket, magzatokat és gyermekeket érintik. A most bemutatott kutatás rájuk összpontosítva azt vizsgálta, hogyan hat a városi hőstressz és az erdőtüzek okozta légszennyezés a magzati fejlődésre, különösen a társadalmilag hátrányos helyzetű városi közösségekben.
A tanulmány a Los Angeles megyében zajló MADRES (Maternal And Developmental Risks from Environmental and Social stressors) néven ismert terhességi vizsgálatra épül, amely elsősorban alacsony jövedelmű, többségében latin-amerikai származású nőket követ nyomon. Adatgyűjtése 713 olyan anya-gyermek párra terjedt ki, amelyben a gyermek 2016 és 2020 között született. A résztvevőket a fogamzás előtti időszaktól kezdve egészen a szülésig követték nyomon, a környezeti hatásoknak való napi szintű kitettségüket pedig a lakóhelyük alapján becsülték meg.
A hőterhelést egy olyan modellel mérték, amely a hőmérséklet mellett figyelembe veszi a páratartalmat, a napsugárzást és a szélsebességet is, s ezáltal pontosabban írja le az emberi testet érő hőstresszt. A másik alkalmazott mutató a hőmérséklet és a páratartalom kombinációján alapuló napi legmagasabb hőindex volt.
Az erdőtüzekből származó füstterhelését több forrás alapján becsülték meg. A tűzesetek gyakoriságát és területi kiterjedését a kaliforniai erdészeti és erdőtűzvédemi hivatal adatai alapján számolták ki, egy másik modellel pedig a belőlük a légkörbe kerülő 2,5 mikronos szállópor-szennyezés szintjét térképezték fel. A füst intenzitásának méréséhez műholdas adatokat használtak. A levegőminőségre vonatkozó becslések összeállításakor az erdőtüzek során másodlagos szennyezőként megjelenő ózon koncentrációját is figyelembe vették.
A környezeti hatásoknak való kitettséget több időszakra bontva elemezték: a fogamzást megelőző egy hónapra, a teljes terhességre, valamint az első, a második és a harmadik trimeszterre. Először külön értékelték a hőstressz és az erdőtüzek füstjének hatásait, majd olyan modelleket alkalmaztak, amelyek az e tényezők együttes fennállása nyomán kialakuló anomáliákat is figyelembe vették. A kutatás három fő születési kimenetelt vizsgált: az alacsony születési súlyt, a terhességi korhoz viszonyított alacsony súlyt, valamint az újszülöttek terhességi korhoz viszonyított növekedését.
A kinyert adatokból levonható következtetések
A vizsgált csoportban a születések többsége (89,6%) időben történt, és a csecsemők többsége (93%) normál születési súllyal jött világra. Az terhességi korhoz viszonyított alacsony súly előfordulása 6,8%, míg az alacsony születési súlyé 5,8% volt. Az adatok alapján egyértelmű és statisztikailag szignifikáns kapcsolat volt kimutatható a fogantatást megelőző, illetve a korai terhességi időszakban bekövetkező környezeti hatásoknak való kitettség és a kedvezőtlen születési kimenetek között. A fogantatás előtti hőstressz 1,37-szeresére növelte a terhességi korhoz viszonyított alacsony súly kialakulásának esélyét, az első trimeszterben pedig ez az arány az 1,5-szeresére emelkedett. Az első trimeszterben tapasztalt magas 2,5 mikronos szállópor-szinttel járó erdőtüzes napok és az aktív tűzesetek számának növekedésével szignifikánsan emelkedett az alacsony születési súly kockázata. Emellett a tűz által érintett területek nagysága és közelsége is kapcsolatba hozható a terhességi korhoz viszonyított alacsony súly gyakoriságával, különösen a fogantatás előtti időszakban. Az első trimeszter során a közepes füstsűrűségű napok számának emelkedésével együtt nőtt az alacsony születési súly valószínűsége.
Az újszülöttek terhességi korhoz viszonyított növekedését vizsgálva megállapítható, hogy az erdőtűznek való jelentősebb kitettség jelentős mértékben csökkentette a magzati növekedési mutatókat, különösen a második trimeszterben. Vagyis az erdőtűznek való kitettség a magzati fejlődés lassulásához vezethet. Ezzel szemben a hőstressz hatása a második trimesztertől nem erősítette a terhességi korhoz viszonyított alacsony súly kockázatát. A kutatók ezt azzal magyarázzák, hogy a terhesség vége felé a várandós nők nagyobb valószínűséggel kerülik a hőstresszes környezetet (például többet tartózkodnak beltérben, légkondicionált helyiségekben), így tényleges expozíciójuk alacsonyabb lehetett, mint amekkorára a külső mérési adatok alapján következtettek. A füstben található finom részecskék esetében azonban már nem állt fenn ugyanez a hatás, ezek ugyanis a belterekbe is beszivároghatnak, ott pedig megtapadhatnak a különböző felületeken, majd újra visszakerülhetnek a levegőbe.
A tanulmány szerint az éghajlati szempontból leginkább kiszolgáltatott helyzetben lévő városrészekben élőknél 2,32-ször nagyobb volt a születési korhoz viszonyított alacsony súly kialakulásának kockázata. A kutatás erőssége, hogy részletes, napi szintű adatokkal dolgozott, és különböző forrásokból származó expozíciós mutatókat kombinált. Ráadásul mivel egy hátrányos helyzetű, környezeti szempontból is sérülékeny közösségre fókuszált, eredményei különösen relevánsak az egészségi egyenlőtlenségek és a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás összefüggéseinek megértése szempontjából. Adatgyűjtésének azonban korlátai is voltak: az egyes vizsgált kimenetek esetében a minta viszonylag kicsi volt, és nem vette figyelembe, hogy a terhes nőket milyen hatások érik a lakóhelyükön kívül, például a munkahelyi környezetben.
