UNSPLASH | License | Alen Kajtezovic
A szupergazdagok idén már tíz nap alatt kimerítették az éves karbonkeretüket
A globális szegénység és egyenlőtlenség enyhítésének céljával létrehozott Oxfam nevű nemzetközi szervezet friss közlése szerint a klímaváltozáshoz döntő mértékben hozzájárul a társadalom legvagyonosabb rétegeinek aránytalanul magas szén-dioxid-kibocsátása. Számításaik azt mutatják, hogy a világ leggazdagabb 1%-a már 2026 első tíz napjában kimerítette azt az éves kibocsátási keretet, amelynek betartása az 1,5 °C-os klímacél eléréséhez lenne szükséges. A következményeket viszont elsősorban nem ők viselik, hanem az alacsony, illetve a közepes jövedelmű országok alsó szegmensébe tartozó klímasérülékeny országok lakosai.
Kibocsátási egyenlőtlenségek
Az Oxfam által megalkotott Pollutocrat Day kifejezés [1] azt a napot jelöli, amikor a legkedvezőbb vagyoni, illetve jövedelmi csoportba tartozók kimerítik a klímacélokkal összeegyeztethető személyes szén-dioxid-kibocsátás egy évre meghatározott keretét. Ez a nap idén a világ leggazdagabb 1%-a esetében január 10-ére, a felső 0,1% esetében pedig január 3-ára esett.
Az Oxfam becslése szerint a leggazdagabb 1% egyetlen évnyi kibocsátása az évszázad végéig mintegy 1,3 millió hőhullámokhoz köthető halálesethez járulhat hozzá. A kibocsátás egészségügyi, gazdasági és társadalmi következményei persze döntően nem a leggazdagabb társadalmi csoportokat érintik, hanem az alacsony, valamint a közepes jövedelmű országok alsó szegmensébe tartozó embereket. Ezekben a sérülékeny államokban a klímaváltozással összefüggő gazdasági károk összesített értéke 2050-ig akár a 44 billió amerikai dollárt is elérheti.
A szervezet hangsúlyozza, hogy a közvélekedéssel ellentétben a leggazdagabbak magas kibocsátása nem kizárólag az életmódjukhoz kötődő luxusfogyasztáshoz kapcsolódik. Bár a magánrepülők és a luxusjachtok használata valóban látványos eleme a problémának, az Oxfam szerint a tényleges gondot valójában inkább a gazdagok befektetéseinek szerkezete jelenti. Egy átlagos milliárdos portfóliójában található vállalatok éves összesített szén-dioxid-kibocsátása ugyanis évente akár a 1,9 millió tonnát is elérheti. Ez az érték nagyjából annyi, mint amennyit 400 ezer hagyományos személygépkocsi bocsát a légkörbe egy év alatt. Ha ezt a tetemes mértékű emissziót nem sikerül visszafogni, akkor a világ kibocsátási pályája hosszú távon sem hozható le a fenntartható régióba.
Az Oxfam ajánlásai
A leggazdagabb 1%, különösen pedig a felső 0,1% kibocsátásának mértéke és üteme tehát már önmagában is számottevő mértékben eltéríti a globális kibocsátási pályát a klímacélokkal összeegyeztethető iránytól. Az Oxfam szerint a kibocsátáscsökkentés legkézenfekvőbb módja a leggazdagabb szennyezők célzott megadóztatása lenne. A szervezet erre több megoldást is felvázol: a magas vagyonok és jövedelmek progresszív adóztatását, a fosszilis energiacégek extraprofitjának megadóztatását, valamint a karbonintenzív luxuscikkek – például a magánrepülők és a szuperjachtok – használatának tiltását vagy büntetőadó alá vonását. Az olaj-, gáz- és szénipari vállalatokra kivetett nyereségadóból az Oxfam becslése szerint akár már az első évben 400 milliárd dollárnyi bevételt származhatna – számításaik szerint ez az összeg éppen elengedő lenne a globális Dél országaiban keletkező klímakárok költségeinek fedezésére.
