UNSPLASH | License | Declan Sun
A Labubuk jósolhatják meg a következő válságot?
Az elmúlt időszak egyik legjelentősebb, nemzetközi szinten is figyelemre méltó fogyasztói trendje a Labubu babák iránt megmutatkozó egyre növekvő érdeklődés volt. Ennek kapcsán már több szakértő is rámutatott arra, hogy a jelenség akár a jelenlegi gazdasági bizonytalanság egyik új indikátoraként is értelmezhető. Amikor ugyanis a háztartások visszafogják a nagyobb értékű kiadásaikat, gyakran fordulnak az olyan alacsonyabb áron megszerezhető, ám érzelmi vagy gyűjtői szempontból értékes termékek felé, mint ezek a figurák.
Mi is az a Labubu?
Eredetileg – vagyis még azelőtt, hogy a gyűjtők által keresett tárgyakká váltak volna – a Labubu-figurák egy Kasing Lung nevű hongkongi születésű művész mesekönyvkarakterei voltak. Lung a gyermekkorát Hollandiában töltötte, ahol az északi – különösen a tündérekről szóló – népmesék rajongójává vált. Ezekből merítette az ihletet a 2015-ben piacra dobott, The Monsters című illusztrált könyvsorozatához is, ez ugyanis egy vidám, női tündékből álló törzsről, a Labubukról szól. Lung világában a Labubuk jószívű, segítőkész lények – jó szándékuk azonban néha káoszt szül. Történeteik népszerűsége részben a mesék látványos illusztrációinak köszönhető, részben pedig a Lung által teremtett különleges univerzumnak, amelyben a szerző olyan fontos értékeket állít a középpontba, mint a barátság, a segítőkészség vagy a kreativitás.
A játékgyártó Pop Mart ugyan már évekkel ezelőtt piacra dobta a mese alapján gyártott babáit, ám azok eladásai csak az elmúlt egy-másfél évben mutattak igazán számottevő növekedést, mivel ekkor váltak világszinten keresett, trendi termékekké – főleg miután kiegészítőként több celeb, például Rihanna vagy egyes K-pop sztárok is viselni kezdték őket, és ezért a közösségi médiában is felkapottakká váltak. Ennek köszönhetően a cég 2023-ban 887 milliós bevétele 2024-ben 1800 millióra, 2025-ben pedig nagyjából 4200 millió dollárra nőtt. Hasonlóan meredek emelkedésnek indultak a vállalat részvényei is: 2024 januárjában még 20 hongkongi dolláron jegyezték őket, 2025 augusztusában viszont már 320 hongkongi dollárért lehetett hozzájuk jutni. Mostanra az árfolyam némileg visszaesett, de még így is nagyjából tízszer olyan magas, mint 2024 elején.
Az általános értékelés szerint a Labubu a FOMO-jelenségre épít (vagyis arra, hogy az emberek félnek, hogy lemaradnak valamilyen aktuális trendről), mert a babák limitált darabszámban jelennek meg, gyorsan elfogynak, gyűjtői körökben pedig nagy a verseny értük. Az vásárlói érdeklődés fenntartásában szintén fontos szerepe van a meglepetésélménynek. A Pop Mart termékei ugyanis úgy kerülnek forgalomba, hogy nem tudni, pontosan mi van a dobozban, így a vásárló csak annak kibontásakor tudja meg, milyen figurát is kapott valójában.
Bár a babák népszerűsége még jelenleg is kitart, a használt Labubuk piacán már érzékelhetők a túlhevülés jelei: az eddig az árak növekedésére spekuláló viszonteladók sorra próbálják értékesíteni a korábban felhalmozott készleteiket, és emiatt az árak csökkenésnek indultak. A ritkább darabok viszont a gyűjtők körében meglehetősen likvid eszköznek számítanak. Az online platformokon komoly viszonteladói forgalom zajlik, és már az utánzatok is megjelentek; a hamis – például „Lafufu” névre hallgató – termékek terjedése egyre komolyabb gondot jelent a gyártónak.
A Labubuk jelzik a következő recessziót?
A Labubu-láz azonban túlmutat magán, és egy másik fontos jelenségre is felhívja a figyelmet. A babák ára jellemzően 20-40 dollár körül mozog, de nem ritkák a több ezer dolláros darabok sem (egy pekingi aukción 2025 júniusában több mint 170 ezer dollárért kelt el egy példány). Ettől eltekintve azonban a figurák megfizethető luxuscikknek számítanak, és ezért jól illeszkednek a viselkedési közgazdaságtan által leírt „affordable luxuries” (megfizethető luxuscikkek) kategóriába. Éppen emiatt egyes tudósok – köztük a Kaliforniai Állami Egyetem közgazdaságtan tanára, David Lang – szerint a figurák népszerűségének elmúlt egy évben megtapasztalható felfutása az úgynevezett „rúzseffektus” (Lipstick effect) mintájára működik.
Ez a kifejezés azt a jelenséget takarja, amikor bizonytalan gazdasági helyzetben a fogyasztók elhalasztják az olyan nagyobb luxuskiadásaikat, mint amilyen egy utazás vagy egy értékes táska megvásárlása, ezzel párhuzamosan viszont hajlamosak kisebb, örömszerző, impulzív költekezésekbe kezdeni, és babákat, rúzst vagy más alacsonyabb értékű fogyasztási cikkeket vásárolni. Ez akár racionális viselkedésnek is tekinthető, hiszen a vevők ezzel nem feltétlenül járnak el felelőtlen módon – inkább csak alkalmazkodnak a pénzügyi bizonytalansághoz.
Lang elmondása alapján a jelenlegi gazdasági helyzetben elkerülhetetlenül be fog következni a recesszió. Ezt szerinte a foglalkoztatási adatok is jól mutatják: jelenleg közel kétmillió amerikai kap munkanélküli segélyt, vagyis több, mint a koronavírus-világjárvány által okozott recesszió óta bármikor. Ha valóban bekövetkezik az egyes szakértők által előre jelzett visszaesés, akkor a rúzseffektus – jelen esetben a Labubu-láz – valószínűleg tényleg jó fokmérője lehet annak, hogy az emberek mennyire gyorsan megérzik a gazdasági környezet bizonytalanabbá válását, és milyen gyorsan reagálnak is rá.
A „Labubu-mutatót” tehát mindenképp érdemes tovább tanulmányozni, mivel a jövőben értékes kiegészítője lehet a klasszikus gazdasági mutatóknak. A fogyasztók aktuális hangulatát, illetve a mindennapi vásárlási döntéseikben bekövetkező változásokat gyorsan kirajzolva pedig akár hamarabb is jelezheti a gazdaság irányváltásait, mint a hivatalos adatok.
