UNSPLASH | License | Rojan Manandhar
A kínai ezüstgazdaság
Kína lakossága 1,416 milliárd fő, ebből 297 millióan 60 év felettiek. Az országban a népesség 2022 óta csökken, és a termékenységi ráta is alacsony, ezért az idősek szerepe a munkaerő-ellátás és a fogyasztás szempontjából is egyre fontosabbá válik. Az előbbi probléma orvoslása érdekében Peking növelni kezdte a nyugdíjkorhatárt, hogy pótolni tudja a hiányzó fiatal munkaerő egy részét. Emellett meghirdette intézkedéseit, amelyekkel a 60 év felettiekre épülő, úgynevezett ezüstgazdaságot támogatná. Az ebben rejlő növekedési potenciál jelentős: értéke 2024-ben 7 billió jüan (982 milliárd dollár) volt, ami az akkori kínai GDP 6%-át jelentette, 2035-ig viszont várhatóan 30 billió jüanig (4,2 billió dollár) nőhet, és ezáltal már az ország GDP-jének 10%-át is kiteheti.
Csökkenő és öregedő társadalom
Kína lakossága 2024-ben 1,416 milliárd fő volt, a számba beleértve Hong Kong és Makaó együtt nagyjából 8 millió lakóját is. Az országban a termékenységi ráta 1992 óta 2,1 alatt van, 2023-ban pedig csupán 1,18 volt (ez a mutató ugyanebben az évben Európában 1,38, Magyarországon pedig 1,51 volt). Az átlagéletkor emelkedése miatt a népesség a születések mérséklődése ellenére 2021-ig növekedett (2000-ben az átlagéletkor még 70,8 év volt, 2024-ben viszont már 79). 2022 óta viszont már csökken a kínai lakosság, és emiatt 2023-ban India vált a világ legnépesebb országává. Az ENSZ előrejelzése szerint 2050-re a Kínában élők száma 109 millió fővel lehet alacsonyabb, a 2100-ra előrevetített prognózisok szerint pedig a lakosságszám még a termékenységi ráta 1,48-ra emelése esetén is 767 millió főre eshet vissza.
A fenti, 2024-es korfa egy elöregedő társadalom képét mutatja. Bár Kína 2016-ban megszüntette az egykepolitikát, az alacsony termékenységi ráta megmaradt. Az okok sokrétűek, így ugyanígy megtalálhatók közöttük a megváltozott társadalmi normák, a városokban tapasztalható magasabb gyermeknevelési költségek, a fiatalok körében terjedő egyedülállóság, az egyre jobban kitolódó házasodási életkor és a pályakezdőket sújtó magas munkanélküliség is.
Szintén megfigyelhető, hogy mennyire eltérő arányok jellemzik a két nemet: 2024-ben 720 millió férfire mindössze 689 millió nő jutott az országban. Ezt az magyarázza, hogy az egykepolitika alatt, 1985 és 2016 között kulturális és gazdasági tényezőkre visszavezethető okokból kifolyólag több fiúgyermek született, mint lány. Az eltérés pedig tovább csökkenti a születések számát, mivel sok férfi ha akar sem talál magának párt.
Az elöregedő kínai társadalomban tehát természetszerűleg nő az idősek száma és jelentősége: 2023-ban 297 millió fő, vagyis a kínai társadalom 21%-a, tartozott a 60 évesnél idősebb korosztályba. Becslések szerint az idősek száma 2050 körül tetőzik majd, és változatlan trendek mellett akár a 487 millió főt is elérheti.
A idősek átalakuló költési szokásai
Az idősek igényeit kielégíteni kívánó ezüstgazdaság mérete 2024-ben 7 billió jüan (982 milliárd dollár) volt – tehát az akkori GDP 6%-a. 2035-re ez a szám 30 billió jüanig (4,2 billió dollár) emelkedhet, ami már a kínai GDP 10%-át jelentené. Az ezüstgazdaságban (vagyis az eredeti kínai kifejezést idézve az „ezüsthajú gazdaságban”) tehát jelentős növekedési potenciál rejlik. Ehhez az is hozzájárul, hogy fokozatosan átalakulás figyelhető meg a hagyományos, takarékos, az unokák nevelésében kiteljesedő időskori életmódban. A kínai idősek egyre inkább költenek magukra, fontosabbá válik számukra az egészségtudatosság és a fiatalos megjelenés. Emiatt nő az étrendkiegészítők, a szépészeti cikkek, az ékszerek, a luxustermékek, a pénzügyi és az idősek lakhatását megkönnyítő szolgáltatások, valamint a turizmus iránti érdeklődés. A korosztály fogyasztását az internet aktív használata is segíti. Az ország internetfelhasználóinak 10,4%-a (153 millió fő) 60 év feletti, és a korosztály tagjai 2025-ben 238%-kal többet költöttek a neten, mint 2019-ben.
A 60 év felettiek költései két nagy kategóriába sorolhatók: 39,1%-ukat a mindennapi kiadások, 40,9%-ukat pedig az egészséggel kapcsolatos kiadások adják. Utóbbiba nemcsak a gyógyászati kezelésekre, hanem a megelőzésre fordított pénz is beletartozik. A táplálékkiegészítők piaca 2023-ben például már 45,5 milliárd dollár volt, 8,4%-os növekedést ráta mellett. Az előrejelzések szerint a kínai idősgondozás (idősotthonok, otthoni ápolás, különböző segítő szolgáltatások stb.) piaci értéke még 2025-ben eléri a 800 milliárd dolláros értéket, 2030-ra pedig akár 3 billió dollár is lehet.
A jelenlegi 90-7-3 felosztás szerint a kínai idősek 90%-a saját otthonában, 7%-a átmeneti létesítményekben, 3%-a pedig idősotthonokban él. Az otthon élők körében is megfigyelhető viszont a minőségibb és akadálymentesített lakhatásra való igény fokozódása. Ezt a piaci szükségletet felfedezve az építőipari kivitelezők is egyre gyakrabban kezdenek kifejezetten az idősek elvárásait kiszolgáló projektekbe.
Emellett nőni fog az otthoni orvosi berendezések piaca is, és még idén elérheti az 52,6 milliárd dolláros értéket. Ennek az orvosi távmegfigyelést és riasztást lehetővé tevő gépek, illetve a különféle mozgást és érzékszerveket segítő berendezések (például az elektromos robogók és mopedek, hallókészülékek, illetve okosotthoneszközök) jelentik az egyik legígéretesebb alszektorát. Jelentős továbbá az élményalapú szolgáltatások piaca is: 2023-ban a 60 felettiek tették ki a belföldi turisták 20,6%-át, az 55 és 59 közöttiek pedig a 17,2%-át.
A kormányzat céljai és intézkedései
A kínai kormányzat idősekkel kapcsolatos intézkedései mögött több cél húzódik meg. Az alábbiakban hét nagy csoportra bontva ezeket foglaljuk össze:
1. cél: a hiányzó fiatal munkaerő részleges pótlása. Az országban a tiltakozások ellenére 2025 januárjától megkezdték a nyugdíjkorhatár fokozatos emelését. A folyamat 15 év alatt fokozatosan zajlik majd le, a végén pedig a férfiaknak 60-ról 63 évre, a fizikai munkát végző nőknek 50-ről 55 évre, az irodai, illetve szellemi munkát végző nőknek pedig 55-ről 58 évre emelkedik a nyugdíjkorhatára. Megjegyzendő: a lassú emeléssel egyúttal magát a társadalmat is hozzászoktatják az változáshoz, így az átlagéletkor növekedésével a felső korhatár további kitolása sem kizárható.
2. cél: a nyugdíjrendszer tehermentesítése. A kínai nyugdíjrendszer három lábon áll: a járulékos részen, a munkáltató által finanszírozott részen és a magánbiztosítók rendszerén. Az országban jelenleg több mint 1,06 milliárd ember jogosult nyugdíjellátásra. Az állami alapba érkező befizetés összege az alacsony születési számok és az öregedő népesség miatt folyamatosan csökken. A második láb a számos céget gyötrő anyagi problémák miatt nem tekinthető jelentősnek. Mindezek folyományaként ha az ellátási rendszer nem változik, a nyugdíjalap 2035-re kimerülhet. Éppen ezért a kormányzat igyekszik – például adókedvezmények útján – a magánnyugdíjpénztárakat segíteni, eredményei azonban szerények. Eddig 70 millióan nyitottak saját nyugdíjszámlát, de 2023-ban csak ezek 20%-án történt befizetés, és azok nagy része sem haladta meg az átlagosan 2 ezer jüannyi (körülbelül 280 dollárnyi) összeget. A nyugdíjkorhatár emelésével részben ezt a problémát is orvosolni lehetne. Elemzők szerint ugyanis ha ezt 2035-ig sikerül 65 évre emelni, akkor a nyugdíjalap hiánya 20%-kal mérsékelhető lenne, a nyugdíjak reálértékét pedig 30%-kal meg lehetne növelni.
3. cél: a gazdaság és a K+F-szektor élénkítése. Az ezüstgazdaság támogatásának meghirdetésével párhuzamosan indult el a „hó és jég gazdaság” (télisportokra épülő fogyasztás) és az „első megjelenés gazdaság” (innovatív, új termékek és új boltok nyitása). Az ezüstgazdaságot támogató konkrét lépés, hogy a 2021 és 2025 közötti időszakra meghirdetett 14. ötéves terv keretében kidolgozták a Fejlesztési akcióterv az okos idősgondozásért című dokumentumot, és ennek alapján szorgalmazták a rehabilitációs berendezések (például exoszkeletonok) és az okos ápolási eszközök, illetve a telemedicina-megoldások fejlesztését. Emellett 2024-ben Peking 300 millió jüant (nagyjából 42 millió dollárt) különített el az idősek étkeztetésének fejlesztésére, valamint 358 ezer otthoni ápolási férőhely létrehozására. 2025-ben szintén elindították tíz ipari park létesítését, amelyek mindegyike az ezüstgazdaságra fókuszál. A kormányzat becslései szerint a kínai ezüstgazdaság 2050-re akár 100 millió munkahelyet is teremthet.
4. cél: a meglévő struktúra megőrzése. A benne rejlő potenciál ellenére az ország 60 feletti korosztályának vásárlóereje még relatíve gyenge. Tagjainak átlagjövedelme 2021-ben 1574 dollár volt, vidéken sokszor ennek csak a fele. Az idősek 10%-a szegénységben él, különösen vidéken és az ország belső, nyugati területein. Egyelőre sok, a korosztály igényeit kielégíteni kívánó szolgáltató csak minimális profitot termel vagy veszteséges, de – a növekvő piacot látva – kitart. A kormányzati támogatások nemcsak a fejlesztést szolgálják, hanem azt is, hogy a piac fellendüléséig a létfontosságú, de leterhelt rendszert fenn lehessen tartani.
5. cél: az idősek életkörülményeinek javítása. A kormányzat kijelölte azokat a területeket, amelyek fejlesztésére a helyi önkormányzatok külön központi támogatást kapnak. Ezek az ételszállítás, az otthoni idősgondozás, a közösségi terek, illetve az idősekre szabott egészségügyi szolgáltatások fejlesztése, a kulturális és sportlehetőségek javítása, valamint a vidéki ellátás biztosítása. Emellett megemlíthető még az időseket célba vevő csalási kísérletek visszaszorítására tett kezdeményezés is.
6. cél: a fiatalok közvetett támogatása és a termékenységi ráta növelése. Az idősek támogatása segíthet orvosolni a 4-2-1-es eltartottsági ráta miatt kialakuló problémát. Ennek lényege, hogy a konfuciánus eredetű társadalmi normák miatt a négy nagyszülőről és a két szülőről egyetlen aktív, dolgozó utódnak kellene gondoskodnia, ami jelentős anyagi és időbeli ráfordítással jár. Az idősek helyzetének javítása csökkenti a fiatalok terheit, így az utóbbiak nagyobb eséllyel találhatnak párt, és korábban alapíthatnak családot.
7. cél: a külföldi közvetlentőke-befektetések országba csábítása. 2018-ban Kína megnyitotta idősgondozási szektorát a külföldi vállalatok előtt. Ettől kezdve tehát ezek is biztosíthatnak idősgondozási szolgáltatásokat az országban, és teljesen saját tulajdonban lévő intézményeket alapíthatnak. Túl ezen a kormányzat 2022-ben az idősgondozást is felvette a szorgalmazott külföldi közvetlentőke-befektetések listájára. Ezt a nyugati vállalatok, például a Philips vagy a Kimberly-Clark, igyekeznek is kihasználni. Peking reményei szerint ezzel több befektetés érkezik majd az idősgondozás, az öregek igényire szabott K+F-szektor (például az öregedésgátlás), az okosotthon-megoldások, az e-egészségügy és az e-biztosítások, valamint a rehabilitáció területére.
