UNSPLASH | License | Immo Wegmann
85 millió munkahely tűnhet el a mesterséges intelligencia miatt
A mesterséges intelligencia (AI) forradalma már nem a jövő, hanem a jelen kihívása – egyre több munkakört alakít át, miközben új lehetőségeket is teremt. Egyes szektorokban tömeges leépítések jöhetnek, máshol viszont felértékelődik az emberi kreativitás, stratégiai gondolkodás és érzelmi intelligencia. De vajon kiket érint leginkább az AI térnyerése – és kik maradnak biztos pozícióban a munkaerőpiacon?
A Világgazdasági Fórum (WEF) 2020-as mesterséges intelligencia jelentése szerint 85 millió munkahely kerülhet veszélybe az AI miatt - de eközben 97 millió új állást is teremt. Tehát az AI-jal kapcsolatos egyik legnagyobb félelmek egyike, hogy a mesterséges intelligencia elveszi a társadalom jelentős részének munkáját. A mesterséges intelligencia azonban csak korlátozottan, bizonyos szektorokban jelent veszélyt a dolgozókra.
Trendek és előrejelzések
A mesterséges intelligenciát egyre szélesebb körben alkalmazzák a hatékonyság növelésére, amely lehetővé teszi, hogy a vállalatok kevesebb foglalkoztatottal ugyanazt a munkaterhet tudják ellátni. A brit Tony Blair Institute for Global Change (TBI) tanácsadó nonprofit szervezet becslése szerint a magánszektorban a munkaidő közel negyedének megtakarítását teszi lehetővé az AI használata, ezzel éves szinten 6 millió munkavállalót kiváltva. A szervezet számításai alapján a mesterséges intelligencia hatására az Egyesült Királyságban 1-3 millió munkahely szűnhet meg a következő időszakban. A megszűnések száma éves szinten várhatóan 60 ezer és 275 ezer között tetőzik, ám ez az ország teljes munkaerejének (33 millió fő) csupán 0,2-0,8%-át jelenti. Ezt a csekély veszteséget ellensúlyozza a mesterséges intelligencia által elérhető gazdasági növekedés: a TBI 2050-re a brit nemzeti jövedelem 5 és 14% közti növekedését prognosztizálja.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) jelentése szerint globális szinten a munkahelyek közel 40%-a van kitéve az AI hatásainak. A mesterséges intelligencia azonban a korábbi technológiai forradalmakkal ellentétben elsősorban a magas szintű munkákat váltja ki, ezért a fejlett gazdaságok munkaereje számára nagyobb kockázatot jelenthet: a fejlett gazdaságokban a munkahelyek 60%-át érinti a mesterséges intelligencia forradalma. Az érintett munkahelyek körülbelül fele esetében az AI munkafolyamatokba való bevonása pozitív, termelékenységnövelő hatással van. A többi munkahely esetében azonban a mesterséges intelligencia a jelenleg emberek által végzett feladatokat veszi át, amely a munkaerő iránti kereslet csökkenését, alacsonyabb béreket, végső esetben pedig egyes munkák teljes megszűnését eredményezheti.
A technológia által kiváltott állások száma a 300 milliót is elérheti, és a munkavállalók 14%-ának karriert kell váltania az AI hatására. A fejlett országokban a munkák 60%-a van veszélyben. Az AI miatt elbocsátott dolgozók aránya már most 14%. A generatív AI, azaz az új, eredeti tartalom létrehozására képes mesterséges intelligencia munkaerőpiacra gyakorolt hatásait a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) vizsgálta. Az OECD jelentése szerint globális szinten a munkafeladatok 26%-át feleannyi idő alatt lehetne elvégezni a technológia segítségével.
Ez az arány a fejlett országok esetében jóval magasabb, az 50%-ot közelíti meg. Ugyanakkor az automatizáció szempontjából magas kockázatú munkák aránya, ahol a feladatok több mint negyede automatizálható, csupán 12%, a fejlett gazdaságok esetében pedig még alacsonyabb. Egy, szintén a generatív AI hatásait vizsgáló kutatás szerint a technológia a kreatív munkák 60%-ra alig, vagy egyáltalán nem gyakorol hatást. Az összes munkahelyi feladat csupán 2,5%-át veheti át egészében a mesterséges intelligencia, amelynek körülbelül felét várhatóan ellensúlyozza az új feladatok létrejötte az érintett munkakörökben. Az AI alkalmazása 1,2%-kal növelheti a termelékenységet. A McKinsey amerikai tanácsadó cég 2023-as előrejelzése ugyanakkor borúsabb jövőt mutat: a hivatali támogató tevékenységek akár 87%-ban automatizálhatóak, míg a kreatív szakmákban a feladatok több mint fele.
Egyre több vállalatnál jelenik meg a mesterséges intelligencia alkalmazása az elsődleges üzleti prioritások között. Egy 2024-es kutatás szerint a megkérdezett cégek 90%-a tervezi, hogy a következő öt évben új AI-alapú megoldásokat és generatív AI-t alkalmaz, míg 73% az AI-szakemberek toborzását kiemelt fontosságúnak tartja.
Ezeket a munkákat fenyegeti a leginkább az AI
Az AI-jal kapcsolatos egyik legnagyobb félelmek egyike, hogy a mesterséges intelligencia elveszi a társadalom jelentős részének munkáját. Egy tanulmány szerint az Egyesült Államokban a munkavállalók 52%-a tart a mesterséges intelligencia munkahelyükre gyakorolt hatásaitól. Az AI azonban csak korlátozottan, bizonyos szektorokban jelent veszélyt a dolgozókra, elsősorban azokra, akik könnyen automatizálható feladatokat látnak el. Az automatizálással a gépek és szoftverek olyan rutinszerű, ismétlődő, emberi beavatkozást nem igénylő feladatokat tudnak elvégezni, mint például az adatrögzítés, a telemarketing vagy a pénzügyi tranzakciók lebonyolítása.
A leginkább veszélyeztetett szektorok a gyártás, a védelem, a kiskereskedelem, a szállítás és a logisztika, a pénzügyi elemzés, a portfóliókezelés, az ingatlanpiac, az adózás, valamint a fordítás és az utazásszervezés, valamint a banki szektor is. A Bloomberg Intelligence (BI) 2025-ös felmérése szerint a Wall Streeten akár 200 ezer munkahely is megszűnhet a következő 3-5 évben az AI térnyerése miatt. A globális bankok munkaereje átlagosan 3%-kal csökkenhet, míg adó előtti nyereségük 12-17%-kal növekedhet, amely akár 180 milliárd dollár többletbevételt jelenthet a vállalatok számára. Mindezt az AI alkalmazása révén elérhető termelékenységnövekedés teszi lehetővé. A generatív mesterséges intelligencia várhatóan legalább 5%-kal növeli a banki szektor hatékonyságát és bevételeit.
Az AI a fizikai vagy rutinszerű munkák mellett a kreatív szakmákat is érinti. Már most csökkenő kereslet figyelhető meg a lektorok, jogi asszisztensek, grafikus tervezők és tartalomírók munkája iránt a generatív AI fejlődésének köszönhetően, ugyanis egyre több cég használ mesterséges intelligenciát álláshirdetések, sajtóközlemények és marketingkampányok írásához.
A munkahelyek AI miatti megszűnése ugyanakkor már nem a jövő, hanem a jelen problémája. A Duke University és a Federal Reserve felmérése szerint az amerikai nagyvállalatok 61%-a tervezi, hogy 2025-ben mesterséges intelligenciával korábban emberek által végzett feladatokat automatizáljanak. A döntés okaként a legtöbb cég a termékek minőségének javítását (58%), a termelés növelését (49%) és a költségcsökkentést (47%) jelölte meg, míg a munkaerő kiváltása a megkérdezettek egyharmadának célja. A ResumeBuilder 2023-as kutatása szerint az AI-t használó vállalatok 37%-a már lecserélte alkalmazottait technológiára, és 44%-uk további elbocsátásokat tervezett 2024-ben. A Meta 2025 januárjában jelentette be, hogy globális munkaerejének 5%-át, azaz 3600 alkalmazottat bocsát el, akik helyére mesterséges intelligenciára és gép tanulásra specializálódott szakembereket vesznek fel.
Munkák, amikre az AI felemelkedése mellett is szükség lesz
A Microsoft társalapítója, Bill Gates egy 2025 márciusában adott interjúban kifejtette, hogy az AI alapjaiban változtatja meg a gazdaságot. Gates szerint ugyanakkor csupán három munkakört nem fog érinteni a mesterséges intelligencia forradalma a következő tíz évben: ezek a programozók, a biológusok és az energetikai szakértők.
Bár az AI maga is tud programozni, a technológia továbbfejlesztéséhez szükség van a programozókra. Az orvostudományban a kreativitást és a szakértelmet nem tudja helyettesíteni az AI. Bár a biológusok is egyre többet használják a technológiát, az emberi jelenlét ezen a területen továbbra is elengedhetetlen marad. Az energetikai szektor komplexitása – különösen az olaj-, nukleáris- és megújulóenergia-ágazatokban – megköveteli az emberi stratégiai tervezést és szakértelmet, amit az AI még nem képes kiváltani. Mérnökökre, kutatókra és technikusokra továbbra is szükség lesz az infrastruktúra kezelésében, az iparági kihívások megértésében és az innovációk megvalósításában.
A Gates által említettek mellett a technológia jelenlegi fejlettségi szintjén az összetett fizikai munkát igénylő munkakörökben, például a szakmunkák és az építőipar területein sem képes a mesterséges technológia helyettesíteni az emberi munkaerőt, így ezek az ágazatok kevésbé vannak kitéve az AI hatásának. A legbiztonságosabb munkakörök közé tartoznak azok is, amelyek közvetlenül kapcsolódnak az AI-hoz – például gépi tanulással és kiberbiztonsággal foglalkozó mérnökök, szoftverfejlesztők, adattudósok és AI-ügynök menedzserek –, valamint azok, amelyekben az AI-t segítő módon alkalmazzák. Az olyan munkákat, mint a vezetői szerepek, gyermekgondozás, oktatás, egészségügyi ellátás vagy technikai tervezés, a jövőben sem fogja teljesen helyettesíteni az AI. Összességében azok a munkák a legbiztonságosabbak az AI és az automatizáció szempontjából, amelyek emberi tulajdonságokat – például szociális készségeket, érzelmi intelligenciát és interperszonális kapcsolatokat – igényelnek.
A kreatív munkakörök szintén kisebb kockázatnak vannak kitéve. A legalacsonyabb automatizálási kockázatú ágazatok közé tartozik az egészségügy, mivel ez a terület jelentős rugalmasságot és alkalmazkodóképességet követel meg a kiszámíthatatlan helyzetek kezelésében. Hasonlóan kevésbé kitett az oktatás, valamint a személyes szolgáltatások. Bár a jogászi munkát is részben érintheti az AI – különösen az olyan ismétlődő, dokumentumalapú feladatok automatizálásán keresztül, mint a jogi szövegek keresése vagy beadványok első vázlatának elkészítése –, a mesterséges intelligencia inkább eszköz lehet a jogászok kezében hatékonyságuk javítására, miközben a komplex jogi stratégiaalkotás és a meggyőző kommunikáció továbbra is szükségessé teszi az emberi képességeket.
A történelem során a technológiai fejlődés hatására munkahelyek egyaránt szűntek meg és jöttek létre, hosszú távon azonban ezek a hatások általában kiegyenlítődtek. Ugyanez várható az AI jelentette technológiai forradalom esetében is. Emellett az AI azáltal, hogy ösztönzi a gazdasági növekedést, valamint felgyorsítja új termékek és szolgáltatások fejlesztését, szintén hozzájárul új állások létrejöveteléhez.
A bejegyzés munkatársunk Portfolio online gazdasági újságon 2025. július 12-én megjelent írásának utánközlése.
