UNSPLASH | License | Jeet Dhanoa
5,871 milliárd euróból újítanák meg Görögország vízrendszerét
A görög kormány új stratégiát dolgozott ki az ország vízügyi problémáinak kezelésére. A tervekkel kapcsolatban még kevés a konkrétum, mivel az eddig bejelentett befektetések a végrehajtásra előirányzott 5,8 milliárd eurós összeg csekély hányadát fedik csak le.
A görög vízügyi rendszer problémái
A klímaváltozás Európa más mediterrán országaihoz hasonlóan Görögországot is jelentős feladatok elé állítja. Becslések szerint 2050-re az országban átlagosan 2 Celsius-fokkal lehet melegebb a mostaninál, a csapadék mennyisége pedig akár 10-30%-kal is lecsökkenhet. Emiatt a következő 20 évben a görög területek közel 30%-a elsivatagosodhat. Ez különösen azért lehet nagy probléma, mert az országban az ivóvíz 40%-a a talaj vízzáró rétegeiből származik.
E jövőbeli nehézségek többsége már jelenleg is érzékelhető. Az elmúlt három évben például 50%-kal csökkentek az ország messze legnagyobb népsűrűségű (a lakosság közel 40%-ának otthont adó) Attika régió víztartalékai, és a főváros 4 fő tározójában már csak mindössze két évre elegendő víz maradt. A görögök a felhasznált víz 80%-át öntözésre fordítják, ám mennyiség precíz megállapítása nem egyszerű feladat, mivel annak 35,6%-áról nincsenek pontos információk. Becslések szerint a szivárgás és a lopás okozta veszteségek akár az 50%-ot is elérhetik, szemben az Európai Unióban mért 23%-os átlaggal. Ráadásul jelenleg csupán a szolgáltatók mintegy 42%-a tud megfelelő módon adatot szolgáltatni a vízhasználatról.
A vízstratégia főbb pontjai
A bejelentett intézkedéscsomag öt alapvető elgondoláson nyugszik: 1. a víz továbbra is közkincsnek minősül, ahogy azt az alkotmány is meghatározza; 2. az ivóvíz- és öntözővízellátást, valamint a szennyvízelvezetést fenntartható és megfizethető módon kell biztosítani; 3. az ágazathoz kapcsolódó projekteket centralizálni kell; 4. a szektorban a következő fél év folyamán médiakampánnyal megtámogatott befektetésekre van szükség; 5. a fejlesztések során új technológiákat is alkalmazni kell (például sótalanítás, újrahasznosítás, újrafelhasználás). A programra összességében 5,871 milliárd eurót fordítanának, melyet elsősorban az EU-s Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből, az európai zöld megállapodás által elérhetővé tett alapból, az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszeren keresztül lehívott forrásokból, illetve kormányzati befektetésekből finanszíroznának. A program nem fedezné az athéni vízügyi szolgáltató, az EYDAP hatáskörében megvalósuló fővárosi fejlesztéseket.
A konkrét intézkedések
Jelenleg Görögországban 1327 vízügyi projekt van folyamatban, 5 milliárd euró összértékben. Ezenfelül az elmúlt hat évben az ágazatban 278 projekt fejeződött be. Ezek összesített értéke 356,4 millió euró volt. Az új intézkedéscsomag 200 millió eurót fordítana a szennyvízhálózat és szennyvízgazdálkodás fejlesztésére, valamint sótalanításra. Ebből 150 millió eurót az ország szárazföldi területein, 50 milliót pedig a szigeteken fektetnének be. Várakozások szerint komoly vízhiány esetén a megtisztított szennyvizet ivóvízként is fel lehetne majd használni.
A tervek alapján az ország további 80 millió eurót fordítana a vízhálózat azonnali javítására és digitális mérőórák felszerelésére. Attika régió és Kréta vízhiányos terület besorolást kapna, hogy ezzel is meg lehessen gyorsítani a bennük megvalósítandó fejlesztéseket. A változások részeként emellett új árazási szisztémát is kidolgoznának, amely szociális védelmet biztosítana a rászorulóknak. A stratégia 166 millió euróból megújuló energetikai fejlesztéseket is megvalósítana a görög szigeteken. Ezt a kormány, az Európai Bizottság és az Európai Befektetési Bank által életre hívott Island Decarbonisation Fund támogatná. Az ennek keretében lehívható kezdeti 1,66 milliárd eurós összeg a későbbiekben akár 4,5 milliárdra is emelkedhet.
A kormány mindemellett azt is bejelentette, hogy az egész vízügyi szektort átalakítaná, a szolgáltatók számát pedig 75%-kal csökkentené. Az országban jelenleg több mint 700, többségben állami felügyelet alatt álló szolgáltató van, az intézkedésekkel pedig most ezek működését próbálnák meg központosítani: a jelenlegi tervek szerint regionális alapon három nagy cég, az athéni EYDAP, a thesszaloniki EYATH és egy harmadik, eddig még nem megnevezet vállalat alá szerveznék őket.
