Új értelmet nyer a „Made in America” - A nearshoring jelenség Közép-Amerikában
Kép a Canva Ai eszközeivel készült.
Miközben az Egyesült Államok kínai közvetlentőke-befektetés tranzakciói 10 milliárd dollár alá csökkentek, 2022-ben Latin-Amerikába rekordmennyiségű, összesen több mint 224 milliárd dollárnyi amerikai FDI áramlott be. A geopolitikai bizonytalanság és a Kínával való kereskedelmi feszültség fokozódása révén még inkább felértékelődik a régió, különösen Közép-Amerika, az Egyesült Államok számára, ami a nearshoringtrendek folytatódását és erősödését predesztinálja. Az Energiastratégia Intézet nearshoring sorozatának 2. része.
Mexikó
Mexikó három legnagyobb kereskedelmi partnere Kanada, Kína és az Egyesült Államok. Ahogy az USA csökkenteni próbálja Kínától való függését, egyre fontosabbá válik mindkét fél számára a Mexikóval való partnerség: 2018 és 2023 között a Mexikóba irányuló amerikai külföldi közvetlentőke-befektetések 16%-kal nőttek, míg ugyanebben az időszakban a kínai FDI a 2013–2017-es szint több mint négyszeresére emelkedett. 2023-ban az Egyesült Államok első számú kereskedelmi partnere Mexikó volt. Az ország ezen felül megelőzte Kínát az amerikai vállalatok fő befektetési célpontjaként: az Egyesült Államokból Mexikóba érkező FDI 2023-ban megközelítette a 10 milliárd dollárt.
A tevékenységeiket Mexikóba kiszervező vállalatokat két csoportba oszthatjuk: amerikai cégek, amelyek már folytatnak tevékenységet Mexikóban, és új befektetéseik meglévő kapacitásaik bővítésére irányulnak; újonnan betelepülő ázsiai vállalatok, amelyek az észak-amerikai termelés és az olcsó munkaerő lehetőségeit akarják kiaknázni.
2023-ban nearshoring-tevékenység révén 22,3 milliárd dollár, 2022-ben pedig 14,1 milliárd dollár külföldi befektetés érkezett Mexikóba. A két év alatt beáramlott tőke 26%-a az USA-ból, 20%-a Kínából, 14%-a pedig Németországból származott. Az Egyesült Államok domináns jelenlétét jelzi a Mexikóban jelenlévő vállalatok száma: 2023-ban 1685 amerikai, ám csupán 68 kínai cég fektetett be az országban. A legtöbb befektetést az autóipar vonzza: az autó- és alkatrészgyártás az összes beruházás 32%-át jelentette. Szintén jelentős beruházási célpontot jelent az elektronikaicikk-gyártás (9%) és az informatikai szektor (5%).
Mexikó több szempontból is kiváló nearshoring-környezetet biztosít a vállalatoknak. Az ország egyik legnagyobb előnyét az Egyesült Államokhoz való fizikai közelsége jelenti, mivel ennek révén alacsonyan lehet tartani a szállítás költségeit és idejét. Mexikó gazdasága rendkívül nyitott, 13 szabadkereskedelmi megállapodást kötött 50 országgal, köztük az USA-val és Kanadával, illetve az Európai Unióval is. Az ország további előnye, hogy munkaerőpiaca dinamikus, lakossága fiatal, a bérszintje pedig alacsony. Emellett villamosenergia-árai is rendkívül alacsonyak, a vietnámi és kínai áramköltségeknek körülbelül kétharmadát teszik ki.
Mexikó a világ 7. legnagyobb személyautó-gyártója. 3,5 milliós éves termelésének 88%-át exportálja, a teljes termelés 76%-át az Egyesült Államokba. Számos európai, amerikai és ázsiai autógyártó rendelkezik termelési egységgel Mexikóban: az Audi, a BMW, a Ford Motor Company, a General Motors (GM) és annak leányvállalata, a Jac, a Honda, a Hyundai, a Kia, a Mazda, a Mercedes Benz, a Nissan, a Stellantis, a Toyota, a Volkswagen és a Tesla. A BYD 2024-ben jelentette be mexikói gyárépítési terveit, amelyek mellett a trumpi vámok ellenére továbbra is kitart. A hat legnagyobb vállalat mexikói termelése 2024-ben az amerikai autóeladások több mint 70%-át adta. A Volkswagen az USA-beli autóeladások 43%-áért, a Nissan a 27%-áért, a Stellantis a 23%-áért, a GM a 22%-áért, a Ford a 15%-áért, a Honda a 13%-áért, a Toyota és a Hyundai pedig a 8-8%-áért felel.
Az autóipar mellett a repülőgépipar is fontos szerepet játszik az országban. Mexikó repülőgépipara, bár növekedése már az 1960-as években elindult, az utóbbi 20 évben jelentős fejlődésen ment át: 2004-ben még csak 100 gyártó működött az országban, ám 2022 közepére ez a szám már 368-ra emelkedett. A vállalatok 79%-a gyártással, 11%-a tervezéssel és mérnöki tevékenységgel, 10%-a pedig karbantartási-javítási (MRO) szolgáltatásokkal foglalkozik. 2022 első negyedévében a külföldi vállalatok 75 millió dollárt fektettek be Mexikóban repülőgépipari berendezések gyártásába. A beruházások többsége az Egyesült Államokból és Kanadából érkezett.
Mexikóban évtizedek óta jelen van a Collins Aerospace, a Safran Group és a ma már szintén ez utóbbihoz tartozó Labinal, valamint a Textron leányvállalata, a Beechcraft. Az Egyesült Államok egyik legrégibb légitársasága, a Delta Air Lines az Aeromexicóval közösen üzemeltet egy MRO-létesítményt az országban. A francia Airbus több mint 30 éve folytat gyártási tevékenységet Mexikóban. A luxus- és katonai repülőgépeket gyártó kanadai Bombardier 2004 óta működtet az országban gyártóüzemet. A GE és a Rolls-Royce új turbinarendszereket, a Fokker Aerostructures repülőgépszárnyakat gyárt Mexikóban. A Safran 17 mexikói létesítményében futóműrendszereket, hajtóműalkatrészeket és repülőgépházakat állítanak elő. Mexikónak a repülőgépipari ellátási láncokban is kritikus szerepe van: a Boeing 26, az Airbus pedig 36 mexikói beszállítóval rendelkezik.
Costa Rica
2023-ban rekordmennyiségű FDI, közel 4 milliárd dollár érkezett Costa Ricába, ami 24%-os növekedést jelent 2022-höz képest. A beáramló külföldi tőke 55%-a a gyártásba irányult, miközben 25%-ot a szolgáltatási szektorba, 7-7%-ot pedig a turizmusba és az ingatlanpiacba fektettek be. A szolgáltatások FDI-ja a 2022-es 336,8 millió dollárról 965,5 millióra nőtt – ez jelentős, 187%-os emelkedés. A legtöbb külföldi befektetés (71%) az Egyesült Államokból érkezett, ezt követi Belgium (11%), illetve Svájc és Panama (4-4%). A Costa Rica-i Külkereskedelmi Promóciós Ügynökség (PROCOMER), az ország export- és befektetésösztönzésért felelős kormányzati ügynöksége, 59 új projektet jelentett be 2023-ban, amely a 2022-es 36 projekt több mint másfélszerese. Ezek 80%-a a szolgáltatási szektorhoz, 12%-a a gyártáshoz, 5%-a pedig a mezőgazdasághoz kapcsolódott. Az új projektek beruházói közül 42 az USA-ból származik, míg 17 Finnországból, Olaszországból, Japánból, Peruból, Svájcból és Franciaországból.
Costa Rica számos olyan tulajdonsággal rendelkezik, amelyek vonzóvá teszik a nearshoring lehetőségeket kutató külföldi – elsősorban amerikai – vállalatok számára. Észak-Amerikához való földrajzi közelsége rövidebb szállítási időket tesz lehetővé. Emellett az ország időzónája is kompatibilis az Egyesült Államokéval, ami megkönnyíti a közvetlen kommunikációt a kiszervezett egységekkel. Szintén előnyt jelent, hogy a munkaerő átlagosan 30-40%-kal olcsóbb Costa Ricában, mint az USA-ban, és a megélhetési és működési költségek is alacsonyabbak.
Az ország GDP-jének 7,4%-át fordítja az oktatásra, aminek köszönhetően jól képzett munkaerővel rendelkezik. Ezt mutatja az is, hogy a munkavállalók több mint 60%-a felsőfokú végzettséggel bír. A térségben Costa Rica politikai stabilitási és átláthatósági mutatói a legjobbak. Emellett a kormányzat külföldi befektetéseknek kedvező üzleti környezet kialakításával, versenyképes adórendszerrel és széles körű kormányzati ösztönzőkkel igyekszik minél több beruházást az országba vonzani. További előnyt jelent – különösen a techvállalatok és az ügyfélszolgálattal foglalkozó cégek számára –, hogy Costa Rica adatvédelmi és -kezelési szabályait az európai uniós GDPR-sztenderd alapján alakították ki. Costa Rica 16 szabadkereskedelmi megállapodást kötött, többek közt az Egyesült Államokkal és az Európai Unióval is.
A legnépszerűbb nearshoringiparág Costa Ricában a technológiai szektor. Az ország több techparkkal is rendelkezik, amelyek szoftverfejlesztő, adatelemző, műszaki, IT-, valamint egészségügyi technológiával és fejlett gyártással foglalkozó vállalatoknak adnak otthont. A Costa Ricában jelen lévő – többnyire amerikai – vállalatok közé tartozik az IBM, a Microsoft, az Oracle, a HP, az Amazon, az Intel, az Experian, a DHL, a Roche, a HPE, a Bosch, a Samtec. Az orvosi eszközöket gyártó Boston Scientificnek két üzeme is van az országban, míg a Johnson & Johnson MedTech 2023-ban jelentette be Costa Rica-i gyártási terveit. Az Intel jelentős gyártási területtel, valamint számos kutatás-fejlesztési laboratóriummal rendelkezik az országban.
Az amerikai CHIPS and Science Act keretében 2023 júliusában kötött USA–Costa Rica-partnerség vonzóvá tette az országot a mikrochipeket és az azokat felhasználó orvosi eszközöket gyártó multinacionális vállalatok számára. A Biden-adminisztráció a globális félvezetőipari ökoszisztéma bővítési és kutatási lehetőségeinek feltérképezése, valamint egy ellenállóbb és biztonságosabb globális félvezető-ellátási lánc kialakítása céljával 53 milliárd dollárnyi finanszírozást biztosított a Costa Rica-i félvezetőipar számára. Donald Trump hivatalba lépésével ugyanakkor ez a terv veszélybe került. Az új elnök ugyanis a Kongresszust a CHIPS Act visszavonására szólította fel.
Jamaica
Jamaica legfontosabb kereskedelmi partnerei az Egyesült Államok, Kanada, Norvégia, Japán és a Karibi Közösség. Az ország a loméi egyezmény révén könnyedén eljuttathatja termékeit az Európai Unió piacára is. Emellett Jamaica tagja az el nem kötelezettek mozgalmának és a Nemzetközösségnek is. Kína egészen 2021-ig korlátozottan volt jelen az ország gazdasági kapcsolataiban, ám ebben az évben a kingstoni kormány stratégiai megállapodást kötött a Huawei vállalattal.
Az ország hamar felismerte a nearshoring-tevékenységekben rejlő potenciált, ezért számos projekttel fejlesztette Jamaica IT- és telekommunikációs rendszerét, emellett több más kormányzati programmal is próbálja növelni az országba települő külföldi vállalatok számát. Ezek közül kiemelhető a speciális gazdasági zónák rendszere. A kormány által kijelölt zónákban működő vállalatok 2022-ben 2,1 milliárd dollárral járultak hozzá a jamaicai gazdasághoz. Ez egyenlő az ország a GDP-jének 12%-ával. Jamaica kiemelkedő előnye az angol nyelv és kultúra magas szintű ismerete, illetve az Egyesült Államokkal, Kanadával és az Egyesült Királysággal való szoros kapcsolata. Emellett az itt működő cégek költségei 40-60%-kal alacsonyabbak, mint az Egyesült Államokban, így az ország a költséghatékonyságukat növelni kívánó vállalatok szemében is vonzó nearshoringcélpont.
Jamaica esetében a legjövedelmezőbb nearshoring-tevékenységként a call centereket, illetve az IT- támogató vállalatokat említhetjük. Ezek közé tartozik az amerikai Genesis Support Solution és WQC Design Studio, a kanadai Advantage Communications, a spanyol Brossom Consulting, valamint a már fentebb is említett kínai Huawei.
A bejegyzés munkatársaink Portfolio online gazdasági újságon 2025. április 27-én megjelent írásának utánközlése.
