Szélcsendben üvöltenek az európai áramárak

Daria Nepriakhina | Freerangestock

Mai bejegyzésünkben az áramárakat felhajtó tényezők következményeként kialakuló „árfaljelenséget” ismertetjük. A 2024. december 12-i „árfal” különlegessége, hogy a ködös és szélcsendes időjárás nem a Kelet-Európára jellemző, magasabb áramárak kialakulását eredményezte, hanem hatása éppen ellenkező irányú volt. 

A rekordmagas áramárak háttere: az „árfaljelenség”

Napra pontosan egy hónappal ezelőtt nagy port kavart a médiában a rendkívül magas európai áramárak esete, azonban most csütörtökön ismét brutális áraknak és egy rendkívül érdekes jelenségnek lehettünk tanúi. 2024. december 12-én a nyugat-európai országok jelentős részében – Németországban, Dániában, Hollandiában, Belgiumban, de még a környező országokhoz képest mérsékelt árszintű Franciaországban is – rekordmagas másnapi, piaci áramárak alakultak ki. Az európai villamosenergia-kereskedelem árait meghatározó Németország 17:00 és 18:00 között 900 EUR/MWh[1] fölötti másnapi, piaci órás áramárat ért el. A vizsgált időszakban ez volt a legmagasabb érték az európai piacon. A HUPX (vagyis a magyar villamosenergia-piac) tájékoztatása alapján csütörtökön hazánkban is olyan „baseload” ár (359 EUR/MWh) alakult ki, amilyenre két éve, 2022. december közepe óta nem volt példa. Ugyanakkor a hazai másnapi, piaci órás árak egyetlen órás ajánlat kivételével mind alacsonyabbak voltak, mint a német árak. Sőt ezen a napon 9:00 és 10:00 között Németországban az áram másfélszer többe került, mint Magyarországon: míg Németországban 646,76 EUR/MWh, addig Magyarországon 415 EUR/MWh volt a másnapi, piaci áramár.

Egy hónapja, 2024. november 12-én az extrém magas tartományt elérő magyar áramárak kapcsán mások mellett röviden mi is bemutattuk, hogy milyen tényezők hajtják fel az árakat. Az áramárak csütörtöki alakulása kapcsán érdemes azonban megint kitérni arra az európai piacon tapasztalható „árfaljelenségre”, amely a korábban ismertetett árfelhajtó tényezők együttes következménye. Az „árfal” jelensége időszakosan tapasztalható meg az európai villamosenergia-piacon: amikor létrejön, jelentős árkülönbségek alakulnak ki egyrészt a kontinens nyugati, másrészt pedig a középső és délkeleti részének országai között. Általánosságban igaz rá, hogy az árak a „fal” keleti oldalán lényegesen magasabbak: a nyugati oldal árainak akár kétszeresére, háromszorosára is emelkedhetnek. Kialakulásának legfőbb okai között említhetjük a korlátozott határkeresztező kapacitást és a különböző régiók piaci működésének eltérő feltételeit. A két ok közül az első azt jelenti, hogy bár az országok között meglévő villamosenergia-összeköttetések lehetővé teszik, hogy egy-egy ország energiát importáljon vagy exportáljon a kereslet és a kínálat aktuális ingadozásának megfelelően, ezek kapacitása korlátozott. Mivel e szűk keresztmetszetek miatt a villamos energia nem áramolhat akadálytalanul az egyes országok között, a kínálat bizonyos esetekben korlátozottá válhat, ez pedig árfelhajtó hatással járhat. Az alábbi 2024. december 12-i, 17:00 és 18:00 közötti másnapi piaci, órás áramárakat ábrázoló térképen jól látható, hogy csütörtökön hol húzódott ez az „árfal”.

Másnapi piaci, órás áramárak (EUR/MWh)2024. december 12. 17:00 és 18:00 között Európában

Saját készítésű ábra, forrás: Energy-Charts

Az „árfal” nyugati oldala elesett

A csütörtöki európai áramárak és a kialakult „árfal” érdekessége, hogy ezúttal a keleti és a nyugati oldal közötti korábbi megosztottság ellenkezője volt tapasztalható: a német másnapi, piaci órás áramár rekordmagas értéket mutatott. Az árak kialakulásának okaként azonosítható egyszerre ködös és szélcsendes időjárás (az ún. „Dunkelflaute”) a november 12-én tapasztaltaktól eltérően december 12-én az „árfal” másik oldalán, Németországban, Dániában és Hollandiában eredményezett magasabb árakat, és nem a közép- és délkelet-európai országokban. Kiemelendő, hogy a december 12-i német–dán–holland árak jellemzően együtt mozogtak, és ugyanez volt tapasztalható a cseh–szlovák–osztrák–magyar áraknál is. Az alábbi vonaldiagramon a magyar és a német árak mellett a lengyel, a francia és a szerb árak alakulása is megfigyelhető. 

2024. december 12-én a másnapi, piaci órás áramárak (EUR/MWh) alakulása Európában

Saját készítésű ábra, forrás: Energy-Charts

A jelentős árkülönbség oka feltehetően a német–francia, illetve a magyar–szerb határon lévő határkeresztező kapacitások szűkössége volt. Hasonló jelenség figyelhető meg Lengyelországnak a német, a cseh és a szlovák határon meglévő villamosenergia-összeköttetései (határmetszékei) esetében is.

Európa célja, hogy le tudjon válni a fosszilis energiahordozókról, és ezért egyre inkább a tiszta energiát termelő, de időjárásfüggő erőművekre támaszkodik. Egy-egy ködös, szélcsendes időszakban viszont a szél- és a naperőművek kieső termelését továbbra is csak a fosszilis forrásokat használó erőművekkel lehet pótolni. Mivel az ezek által megtermelt energia ára magasabb, így azt értékesíteni is csak drágábban tudják.