Mire számíthatunk Trumptól a klímapolitika terén?
A tíz nap múlva hivatalba lépő Donald Trump egyértelműen a klímaszkeptikus politikusok táborába tartozik. Első elnöksége alatt közel száz éghajlatvédelmi szabályozást vont vissza, és kilépett a párizsi klímamegállapodásból. Tavalyi kampányígéretei alapján mostani ciklusa során is hasonló lépésekre lehet számítani tőle: korábban a hivatalba lépésének első napjára vonatkozó tervei között emlegette, hogy „fúrni, fúrni, fúrni akarok”, és arra is ígéretet tett, hogy leállítja a tengeri szélerőművek fejlesztését. Trump retorikája ennek ellenére sokat változott előző elnöksége óta, és a körülötte lévő emberek egy része is lecserélődött. Míg J. D. Vance leendő alelnök „zöld átverésnek” nevezi az energiaátállást, és tagadja a klímaváltozást, addig Darren Woods, aki az Exxon Mobil vezérigazgatójaként ad tanácsot az új elnöknek, például azt hangoztatja, hogy a klímapolitika állandó változása nem tesz jót az üzletnek, és ezért kérte, hogy Trump ne lépjen ki a párizsi megállapodásból. Jóllehet a körülötte lévő emberek véleménye árnyalhatja az elnök álláspontját, az azonban szinte bizonyos, hogy Joe Biden klímapolitikai intézkedéseinek egy része hatályon kívül kerül.
Trump első elnöksége
Trump 2016-os megválasztása után többen hangot adtak annak a meggyőződésüknek, hogy az új elnök nem tud egyetlen tollvonással megváltoztatni minden addigi intézkedést. Ezt különösen az addigi kibocsátáscsökkentési kötelezettségvállalások és a több mint félszáz éves tiszta levegőre vonatkozó törvény (Clean Air Act) kapcsán hangsúlyozták. Első ciklusa alatt aztán a klímapolitika terén jelentős nemzetközi visszhangot váltott ki azzal, hogy alig fél évvel a 2017. januári beiktatása után bejelentette: az Egyesült Államok kilép a párizsi megállapodásból. Az akkori Trump-adminisztráció emellett gőzerővel próbálta leépíteni az egyezmény betartásáért országosan felelő Környezetvédelmi Ügynökséget (Environmental Protection Agency, EPA), ezért ebben az időszakban több száz alkalmazott távozott az intézménytől, és az az elnök utasítására közel száz környezetvédelmi szabályt vont vissza.
Biden klímapolitikája és az IRA
Trump második elnöksége elején egy komplexebb klímapolitikai helyzettel találja magát szemben, mint előző elnöksége idején. Ez Joe Biden jelentős intézkedése, a 2022-ben hatályba lépett inflációcsökkentési törvény (Inflation Reduction Act, IRA) nyomán állt elő. Ez az infláció csökkentését csak a nevében megcélzó, ám valójában környezetvédelmi intézkedéseket tartalmazó csomag meghirdetésekor jelentős mértékben megosztotta a szakembereket. A vele szemben megfogalmazott egyik legfőbb kritika az volt, hogy látszólag minden előzmény nélkül, a semmiből bukkant elő, és ambíciószintje, illetve a bevezetésétől várt gazdasági fellendülés messze elmarad Biden kampányígéreteitől. Nem minden szakember számít azonban arra, hogy Trump tényleg azonnal hatályon kívül fogja helyezni az Egyesült Államok jelenlegi klímapolitikáját meghatározó törvényt – sőt bizonyos részeit feltehetőleg meg is tartja, de nagymértékben módosítja, átnevezi őket. Jelenlegi formájukban viszont biztosan kikerülnek majd belőle az elektromos járművekre vonatkozó rendelkezések, különösen az azok vásárlása után járó adójóváírás, akárcsak a kipufogógáz-kibocsátás 2030-ig történő 40%-os csökkentéséről szóló célkitűzés. Ennek kapcsán érdemes felidézni az EPA 2024 márciusában zárta le a Clean Air Act legújabb kibocsátáscsökkentési normáinak kidolgozását. Ezek szigorították az új autók 2027 és 2032 közötti időszakra vonatkozó kibocsátási határértékét. A 2026-ig érvényes előírásokhoz képest ugyanis az új rendelkezés a könnyű gépjárművek esetében közel 50%-os, a közepes gépjárművek esetében pedig 44%-os csökkenést várna el az üvegházhatásúgáz-kibocsátás mértékében. Az új szabványok azt írnák elő, hogy 2055-ig közel 7,2 milliárd tonnával csökkenjen a szén-dioxid-kibocsátás – ez a teljes közlekedési ágazat 2021-es kibocsátásának körülbelül négyszerese. Ez a számítások szerint közel 99 milliárd dollár éves nettó hasznot hozna az Egyesült Államoknak például a közegészségügyi kiadások és az üzemagyagköltség csökkenése révén. Az előbbire ugyanis a levegőminőség javulásának köszönhetően évi 13 milliárd dollárral, az utóbbira pedig 62 milliárd dollárral kellene kevesebbet költeni.
Joe Biden a választások óta hangoztatja, hogy senki nem fogja tudni lerombolni azt, amit az elmúlt négy évben a klímapolitika területén felépített. Ez természetesen nem igaz: korlátozott mértékben ugyan, de az új elnöknek meglesz rá a lehetősége, hogy felülírja Biden klímavédelmi politikáját. Ebben segítheti majd a Pénzügyminisztérium élére kiszemelt jelöltje, a fedezeti alapok kezelésével foglalkozó Scott Bessent, aki az inflációcsökkentési törvényt „a költségvetési deficitet előidéző végítélet fegyverének” nevezte. Bessent várhatóan csökkenti majd az energiaátállásra fordított állami finanszírozás mértékét, illetve annak feltételeit is megváltoztatja, hogy a vállalatok miként pályázhatnak az IRA-ban foglalt adójóváírásokra. Az, hogy Trump választása rá esett, megerősíti azokat a feltételezéseket, melyek szerint az új adminisztráció minden bizonnyal az IRA adóügyi rendelkezéseit is át fogja írni vagy vissza fogja vonni.
A Biden-kormányzat idején szintén jelentősen nőtt a más országoknak nyújtott, a tiszta energiaforrások használatának növelésére és a klímaadaptációra szánt amerikai finanszírozás. Ennek keretében a Biden-adminisztráció 2024-ig 11 milliárd dollárt biztosított a feltörekvő és a fejlődő gazdaságok támogatására. Az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Finanszírozási Társaságának kötelezettségvállalásai Biden első két évében közel 2 milliárd dollárral emelkedtek a Trump első elnöksége alatti összeghez képest. Emellett Biden további 3 milliárd dollárt ígért az ENSZ Zöld Éghajlatvédelmi Alapjának. A szakemberek azzal számolnak, hogy Bessenték ezeknek a környezetvédelmi célú pénzügyi támogatásoknak a fennmaradó részét is átcsoportosítják vagy zárolják.
Trump klímapolitikája és a Project 2025
Trump második elnökségével kapcsolatban a legnagyobb visszhangot a Project 2025 nevű koncepció váltotta ki. Ennek legfőbb felvetése, hogy a konzervatívoknak nem elegendő megnyerniük a választásokat, hanem azután az egész országot meg kell szabadítaniuk a radikális baloldali szereplőktől. E szerint a „zöld ideológia” térnyerését teljesen vissza fogják szorítani, a Biden-adminisztráció által a megújuló energia fejlesztésére allokált forrásokat pedig végleg le fogják állítani. A Project 2025 emellett az IRA hatályon kívül helyezésének tervét és az EPA jelenlegi működésének részletesen kidolgozott reformját is tartalmazza.
Trump a „fúrni, fúrni, fúrni akarok”-szlogen hangoztatása mellett arra is ígéretet tett, hogy már kinevezésének első napján leállítja a tengeri szélerőművek fejlesztését. Az elektromos járművekkel szemben táplált ellenérzései miatt várhatóan még szintén a hivatali idejének elején el fogja törölni az EPA már említett, kipufogógáz-kibocsátásról szóló szigorításait. Bár az elektromos járművekkel kapcsolatos rossz véleménye javult, mióta a Tesla vezérigazgatója, Elon Musk melléállt a kampányában, kapcsolatuk nem garancia arra, hogy Trump elektromobilitáshoz való hozzáállása gyökeres változáson megy keresztül. Az új kormányzatnak a területtel kapcsolatban meghozott esetleges döntései viszont a klímapolitika mellett az Egyesült Államok versenyképességére is jelentős hatással lehetnek. A szakértők szerint a nemzetközi színtéren a Trump-adminisztráció összes olyan kísérlete, amely a zöld átállás útjába áll, kudarcra van ítélve: hosszú távon semmilyen amerikai politikai fordulat nem tudja visszafogni a zöld ipar globális terjeszkedését. Az erre irányuló intézkedések csupán az Egyesült Államok versenyképességét tudják visszavetni, főleg hogy Kína eközben az élre tör a környezetvédelem szempontjából fontos iparágakban. Ezzel pedig egyúttal a klímapolitika területén is átadná a vezető szerepet ázsiai vetélytársának.
A Környezetvédelmi Ügynökség
A Környezetvédelmi Ügynökség jelenleg az Obama-kormányzat kezdeményezéseit folytatja. Legfőbb intézkedései az elmúlt években a megújuló energiaforrások előnyben részesítésére, valamint a szén-, olaj- és földgáztermelés háttérbe szorítására irányultak. Az szervezet emellett a kibocsátáscsökkentés területén is jelentős eredményeket ért el. A hivatalba lépő Trump-adminisztráció viszont az EPA jelenlegi szervezetét és hatáskörét csökkentené. Emellett arra vonatkozóan is vannak tervek, hogy az ügynökséggel visszavonatnák annak alapvető megállapításait (például, hogy a túlzott szén-dioxid-kibocsátás káros az emberi egészségre), jóllehet ezek számos klímapolitikai szabályozásnak képezik az alapját. Hivatali idejének elején Biden megígérte, hogy újjáépíti a Trump első elnöksége alatt szétzilált EPA-t, a republikánusok viszont már az elnökválasztási kampány alatt kijelentették, hogy azt újból fel fogják forgatni, és az ügynökség költségvetésének csökkentése mindenképpen a hivatalba lépő új adminisztráció napirendi pontjai között szerepel. Trump azt is megfogadta, hogy minden új szabály nyomán tíz másikat meg fog szüntetni, ez pedig jelentősen befolyásolhatja egy olyan szabályozó hatóság munkáját, mint amilyen az EPA.
Trump az EPA vezetésére egyébként a korábban képviselőként dolgozó Lee Zeldint választotta. A jogász végzettségű Zeldin a republikánus tábor egyik legismertebb politikusa, aki a Trump-féle Make America Great Again (MAGA) irányvonalat követi. 2011 és 2014 között a New York-i Állami Szenátus tagja volt, majd 2015 és 2023 között New York államot képviselte a Kongresszusban. 2022-ben ő is elindult az állam kormányzói posztjáért, és komoly kihívója lett a demokrata Kathy Hochulnak, végül azonban nem sikerült nyernie. A kormányzói székért folytatott kampányában felszólította New York államot, hogy oldja fel a földgáz kitermelésére vonatkozó helyi tilalmat. Mióta Trump bejelentette a kinevezését, számos környezetvédelmi intézkedés visszavonására tett ígéretet. Irányítása alatt az EPA valószínűsíthetően kizárólag a fosszilis tüzelőanyagok kitermelésére és fogyasztására vonatkozó korlátozások visszavonására fog törekedni. Zeldin célja, hogy visszaállítsa az Egyesült Államok globális energiadominanciáját, újjáélessze az amerikai autóipart, és hogy a mesterséges intelligencia fejlesztésében az USA világszinten vezető pozícióban maradjon. Emellett várhatóan a Biden-féle Clean Air Act-szigorítások visszavonása és az IRA rendelkezéseinek szűkebbre szabása is a fő tevékenységei közé fog tartozni.
Pittsburgh vagy Párizs?
Még egy év sem telt el a párizsi megállapodás 2016-os aláírása óta, amikor Trump kijelentette, hogy ő Pittsburgh népét szolgálja, és nem Párizst. Tavalyi elnöki kampányában is többször hangoztatta, hogy győzelme esetén ismét ki fog lépni a párizsi megállapodásból. Az újabb kilépés azonban a korábbinál sokkal súlyosabb következményekkel járhat mind az amerikaiak, mind a világ számára. Ha ugyanis Trump újfent visszalép a vállalt kötelezettségektől, az nem teljesen úgy fog történni, mint a megelőző alkalommal. Egyrészt a döntés ezúttal már rögtön a bejelentése utáni első évben hatályba lépne, míg korábban a kilépési folyamat három évig tartott. Másrészt ha a világ második legnagyobb kibocsátójának számító Egyesült Államokkal nem lehet számolni a közösen vállalt kötelezettségek teljesítésében, akkor a többi aláíró országnak kell az eddig tervezettnél jelentősen nagyobb mértékű vállalásokat tennie. Vagyis a frissített, jövőre véglegesítendő nemzeti vállalások gyakorlatilag érvénytelenné válnak. Arra is számítani lehet, hogy Trump nem fog ennél a lépésnél megállni. A párizsi megállapodás mellett ugyanis ezúttal az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményéből is kiléptetheti az Egyesült Államokat. Ez pedig sokkal nehezebben visszafordítható lépés, mint a másik egyezmény elhagyása, hiszen ebbe csak akkor léphet vissza az ország, ha azt a szenátus kétharmada támogatja, ám ez a jelenlegi republikánus többség mellett egyáltalán nem magától értetődő.
Következtetés
Trump elnöksége kapcsán a klímapolitikai szakemberek egy része igyekszik hangsúlyozni, hogy talán „nem is lesz minden olyan rossz”, a másik részük viszont közvetlen fenyegetésként éli meg az azonnali kedvezőtlen intézkedések lehetőségét. A volt kanadai éghajlatvédelmi miniszter, Catherine McKenna az „egyszer már láttunk ilyet”-fordulattal utalt arra, hogy Trump előző elnöksége sem hozott olyan katasztrofális fordulatot az amerikai és a globális klímapolitikában, mint amire a legtöbben számítottak. Hozzátette, hogy a világ akkor jól tudott reagálni az amerikai elnök váratlan lépéseire. A pesszimistább véleményen lévő szakpolitikai szereplők azonban arra hívják fel a figyelmet, hogy ezúttal nem elég jól reagálni Trumpra, és azt sürgetik, hogy a döntéshozók világszerte komolyan lépjenek fel az amerikai elnökkel szemben. Trump már többször hangoztatta, hogy egyik kedvenc előképe Woodrow Wilson, akihez egyébként a Nemzetipark-szolgálat létrehozása köthető. Ebből talán arra is következtetni lehet, hogy Trump a jelenlegi globális irányvonaltól teljesen eltérő módon a környezet- és klímavédelem terén patrióta politikát akar folytatni. Biztosra vehető, hogy engedélyezni fogja a nagymértékű olajkitermelést, a fracking használatának és a cseppfolyósított földgáz (LNG) kitermelésének a felfuttatását, de néhány hangsúlyos lépést leszámítva valószínűleg a korábbinál visszafogottabb klímaellenes megnyilvánulások várhatóak tőle. Az új kormányzat első pár évében a klíma- és környezetvédelem területén leginkább a Biden-adminsztráció törekvéseit – mindenekelőtt pedig annak az elektromos autókra, az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentésére és a klímavédelem finanszírozására irányuló kezdeményezéseit – próbálja majd semmissé tenni.
