Klímaváltozás és dengue láz
Forrás: Pixabay
Tragikus: a dengue láz 2023-ban rekordot döntött mind a fertőzések, mind az elhalálozások számát tekintve. A WHO[1] szerint ebben nagy szerepet játszott a globális felmelegedés, a megnövekedett mennyiségű csapadék és a megnyúlt aszályperiódusok. Az eredetileg trópusi és szubtrópusi éghajlatra jellemző betegség egyre szélesebb körben terjed: több esetet regisztráltak az Egyesült Államokban, Északkelet-Ázsiában, Afrikában és Dél-Európa országaiban is. Az alábbiakban ismertetjük a dengue láz terjedésében közrejátszó tényezőket, valamint a betegség és a klímaváltozás összefüggéseit.
Dengue láz
A dengue láz egy olyan vírus okozta fertőző betegség, amelyet az Aedes szúnyogok hordoznak. A betegség másik neve csonttörő láz, amely a tünetekre utal: láz, izom- és ízületi fájdalom, fejfájás, kiütések és általános rossz közérzet. A fertőzött emberek nagy része tünetmentes, és egy-két hét alatt fel is épül. Azonban másodlagos fertőzés esetén a betegség súlyosabb lefolyású, és komoly szövődményekhez, akár halálhoz is vezethet. A dengue lázra nincs ellenszer, sem védőoltás, ezért fontos a megelőzés, fertőzés esetén pedig a tüneti kezelés. A szúnyogok elleni védekezés fő eszközei a szúnyogirtók és -riasztók, szúnyoghálók használata. A fertőzés emberről emberre általában nem terjed. A dengue vírust hordozó szúnyog csípésével adja át az embernek a betegséget. Már megfertőzött ember átadhatja más szúnyogoknak a vírust, akik tovább fertőzhetik a lakosságot.
Trendek
A WHO szerint 2000 és 2022 közt a regisztrált esetek száma félmillióról több mint 4,2 millióra nőtt, ami nyolcszoros emelkedést jelent. Habár az esetszám növekedésében közrejátszik a diagnosztika fejlődése is, nagyrészt a vírust hordozó szúnyogok terjedése áll a háttérben. A fertőzések 70%-át Ázsiában regisztrálták. 2010 óta már 22 európai országban is vannak Aedes szúnyogok.
2023-ban Bangladesben[2] újabb rekordot döntött a dengue láz: az ország eddigi legnagyobb és leghalálosabb dengue pandémiája tört ki. Az egészségügyi minisztérium jelentése szerint több mint 1500 volt a halott és több mint 300 ezren fertőződtek meg. Ez a korábbi rekordfertőzésszám háromszorosa. 2023-ban összesen 80 országban jelent meg a vírus. Az esetek felét Dél-Amerikában regisztrálták, ahol Brazíliában, Peruban és Bolíviában járványszintűvé vált a fertőzés. Hasonló dengue-kitörések voltak Dél- és Délkelet-Ázsiában, többek közt Bangladesben, Sri Lankán, Thaiföldön és Vietnámban. Az utóbbi években olyan országokban is felütötte a fejét a vírus, ahol korábban sosem találkoztak vele: Afganisztánban, Dél-Európa bizonyos részein, illetve Csádban. A világ lakosságának mintegy fele van kitéve a dengue kockázatának. Egy 2019-es klímamodellezési kutatás szerint a fertőzéskockázatnak kitettek száma 2080-ra a 2015-ös adatokhoz képest további 2 milliárddal fog nőni.
A klímaváltozás mellett olyan tényezők is közrejátszanak a dengue láz terjedésében, mint például az emberek és áruk intenzívebb mozgása, a megfelelő egészségügyi infrastruktúra hiánya és az urbanizáció. A magasabb GDP védelmet nyújthat a dengue lázzal szemben. Példa erre az USA–Mexikó határ: az éghajlati azonosság ellenére a mexikói oldalon több mint százszor annyi esetet regisztráltak, mint az amerikaiaknál. Ennek hátterében a jobb városi infrastruktúra áll, ideértve a szemétszállítást és vízellátást, valamint a lakosság számára elérhetőbb légkondicionálást is.
Összefüggések a klímaváltozással
Egy 2020-as tanulmány szerint az 1950 és 2018 közötti végbement felmelegedés miatt az dengue-t hordozó szúnyogok számára az Aedes aegypti esetében körülbelül 9%-kal, az Aedes albopictuséban pedig mintegy 15%-kal vált kedvezőbbé az éghajlat. A hőmérséklet növekedésével egyre több terület válik a szúnyogok számára élhetővé. Ennek következtében a dengue láz transzmissziós öve északi irányban folyamatosan szélesedik. Emellett az enyhébb telek és a hosszabb esős időszakok miatt több hónap áll a szúnyogok rendelkezésére a betegség átadására. Ez ahhoz vezet, hogy az olyan országokban, mint Banglades, akármikor dengue járvány törhet ki. A legnagyobb növekedés az esetszámokban Délkelet-Ázsiában, Dél-Amerikában és az Indiai-félsziget bizonyos részein várható. Ugyanakkor India, Banglades és Thaiföld bizonyos területei a század második felében éppen a megnövekedett hőmérséklet miatt fognak élhetetlenné válni a szúnyogok számára. Továbbá magasabb hőmérsékletek tovább növelhetik a szúnyogpopuláció sűrűségét, a csípési arányt és akár repülési távolságukat.
A több csapadék több olyan állóvíz kialakulásához vezet, amelyekben a szúnyogok szaporodni tudnak. Kutatók összefüggést találtak az El Niño és a dengue fertőzések növekedése közt Kolumbiában és Venezuelában is. További problémát jelent a gyorsan és szervezetlenül városiasodó területeken a megfelelő hulladékszállítási rendszerek hiánya, ugyanis a lakóházak közelében lévő szemétben is megállhat a víz, ami kedvez a szúnyogoknak. Egy 2024-es tanulmány a klímaváltozás, a hőmérsékleti anomáliák és a brazíliai dengue epidémia közti összefüggéseket vizsgálta 2000 és 2020 közt[3]. Megállapították, hogy azokon a területeken, amelyek az elmúlt években a legmagasabb dengue esetrátával rendelkeztek, már korábbi időszakokban magas dengue fertőzési szint és jelentős urbanizáció volt megfigyelhető. Emellett az éghajlati viszonyok, például a pozitív hőmérsékleti anomáliák előfordulása növelte a dengue előfordulási arányait, még olyan területeken is, ahol történelmileg alacsony volt az esetek aránya. A magasabb tengerszint feletti területek, amelyek korábban a dengue terjedését korlátozó tényezőnek számítottak, most egy olyan földrajzi zónát képviselnek, amely fogékony a dengue és más arbovírusok terjedési területének növekedésére. A minimális időtartamú meleg időszakok képesek fenntartani, sőt még felgyorsítani is a szúnyogok reprodukcióját. A nyári hőmérsékleti anomáliák gyakorisága a legmeghatározóbb éghajlati mutatója a dengue esetszámok hosszú távú növekedésének. A hőmérsékleti anomáliák fontosabb szerepet játszottak a betegség terjedésében, mint az átlaghőmérséklet növekedése vagy a teljes csapadékmennyiség. Ez az indikátor könnyen beilleszthető a figyelmeztető rendszerekbe, mivel könnyen hozzáférhető és értelmezhető.
Mit lehet tenni?
Kiemelten fontos a dengue vírus kezelésében a megelőzés, így a szúnyogcsípés elleni általános védekezési eszközök: a szúnyoghálók, ágyhálók, illetve a szúnyogirtó sprayk. Szintén fontos a hulladékkezelés fejlesztése és a folyamatos vízellátás biztosítása. Egészségügyi szempontból elengedhetetlen a fertőzéskontroll és a közegészségügyi infrastruktúra fejlesztése az esetek korai azonosítása érdekében. Az utóbbi években korai figyelmeztető rendszereken dolgoznak a kutatók, némi sikert elérve Kolumbiában. Vietnámban is tesztelnek dengue figyelmeztető rendszereket. Jelenleg két védőoltás elérhető, ezeket azonban csak azok kaphatják meg, akik még nem estek át dengue lázon. A betegség kezelési módjainak és a diagnosztika fejlesztésén dolgozik a Gyógyszerek az Elhanyagolt Betegségekért Kezdeményezés (DNDi) nonprofit szervezet partnerségben több indiai, thaiföldi, malajziai és brazíliai intézménnyel.
[1] https://news.un.org/en/story/2023/07/1138962
[2] https://e360.yale.edu/features/dengue-fever-climate-change
