Joe Biden energiatakarékossági rendeleteinek visszavonása az Egyesült Államokban
Közkincs | Wikimedia Commons
Joe Biden ciklusának végén az Egyesült Államok Energiaügyi Minisztériuma (DOE) új energiahatékonysági előírásokat léptetett életbe, amelyek több más háztartási eszköz mellett a hűtő- és fagyasztóberendezéseket és a kazánokat is érintették. A szabályozások célja az energiafogyasztás csökkentése, a környezet védelme és a hosszú távú költségmegtakarítás volt, ám kihirdetésük komoly szakmai és politikai vitákat váltott ki, és többen technológiai, illetve gazdasági aggályokat is megfogalmaztak velük szemben. E kritikákra reagálva Donald Trump hivatalba lépésének első napján elnöki rendelettel utasított a Biden alatt kihirdetett szabályozások felülvizsgálatára, majd ezt követően a Kongresszus is lépéseket tett azok visszavonása érdekében.
A politikai háttér
Ciklusának végén Biden több energiahatékonysági szabályozást bevezetett, ám ezek a gazdasági-technológiai jellegű kritikák mellett intenzív politikai ellenállást is kiváltottak, különösen a republikánus képviselők körében. Trump hatalomra kerülésével aztán a republikánusok több szinten is felléptek ellenük. Az első az elnöki szint volt, ugyanis Trump már 2024. januári hivatalba lépésének első napján kiadott egy olyan rendeletet, amely felszólított az előző ciklusban elfogadott energiahatékonysági előírások átfogó felülvizsgálatára, és kijelentette, hogy ezek nem róhatnak indokolatlan terhet az amerikai gyártókra és fogyasztókra. A második szintet a kongresszusi határozatok jelentették: a Képviselőház Trump rendeletét követően több olyan határozatot is elfogadott, amelyek a Biden-féle energiahatékonysági szabályozások egy-egy konkrét intézkedését kívánták visszavonni. Ezek célja az volt, hogy megakadályozzák az energiahatékonyságra hivatkozó túlzott állami beavatkozást, elfogadásuk pedig komoly politikai győzelmet jelent az új előírásokkal szemben kritikus oldal számára.
2025. január 20.: az amerikai energia felszabadítása
Donald Trump elnök 2025. január 20-án kiadott elnöki rendeletének célja, hogy gyökeresen új irányt jelöljön ki az Egyesült Államok energiapolitikája számára. A hangsúlyt főleg az energia- és az ásványkincs-hasznosítás ösztönzésére, valamint a Biden-adminisztráció idején bevezetett környezetvédelmi és fogyasztói szabályozások leépítésére helyezi, mivel indoklása szerint az elmúlt évek ideológiailag motivált, túlzó rendeletei akadályozták az energiaforrások kihasználásának fejlesztését, korlátozták a megbízható és megfizethető energiatermelést, csökkentették a munkahelyteremtési lehetőségeket, valamint megemelték a lakossági költségeket, és ezzel gazdasági hátrányt okoztak az ország számára, illetve az Egyesült Államok nemzetbiztonságát is veszélyeztették. Ezzel szemben a dokumentum elősegítené a kőolaj, a földgáz, a szén-, az atom- és a vízenergia, illetve a bioüzemanyagok feltárását, illetve termelését, a stratégiai ásványkincsek – például a ritkaföldfémek – bányászatát és feldolgozását, és felgyorsítaná az energetikával, illetve az LNG-exporttal kapcsolatos szövetségi engedélyezési eljárásokat.
A rendelet ezzel egy időben határozottan elutasítja az elektromos járművek kötelező bevezetésére irányuló szövetségi és tagállami előírásokat, és célja a benzinüzemű járművek vásárlásával kapcsolatos korlátozások, valamint a piaci torzulásokat okozó támogatási rendszerek és kivételek eltörlése. Ezt a logikát követi az energiahatékonysági intézkedések visszavonásának szándéka is. A rendelet ugyanis kiemelt elvként hivatkozik a fogyasztói választás szabadságának védelmére; megfogalmazása szerint ezt nem lehet szabályozással vagy támogatásokkal korlátozni a világítótestek, a mosógépek, a mosogatógépek, a gáztűzhelyek, a vízmelegítők, a hűtőgépek és más hasonló mindennapi használati eszközök terén. Ehelyett kimondja: a versenyt és az innovációt a szabályozási akadályok lebontása segíti elő.
Kongresszusi fellépés a Biden-féle szabályozásokkal szemben
2025 januárjában, a Biden-adminisztráció utolsó heteiben, az Egyesült Államok Energiaügyi Minisztériuma új szabályozást jelentett be, amely 2029-től betiltotta volna a nem kondenzációs technológián alapuló gázkazánok értékesítését. Célja a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése volt, és prognózisa szerint bevezetésével 30 év alatt akár 32 millió tonnával kevesebb került volna a légkörbe az üvegházhatású gázból. A republikánus többségű Kongresszus viszont azonnal lépéseket tett a rendelet visszavonása érdekében. Az alabamai képviselő, Gary Palmer kongresszusi felülvizsgálati határozatot nyújtott be ellene (ezen jogi megoldás révén a törvényhozás hatályon kívül helyezheti a kormányzati ügynökségek által kiadott szabályozásokat). Szerinte ugyanis a rendelet „példátlan túlkapás”, és nem veszi figyelembe az alacsonyabb jövedelmű háztartások lehetőségeit, mivel egy marginális jelentőségű energiamegtakarítási cél érdekében számottevő mértékű beruházásra kényszerítené őket. A javaslat több republikánus képviselő támogatását is elnyerte, és február 28-án átment a Képviselőházon.
Egy héttel később, 2025. március 5-én egy másik hasonló felülvizsgálati határozatot is elfogadtak a Kongresszusban. Az Andrew Clyde georgiai képviselő által benyújtott dokumentum célja a Biden-kormányzat 2024. októberi energiahatékonysági rendeletének visszavonása volt. A kifogásolt szabályozás összesen 20 háztartási és kereskedelmi termékkategóriára terjesztett ki új tanúsítási, címkézési és ellenőrzési követelményeket. Az érintett termékkörök között szerepeltek például a mosogatógépek, a hőszivattyús rendszerek, a klímaberendezések és a mosógépek is. Clyde a döntést követően kiadott nyilatkozatában hangsúlyozta: a szabályozás felesleges adminisztratív terheket rótt a gyártókra, korlátozta a fogyasztói választás szabadságát, közvetve pedig megemelte a lakosság költségeit, akadályozta az innovációt, és visszavetette a gazdasági növekedést. A határozat elfogadását a képviselőház energiaügyi bizottságának vezetői és különböző konzervatív érdekvédelmi szervezetek is üdvözölték. Benyújtása egyébként egy kiterjedtebb szabályozásellenes fellépéssorozat része – Clyde ugyanis februárban több mint egy tucat hasonló felülvizsgálati határozatot nyújtott be. Az American Action Forum becslése szerint a felülvizsgálati határozatok révén mintegy 105 milliárd dollárnyi megtakarítást lehetne elérni az amerikai gazdaságban.
Végül a Képviselőház 2025. március 27-én elfogadta a texasi képviselő, Craig Goldman felülvizsgálati határozatát is, amely hatályon kívül helyezte a Biden-adminisztráció hűtő- és fagyasztókamrákra vonatkozó energiahatékonysági előírásait. A kifogásolt szabály célja az volt, hogy a kérdéses berendezések esetében új, szigorúbb energiahatékonysági sztenderdeket vezessen be, ám a kritikusok szerint az általa támasztott követelmények technológiailag nem voltak kellően megalapozottak, gazdaságilag pedig aránytalanul megterhelték volna az érintett szereplőket. Becslések szerint ugyanis akár 8 milliárd dollárnyi közvetlen terhet róttak volna a kisvállalkozásokra és a fogyasztókra, különösen az élelmiszer-kiskereskedelemben, a vendéglátóiparban és más hűtésintenzív ágazatokban. Goldman indoklása szerint a Biden-adminisztráció szabályai nemcsak feleslegesek voltak, és nem eredményeztek mérhető mértékű energiamegtakarítást, de jelentős adminisztratív és műszaki kötöttségekkel terhelhették volna a gyártókat, és ezzel komoly versenyhátrányba hozhatták volna a kisebb szereplőket, illetve akár csődbe is vihették volna őket.
A kritikák tehát főként a technológiai túlszabályozást, a rendeletek nyomán előálló aránytalan gazdasági terheket és a fogyasztók választási lehetőségeinek korlátozását emlegetik, az említett törvénykezési folyamatok pedig az energetika terén egyértelműen a versenyképességet, a gyártói és fogyasztói szabadság megerősítését, illetve a költségcsökkentést előtérbe helyező deregulációs gazdaságpolitika megerősödését mutatják.
