Hogyan szerezheti vissza a nukleáris piacon egykori vezető szerepét az Egyesült Államok?

Közkincs | Wikimedia Commons

Daniel B. Poneman korábbi energiaügyi államtitkár és Sherri Goodman, az Egyesült Államok Védelmi Minisztériumának egykori környezetvédelmi biztonságért felelős helyettes államtitkára a Center for the National Interest nevű washingtoni agytröszt lapjában „Restoring U.S. Nuclear Energy Leadership” címmel jelentette meg gondolatait arról, hogy az Egyesült Államoknak vissza kellene szereznie a globális nukleáris piacon régebben betöltött vezető szerepét. A pillanat jelenleg alkalmasnak ígérkezik ennek megvalósítására, hiszen az USA most ismét atomerőműveket épít, és kapacitásokat bővít, az atomenergia fejlesztését pedig stabil kétpárti támogatás övezi.

Tartalmi kibontás

Az atomenergia korszakának hajnalán az Egyesült Államok tudósai a maghasadásban rejlő erőt a második világháború befejezésére, majd egy nukleáris fegyverarzenál létrehozására és az elrettentésre használták. Az ezt követő időszakban aztán egy olyan iparágat alapoztak rá, amely létrehozta a világ legnagyobb kereskedelmi célú reaktorflottáját, ezután pedig évtizedekig az amerikai vállalatok uralták a reaktorgyártás és az üzemanyag-ellátás piacát. Ezt a vezető szerepet azonban több rossz döntés miatt az Egyesült Államok végül elvesztette, és a nemzetközi versenyben nehezen behozható hátrányba került.

Eközben Oroszország 200 milliárd dollár értékben kötött új atomerőművek építéséről szóló szerződéseket Kínával, Indiával, Törökországgal, Egyiptommal és Bangladessel. Az utóbbi időben ráadásul más szereplők is sikeresen terjeszkednek e piacon: Dél-Korea például az Egyesült Arab Emírségekben és Csehországban szerzett meg magának nukleáris projekteket. Az amerikai vállalatok megrendeléseinek listája ezzel szemben gyakorlatilag nullára csökkent. A probléma a cikk szerzői szerint abban rejlik, hogy az atomerőművi fejlesztéseket sok kormány a hosszú távú stratégiai kapcsolatépítés alappilléreként kezeli, és ezért mind a politikai eszköztárukat, mind az exportfinanszírozási lehetőségeiket mozgósítják annak érdekében, hogy értékes piacokat szerezzenek.

A szerzők a cikkben kifejtik, hogy az Egyesült Államoknak most lehetősége nyílna arra, hogy visszaszerezze egykori globális vezető szerepét, hiszen az ország „nukleáris expanzióját” jelenleg kétpárti támogatás övezi. E cél eléréséhez ráadásul a hazai környezet is kedvezőnek tűnik: Georgia államban tavaly adtak át két új, 1000 MW teljesítményű reaktort,[1] ez pedig a nemzetközi piac felé is világosan jelzi, hogy hosszú szünet után az Egyesült Államok ismét atomerőműveket épít.

Az amerikai cégek emellett olyan új generációs, kisebb reaktorokat is fejlesztenek, amelyek rugalmas megoldásokat kínálnak a különféle – például az adatközpontokban és az ipari termelésben jelentkező – energiaszükségletek kielégítéséhez. Nemrégiben pedig egy amerikai tulajdonú urándúsító üzem elkezdte egy a fejlett reaktortípusok által használt új fűtőelemtípust gyártását is. A belföldi urándúsítási kapacitás fejlesztését szolgáló lépések elengedhetetlenek ahhoz, hogy ki lehessen váltani az orosz uránimportot, ezt ugyanis a Kongresszus döntése alapján 2028-ig le kell állítani.

A piacvezető szerep visszaszerzése

A szerzők négy gyakorlati lépés megtételét javasolják ahhoz, hogy az Egyesült Államok vissza tudja szerezni a globális nukleáris piacon egykor meglévő vezető szerepét. Az első, hogy az országnak támogatnia kell az új technológiákat fejlesztő vállalatokat, hogy azok elkerülhessék a költségtúllépéseket. A második, hogy a hazai technológia fejlesztése révén növelni kell az ország urándúsítási kapacitást. A harmadik, hogy a washingtoni vezetésének nemzetközi együttműködési megállapodásokat kell kötnie az atomenergia békés célú alkalmazásáról. Végül a negyedik, hogy az Egyesült Államoknak javítania kell a külföldi projektekhez nyújtott hitelezési képességén, hogy fel tudja venni a versenyt a saját államaik támogatását élvező külföldi versenytársaival.