Globális energiaipari foglalkoztatás: trendek és kihívások
World Energy Employment címmel tavaly novemberben harmadszor jelent meg a Nemzetközi Energiaügynökség globális energiaipari munkaerőhelyzetet vizsgáló jelentése. Az írás átfogó képet nyújt az ágazat értékláncának teljes spektrumában tapasztalható foglalkoztatási helyzetről, a fosszilis energiahordozók kitermelésétől a bioenergia és a nukleáris energia területén, a zöld hidrogén előállításán, az energiatermelésen, valamint az energiaátvitelen keresztül egészen az energiatárolás és -elosztás folyamatáig. Az elemzés kiemeli, hogy a munkahelyteremtésben egyre jelentősebb a tiszta energiával foglalkozó ágazatok szerepe, egyúttal rávilágít a fosszilis energiahordozókban érdekelt szektorok lassuló növekedésére, valamint a világ energiaipari régióinak egyenlőtlen fejlődésére.
A 2024 novemberében megjelent jelentés szerint globális szinten vizsgálva 2023 során az energiaiparban jobban alakult a munkaerőhelyzet, mint a piac többi szereplője esetében. Az év folyamán az új ágazati beruházások közel 2,5 millió munkahelyet teremtettek, és ennek eredményeként a szektorban foglalkoztatottak száma meghaladta a 67 milliót. Ezáltal az energiaipari foglalkoztatottság 3,8%-kal emelkedett, szemben a többi gazdasági terület átlagos, 2,2%-os növekedésével. A tiszta energiával foglalkozó ágazatokban 1,5 millió, a fosszilis energiahordozókhoz kapcsolódóakban pedig 940 ezer új munkahely jött létre. A foglalkoztatottság bővülése azonban jelentős regionális különbségeket mutatott: Kínában például az új állások több mint 90%-a a tiszta energiával foglalkozó szektorokban jött létre, a Közel-Keleten viszont az új munkahelyek 80%-át a fosszilis tüzelőanyagokhoz kötődő iparágak adták.
Globális trendek 2023-ban
Az energiaipari ágazatoknak a gazdaság egészéhez képest jobban alakuló 2023-as számai a növekvő beruházásoknak, az állami támogatásoknak és az energiaválságra adott válaszként induló új projektek hatásának köszönhetőek. A fenti adatokból is kiolvasható, hogy az előző évben a tiszta energia volt az energiaiparban dolgozó munkaerő bővülésének fő motorja; ez adta az újonnan létrejött energiaipari munkahelyek 40%-át. Az energiatermelés területén körülbelül 21 millió ember dolgozott, ebből 4,5 millió a napelemes iparágban, amelyben az év során több mint 500 ezer új állás jött létre. Az elektromos hálózatokhoz és az energiatárolási technológiákhoz kapcsolódó foglalkoztatottság szintén jelentősen nőtt, további 230 ezer fővel, így összesen 8 millió ember dolgozott ezen a területen. Az elektromos járművek és az akkumulátorok gyártásával foglalkozó ágazatokban 410 ezer új állás létesült. A tiszta energia területén létrejött pozíciók száma tehát jelentősen meghaladja a fosszilisenergia-termeléssel foglalkozó iparágban – elsősorban az új fosszilis erőművek telepítési ütemének csökkenése miatt – megszűnt 18 ezer munkahely számát.
A növekedés egyébként a fosszilis energiahordozók terén is tapasztalható volt: az olaj-, a gáz- és a széntermelésbe érkező beruházások 9%-kal bővültek, részben az energiaválságra adott gyors válaszlépések eredményeként. A befektetéseket elsősorban az amerikai és a közel-keleti LNG-infrastruktúra bővítése, valamint a kutatás és a kitermelés területén megvalósított fejlesztések ösztönözték; ezeknek köszönhetően közel 600 ezer új munkahely jött létre, és a fosszilis energiahordozókhoz kapcsolódó foglalkoztatottság 940 ezer fővel (3%-kal) nőtt. A tiszta energiával foglalkozó ágazatokban 1,5 millió új munkahely létesült (5%-os növekedés), így az energiaiparban foglalkoztatottak teljes száma 67,5 millió főre emelkedett. A szakképzett munkaerő hiányából adódó nehézségek viszont több ágazatot is sújtottak, különösen azokat, amelyek olyan magas szintű specializációt igényelnek, mint amilyenre például az elektromos hálózatok fejlesztésekor vagy a nukleárisenergia-iparban van szükség.
Az előzetes adatok alapján kirajzolódó 2024-es trendek
2023-ban a tiszta energia területén megvalósuló beruházások 10%-kal bővültek, így fennmaradt a 2020 óta tartó két számjegyű növekedés. Ezek a befektetések immár makrogazdasági szinten is jelentősek: az elektromos járművek és a hőszivattyúk értékesítésével együtt a tiszta energia 2023-ban a globális GDP-növekedés 10%-át adta. Mára a világ közel kétszer annyit költ tiszta energiára, mint fosszilis tüzelőanyagokra: minden fosszilis beruházásra fordított egy dollárra két dollárnyi, a tiszta energia területén megvalósuló fejlesztés jut. Az előrejelzések szerint az energiaipari foglalkoztatottság 2024-ben is tovább növekedett, és mintegy 1,8 millió új munkahely jöhetett létre a szektorban, így annak teljes foglalkoztatotti létszáma akár a 69,3 millió főt is elérhette. Az előzetes beruházási tervek alapján idén a globális energiaipari kiadások várhatóan először haladhatják meg a 3 billió USD-t, amelyből 2 billió USD-t a tisztaenergia-technológiákra és a kapcsolódó infrastruktúrákra fordítanak.
A pozitív kilátásokat viszont bizonytalanságok is övezik. Ezek közé tartoznak például a geopolitikai feszültségek és a továbbra is magas hitelköltségek. A vállalatok egyre óvatosabban hozzák meg a munkaerő bővítésével kapcsolatos döntéseiket, emiatt jövőre lassabb lehet a növekedés. A tiszta energia területén a foglalkoztatottság így is várhatóan 4,3%-kal nőhet, ez pedig csak enyhe csökkenés az előző évi ütemhez képest. Ezzel szemben globális szinten stagnálhat a fosszilis energiahordozók területén foglalkoztatottak száma, mivel a szén, az olaj és a földgáz iránti kereslet a következő évtizedben várhatóan eléri a csúcspontját.
