Geotermikus energia: a második Trump-ciklus nagy nyertese?
Geotermikus helyzetkép az Egyesült Államokban
Donald Trump februárban kinevezett energiaügyiminisztere, Chris Wright elkötelezett amellett, hogy az ország az energetika területén önellátó legyen. Elképzeléseinek az olajvállalatok mellett a geotermikus energiával foglalkozó cégek lehetnek a legnagyobb nyertesei.
Az Egyesült Államok Energiaügyi Minisztériumának Megújulóenergiaforrás-laborja által készített 2023-as számítások alapján az országban jelenleg 4 GW elektromos energiát termelnek geotermikus energia felhasználásával, 2050-re azonban ez a szám már 90 GW-ra nőhet. Ennek alapján a jelzett időpontig a geotermikus energia több mint 65 millió háztartást tud majd ellátni villamos árammal.
Ebben a fejlődésben kulcsfontosságú lehet Donald Trump második ciklusa, mivel az elnök energiaügyi minisztere, Chris Wright karrierje kezdetén a geotermikus energia kitermelését kutatta Japánban, és emellett a Liberty Energy olajipari cég vezetőjeként ott volt az ország egyik legfontosabb geotermikus cégének, a Fervo Energynek az első pénzügyi támogatói között is. A két vállalat közötti kapcsolatot a Liberty által alkalmazott hidraulikus repesztéses technológia teremtette meg. Ennek az alapvetően olajipari megoldásnak köszönhetően a piacra újonnan betörő, geotermiával foglalkozó cégek a korábbinál nagyobb mélységekbe hatolhatnak be a földkéreg alá, és ezáltal a jelenleginél gazdaságosabban tudnak energiát előállítani. Ráadásul ma már más – például a szuperforró kőzetekben rejlő energia közvetlen kinyerését, a vákuumszigetelt csőrendszerek használatát, illetve a szintén az olaj- és gázipari cégektől átvett fúrási eljárásokat lehetővé tevő ‒ újításokat is fel tudnak használni, s ezáltal kibővíthetik a geotermikus energia korábban korlátozott felhasználási területeit.
Greg Leveille-nek, a ConocoPhillips korábbi technológiai vezérigazgatójának véleménye szerint ezeket az alább részletesebben is bemutatott technológiai újításokat felhasználva több ezer évig ki lehetne elégíteni az emberiség energiaigényét. A földhő-technológia fejlesztése tehát nagy lehetőség az Egyesült Államok energiaipara számára, főleg, mivel alacsony szén-dioxid-kibocsátása és folyamatos rendelkezésre állása miatt a fosszilis tüzelőanyagok megbízható és környezetbarát alternatíváját kínálja. Emellett az olajipari cégeknél már meglévő infrastruktúra (kutak, fúróberendezések) kisebb átalakításokkal a geotermikus energia kinyeréséhez kapcsolódó munkálatokban is felhasználható lenne. Nem véletlen, hogy a földhő hasznosításával foglalkozó vállalkozásokat a Liberty mellett más olajipari cégek, például a Devon Energy és a Helmerich & Payne is támogatja.
A szuperforró kőzetekből kinyerhető geotermikus energia
Egyes tanulmányok szerint a szuperforró kőzetekből világszinten 650-700-szor annyi energia nyerhető ki, mint amekkora New York éves energiafogyasztása, és az akár 4-6-szor is meghaladhatja a hagyományos geotermikus rendszerek által megtermelt energia mennyiségét. A szuperforró kőzetek kihasználását célzó jelenlegi projektek sikere esetén tehát olyan energetikai potenciált szabadulhat fel, hogy az még a Permi-medence olaj- és gázkészletei által eltárolt energiamennyiséget is jócskán meghaladja.
A technológia alkalmazásával számos állam (például Izland, Új-Zéland), illetve számos cég (egyebek mellett a Fervo Energy, illetve a Mazama Energy) kísérletezik. Bár a legtöbb olaj- és gázipari vállalat egyelőre még nem érdeklődik iránta, az innovatívabb társaságok közül egyre többen ismerik fel az ilyen irányú fejlesztésekben rejlő potenciált. Számukra a geotermikus energia az olajpiac állandóan változó áraival ellentétben stabil bevételi forrást jelenthet, a földhő értékesítésével pedig globális kitettségük is csökkenne. További előnyként említhető, hogy a geotermikus energia használata kevés hulladékkal jár, karbonlábnyoma kicsi. Árnyoldala azonban, hogy a szuperforró kőzetek akár a 400 °C-os hőmérsékletet is elérhetik, míg a földgáz- és az olajiparban a maximális hőmérséklet csupán 240–250 °C között mozog. Ez a 150 °C-nyi különbség a kitermeléshez használt felszerelést is komoly terhelésnek teszi ki, hiszen ilyen magas hőmérséklet esetén az acél és a különböző csatlakozások is másképp viselkednek. A geotermikus fúrólyukaknak tehát erősebbnek kell lenniük, mint az olajiparban alkalmazott megoldásoknak, hogy kibírják a használatuk gazdaságosságát szavatoló 30-40 éves időtartamot.
A szuperforró kőzetekben rejlő potenciál miatt az olajipari befektetők mellett valószínűleg a nagy techcégek is szívesen beszállnának a szektor szereplőinek finanszírozásába. A Fervo 2023 novemberében már átadott egy olyan geotermikus projektet Nevadában, amely a Google adatközpontjait látja el energiával. A mesterséges intelligencia, illetve a szerverparkok működtetése következtében megnövekedett energiaigény, valamint a technológiai cégek zöldítési törekvései miatt a jövőben kiemelten fontos lehet ez az energiatermelési megoldás, hiszen az érdekelt cégek a szuperforró kőzetekből kinyert hővel nemcsak villamosenergia-igényüket tudnák biztosítani, hanem azt a hűtőszekrényekből, illetve a klímákból már jól ismert hőelvonásos technológia révén eszközeik hűtésére is fel tudnák használni.
A vákuumszigetelt csövek technológiája
A vákuumszigetelt csöveknek két fala van, amelyek közül kiszivattyúzzák a levegőt, ezáltal ugyanis hőveszteségük akár 90%-kal is csökkenteni lehet. A technológiát az 1960-as években fejlesztették ki, hogy az alaszkai tartós fagyok hatását mérsékeljék vele. A szélsőséges környezetben is működőképes megoldást jelenleg világszerte több mint 40, javarészt az Egyesült Államokban és Kanadában működő cég alkalmazza. Használatával nem csupán a korábban rosszul termelő geotermikus kutak tehetők alkalmassá a villamosenergia-termelésre, a hőenergia biztosítására, illetve a közvetlen felhasználásra, de még fenntarthatóbbá válik a földhő energiájának kinyerése, ráadásul egyéb iparági problémák is kivédhetőek vele. A szuperforró kőzetekhez hasonlóan ebben az esetben is problémát jelenthet viszont a magas, 350-400 °C körüli hőmérséklet, mivel az a csöveket, illetve azok hegesztéseit is komoly terhelésnek teszi ki.
Mi várható most?
Mivel Chris Wright elkötelezett híve a belföldi energiatermelés felfuttatásának, intézkedéseinek az új technológiákat használó geotermikus energiatermelési megoldások lehetnek a fő nyertesei. Kinevezését az ágazat örömmel fogadta, hiszen ő az Egyesült Államok első olyan energiaügyi minisztere, akinek releváns tapasztalata van a területen. A legtöbb iparági vezető most a geotermikus energiához kapcsolódó kutatások bőkezűbb támogatását várja tőle. Ha pedig az érdekelt cégek hatékonyan fel tudják használni a kormányzati és a privát befektetőktől érkező forrásokat, megnyílhat az út a további fejlesztések, ezáltal pedig az áttörést hozó új technológiai megoldások világszintű térnyerése előtt.
