„Fúrni, fúrni, fúrni” – Trump első hónapjának energetikai döntései
Donald Trump beiktatását követően azonnal számos olyan rendeletet írt alá, amelyek célja a Biden-adminisztráció klímapolitikai intézkedéseinek visszavonása, az ország energiaszektorának megerősítése, valamint az amerikai olaj- és gáztermelés fokozása. Az alábbiakban összefoglaljuk az elnök első hónapjának legfontosabb energetikai intézkedéseit, melyek rövid távon ugyan az ország gazdasági érdekeit szolgálják, közép- és hosszú távon viszont jelentős környezeti károkhoz és nemzetközi feszültségekhez vezethetnek.
Az energiavészhelyzet meghirdetése
Donald Trump beiktatása után azonnal nemzeti energiavészhelyzetet hirdetett. Ez egy olyan különleges jogállás, amelynek kihirdetése az elnök kizárólagos hatáskörébe tartozik, elrendelésére pedig akkor kerülhet sor, ha az energiaellátásban fellépő súlyos zavarok vagy fenyegetések olyan mértékben veszélyeztetik az Egyesült Államok gazdasági stabilitását, nemzetbiztonságát vagy lakossági energiaellátásának biztonságát, hogy azokat a meglévő szabályozási és piaci mechanizmusokkal már nem lehet hatékonyan kezelni. A kihirdetéséhez szükséges jogalapot több jogszabály biztosítja, köztük az Energy Policy and Conservation Act, a Defense Production Act, a National Emergencies Act, valamint a United States Code 3. könyv 301. szakasza. A január 20-án kiadott elnöki rendelet alapját az utóbbi kettő jogszabály adta.
A rendelet értelmében kiszélesednek az elnök azon jogkörei, amelyekkel enyhíteni tud a környezetvédelmi szabályozásokon, és fel tudja gyorsítani az energiaipari projekteket. Az olajpiac stabilizálása érdekében elrendelheti a stratégiai olajtartalék felszabadítását, továbbá módosíthatja az energiaimportra és -exportra vonatkozó szabályozást, emellett meghatározhatja az energiafelhasználási prioritásokat a kritikus iparágak és a lakosság energiaellátásának garantálása érdekében. Ezenfelül irányelveket is megfogalmazhat az energiaszektor, különösen az energiainfrastruktúra fejlesztését és védelmét szolgáló beruházások ösztönzésére.
Az indoklás szerint az előző adminisztráció „káros és rövidlátó” energiapolitikája az energiafüggetlenség csökkenéséhez, az energetikai infrastruktúra leromlásához és az energiaárak emelkedéséhez vezetett, a rendkívüli lépést tehát az amerikai energiafüggetlenség helyreállítása, az energiaárak gyors növekedése, valamint az infláció egyaránt szükségessé tette. A dokumentum hangsúlyozza, hogy az energiaellátás biztonsága kulcsfontosságú nemzetbiztonsági kérdés, különösen a külföldi szereplők által jelentett fenyegetések – például az infrastruktúrát célzó támadások, az árupiacok manipulálása vagy az energia fegyverként történő felhasználása – miatt. Az elnök emellett külön kiemelte, hogy a mesterséges intelligencia és a technológiai iparág dinamikus fejlődése jelentősen növeli az ország elektromos hálózatának terhelését, ezért azt a gazdaság versenyképességének fenntartása érdekében sürgősen bővíteni kell.
A rendelet egyértelműen mutatja, hogy az új adminisztráció miként értelmezi az energia fogalmát. Trump kormányzata elsősorban a hagyományos energiahordozókra – a kőolajra, illetve annak finomított típusaira, a földgázra és annak cseppfolyósított változatára, az uránra, a szénre, a bioüzemanyagokra, a geotermikus hőre, valamint a kritikus ásványi anyagokra – tekint energiaforrásként. Ez a szemlélet köszön vissza az elnök fosszilis energiahordozókat és az azokhoz kapcsolódó iparágak fejlesztését középpontba állító energiapolitikai irányvonalában is. A rendelet egyik legfontosabb része, hogy a mostani kormányzat végrehajtó szervei és ügynökségei bármilyen jogszerű vészhelyzeti hatáskörrel élhetnek annak érdekében, hogy biztosítsák a belföldi energiaforrások kitermelésének hatékonyságát.
Trump legfontosabb azonnali energetikai döntései
A vészhelyzet kihirdetésére hivatkozva Trump azonnal több konkrét intézkedést is bejelentett. Elsőként feloldotta az északi-sarkvidéki és a part menti olajfúrásokra vonatkozó korlátozásokat, miáltal az energiacégeket új kitermelési lehetőségekhez juttatta. Ezzel párhuzamosan elrendelte a cseppfolyósított földgáz exportengedélyeinek újbóli kiadását (ezeket korábban a Biden-adminisztráció függesztette fel). Ez új lendületet adhat több olyan nagyobb projektnek, például a Louisiana és a Texas államban található LNG-terminálok fejlesztésének, amelyek eddig engedélyeztetési akadályok miatt nem haladtak előre. A döntés célja, hogy az Egyesült Államok tovább növelje jelenlétét az ázsiai és európai piacokon, és ezzel megerősítse globális energiaexportőri pozícióját. Trump emellett felfüggesztette az új offshore szélerőműprojektek engedélyezését, mivel érvelése szerint ezek gazdasági és környezeti szempontból egyaránt kedvezőtlenek: kiépítésük drága, és károsítják az élővilágot. A rendelet az amerikai kontinentális talapzat teljes területén felfüggesztette az új bérleti szerződéseket mindaddig, amíg le nem zárul az ehhez kapcsolódó átfogó környezeti és gazdasági felülvizsgálat.
Trump másik fontos, ám nem meglepő döntése az volt, hogy bejelentette: az Egyesült Államok kilép a párizsi klímaegyezményből. Az elnök ennek kapcsán úgy érvelt, hogy az egyezmény indokolatlan terheket ró az amerikai gazdaságra, miközben más országok, mint például Kína, továbbra is zavartalanul növelhetik kibocsátásukat. „Az Egyesült Államok nem fogja saját iparát tönkretenni, hogy más nemzetek gazdasági előnyökhöz juthassanak” – mondta, és azt is hozzátette: a klímaegyezmény aláíróival szembeni egyenlőtlen elvárások igazságtalanok. Trump szerint a megállapodás egyébként is inkább politikai, mint gyakorlati célokat szolgál, és az amerikai ipart visszaveti a nemzetközi versenyben.
Egy további rendeletben Trump visszavonta azt a 2021-es célkitűzést, amely szerint az újautó-eladásokban az elektromos járművek értékesítésének 2030-ra el kellett volna érnie az 50%-os részesedést. Emellett leállította a töltőállomások telepítésére szánt kormányzati források folyósítását, és jelezte, hogy fontolóra veszi az elektromos járművekre vonatkozó adókedvezmények megszüntetését is. Bejelentette továbbá a Biden-adminisztráció alatt jelentős mértékben lecsökkentett stratégiai olajtartalékok feltöltését. A lépés kulcsfontosságú az energiaárak stabilizálása és az ország energiabiztonságának megerősítése szempontjából.
A Nemzeti Energiauralmi Tanács
Hivatali idejének harmadik hetében Trump újabb fontos döntést hozott: a 2025. február 14-én kiadott elnöki rendeletében határozott az úgynevezett Nemzeti Energiauralmi Tanács (National Energy Dominance Council) felállításáról. Ez a rendelet szintén kijelöli a következő négy év fő energiapolitikai csapásirányát: az Egyesült Államoknak a megbízható és megfizethető energiatermelés minden formáját ki kell használnia. Reményei szerint ennek révén csökkenne az országban az infláció és az import, nőne a gazdaság, jól fizető munkahelyek jönnének létre, Amerika újból vezető szerepre tenne szert a gyártás területén, és világelsővé válna a mesterséges intelligencia fejlesztésében, egyúttal helyre tudná állítani a békét a világban.
A Nemzeti Energiauralmi Tanácsnak 17 állandó tagja van, de rajtuk kívül az elnök ad hoc tagokat is kinevezhet. Elnöke a belügyminiszter, alelnöke pedig az energiaügyi miniszter. Mellettük hét további miniszter a tagja: a külügy-, a pénzügy-, a védelmi, az igazságügy-, a mezőgazdasági, a kereskedelmi és a közlekedési miniszter. Feladata, hogy terveket nyújtson be az elnök számára, és tanácsot adjon neki az energiadominancia elérésével, valamint az ehhez kapcsolódó lépésekkel és fejlesztésekkel kapcsolatban.
A fentiekből nyilvánvaló, hogy az új Trump-adminisztráció jövőbeli lépései szempontjából mennyire kiemelt lesz majd az energetikai kérdések jelentősége. Mindez az ország külpolitikáján is erőteljesen érezteti majd a hatását: Marco Rubio külügyminiszter egy nyilatkozatában ugyanis a mostani kormányzat külpolitikai prioritásairól szólva szintén érintette az energiapolitikai kérdéseket, és kijelentette, hogy fel kell számolni az Amerikát gyengítő éghajlatpolitikát. Hozzátette: a minisztériuma minden eszközzel segíteni fogja Trump elnököt abban, hogy teljesítse az országnak az energiaipari dominanciához való visszatérésére vonatkozó ígéretét.
