Erdőtűz és demencia
Holly Elsernek és szerzőtársainak a JAMA Neurology című folyóiratban 2024 novemberében megjelentetett tanulmánya azt vizsgálja, hogy milyen kapcsolat fedezhető fel az erdőtüzek füstjének való kitettség és a demencia kialakulása között. A szerzők a kérdés kapcsán tizenkét éven keresztül több mint egymillió hatvan év feletti kaliforniai lakost vizsgáltak, és bebizonyították, hogy az erdőtüzek miatt keletkező, legfeljebb 2,5 mikrométer átmérőjű finom részecskék (PM2,5) jelentős mértékben hozzájárulhatnak a betegség kifejlődéséhez.
A PM2,5-szennyezés és a demencia kialakulásának kapcsolatával már több korábbi kutatás is foglalkozott, és ezek mind arra a következtetésre jutottak, hogy a szálló finompornak való kitettség hosszú távon felgyorsíthatja az idegrendszer degenerálódását. Emellett közvetetten is növelheti a demencia kialakulásának kockázatát, mivel hozzájárulhat az agyi trombózisok kialakulásához, ezek pedig az agy vérellátásának elégtelen működéséhez és stroke-hoz vezethetnek.
A novemberi tanulmány szerzői Kalifornia idősebb lakosai körében vizsgálták, hogy az egyre gyakoribbá váló erdőtüzeknek van-e kimutatható hatása a demencia kialakulására. A kutatás egy egészségügyi nyilvántartásból származó adatokon alapuló nyílt kohorszvizsgálat volt (a kohorszok egy adott korcsoportba tartozó és valamilyen szempontból közös tulajdonságokkal rendelkező populációt jelentenek, a nyíltság pedig arra utal, hogy a kutatás során a résztvevők száma nem rögzített). A nyilvántartásban szereplők összetétele jól tükrözi Dél-Kalifornia szociodemográfiai sokszínűségét, a rendkívül alacsony jövedelmű és a magasan képzett egyének viszont némileg alul vannak reprezentálva benne.
A kutatók 2008 januárja és 2019 decembere között elemezték azoknak a hatvan év feletti pácienseknek az adatait, akik legalább egy éve szerepeltek a nyilvántartásban, és a kutatás kezdetekor még nem volt diagnosztizált demenciájuk. Gépi tanulási technika segítségével megbecsülték az egyes dél-kaliforniai népszámlálási körzetek 2006 és 2019 közötti napi átlagos PM2,5-koncentrációját, majd elkülönítették tőle az erdőtüzekből származó napi átlagos PM2,5-koncentrációt. A páciensek adatait a lakcímük alapján a népszámlálási körzetekhez rendelték, hogy az adatsorok összevethetőek legyenek.
Ezt követően az adatokon regresszióanalízist végeztek, vagyis megnézték, hogy a különböző adatok között van-e ok-okozati vagy statisztikai kapcsolat. A vizsgálat során arra jutottak, hogy az erdőtüzekből, illetve a más forrásból származó PM2,5-koncentráció hároméves átlagának 1 μg/köbméteres növekedése 18%-kal, míg a nem erdőtüzekből, hanem más forrásokból származó PM2,5-kitettség ugyanilyen mértékű növekedése csak 1%-kal növeli a demencia kialakulásának kockázatát. A kérdéses időszakban a vizsgálatba bevont 1 223 107 személy közül 80 884 főt (6,6%) diagnosztizáltak a betegséggel. Közülük a legtöbb fehér volt, özvegy, nem dohányzott, és nem volt szüksége tolmácsra a vizsgálat során, ám az özvegységet leszámítva ezek a változók a vizsgált populáció legnagyobb részére igazak voltak.
A tanulmány igazolja tehát azokat a korábbi kutatási eredményeket, melyek szerint az erdőtüzekből a légkörbe kerülő szálló finompor nagyobb kockázati tényező a demencia szempontjából, mint a más forrásokból származó. Ennek a különbségnek az oka az lehet, hogy ezek a szemcsék a többi PM2,5-részecskéhez képest nagyobb koncentrációban tartalmaznak oxidatív és gyulladáskeltő vegyületeket, kisebb átlagos részecskemérettel rendelkeznek, és szerves anyagok égése során, ráadásul lényegesen magasabb hőmérsékleten jönnek létre. Emellett az erdőtüzek nyomán keletkező PM2,5 rövid idő alatt nagyon magas koncentrációt érhet el, míg egyéb esetben a szintje kiegyenlítettebb.
A vizsgálat szerint az erdőtüzek nyomán nagyobb eséllyel jelenik meg a demencia a 75 évnél fiatalabbak, a férfiak, illetve a marginalizált társadalmi csoportokhoz tartozók esetében. Vagyis ez az elemzés is alátámasztja azt a gyakran hangoztatott tényt, hogy a klímaváltozás kedvezőtlen hatásai nem egyformán érintik a társadalom különböző csoportjait, és a szegényeket, valamint az etnikai kisebbségekhez tartozókat általában sokkal jobban sújtják.
