Elektromos autók és töltőpontok: nemzetközi helyzetkép
Blogunkon a következő hetek során egy rövid sorozatban tekintjük át az elektromos autózás és a hozzá kapcsolódó töltő-infrastruktúra nemzetközi és hazai trendjeit, illetve az ezekkel kapcsolatban felmerülő legfontosabb kérdéseket. A sorozat mai, első darabjában megvizsgáljuk, hogy a várakozások szerint miként alakulnak az elektromos autók eladásai globálisan, és hogy jelenleg milyen töltő-infrastruktúra szolgálja ki őket világszerte, illetve az Európai Unióban.
Az elektromobilitás globális fejleményeit és trendjeit ismertető egyik legrangosabb kiadvány a Nemzetközi Energiaügynökség évente megjelentetett Global EV Outlook című jelentése. Ennek legutóbbi, 2024-es változata több előrejelzést is tartalmaz az elektromos autók eladásaival és a töltő-infrastruktúra kiépülésével kapcsolatban. A szervezet áprilisi prognózisa azt mutatta, hogy idén 18%-kal fog bővülni az elektromos autók piaca, és így globálisan mintegy 17 millió darabot adnak majd el ezekből a járművekből. Ez a tavaszi becslés viszont az Európában és az Egyesült Államokban jelenleg megfigyelhető iparági megtorpanás miatt nem biztos, hogy tényleg helytállónak bizonyul. Az európai autógyártók szakmai képviseleti szervezetének (ACEA) októberi adatközlése szerint ugyanis noha az idei év első tíz hónapjának 8,9 milliós autóeladása 2023-mal összehasonlítva stabilnak tekinthető, az elektromos autók eladásai 4,9%-kal, a plug-in hibrideké pedig 7,2%-kal lettek alacsonyabbak – és így az előbbi kategória piaci részesedése 0,8 százalékponttal, a másodiké pedig 0,7 százalékponttal került lejjebb – mint a tavalyi év hasonló időszakában (a magyar értékesítési számok alakulásáról korábbi bejegyzésünkben írunk részletesebben). Nem árt viszont figyelembe venni azt sem, hogy a Nemzetközi Energiaügynökség adatai szerint a 2024 első negyedévében világszerte eladott elektromos autók száma 25%-kal magasabb volt ugyanennek az időszaknak az egy évvel korábbi értékesítéseinél, az idei év első három hónapjában pedig annyi elektromos autót adtak el a világon, mint 2020 egészében. Ráadásul az eladások egy jelentős szelete Kínához köthető, ahol most novemberben ünnepelték meg, hogy idén sikerült több mint 10 milliónyi tölthető – tisztán elektromos vagy hibrid – autót gyártaniuk (ebből 9,75 millió darabot adtak el, és az eladásokon belül 5,83 millió volt a kizárólag elektromos hajtású járművek száma, mely utóbbi éves alapon 13%-os növekedést jelent).
Noha valószínűleg a korábban előrevetített aránynál lassabb ütemben, de az utakon futó elektromos autók száma fokozatosan növekszik, ez pedig maga után vonja az azt kiszolgáló infrastruktúra szükségszerű fejlődését. Ezt azt jelenti, hogy a hálózat kapacitásának és a töltőpontok számának is hasonló ütemben kellene növekednie, mint az elektromos autók piacának. Az Európai Unió korábbi irányelve azt tartotta ideálisnak, ha minden tíz elektromos járműre legalább egy töltőállomás jut. Jóllehet az újabb, jelenleg hatályos uniós irányelv a teljes gépjárműállományt tekinti a számítás alapjának, az egy töltőállomásra jutó autók száma továbbra is jó viszonyítási alap, és több nemzetközi elektromobilitási elemzés is mérvadó mutatónak tartja, ha az egyes országok ezen a téren elért fejlettségét kívánja bemutatni. A Statzon saját piackutatásai alapján 2022-ben a 27 tagországból 18 felelt meg az unió által korábban javasolt aránynak. Az alábbi ábra az ő számaikat összesíti. Látható, hogy 8,3-as értékével Magyarország a jól teljesítők táborába tartozik.
Az egy töltőre jutó autók darabszáma az EU 27 tagországában (2022). Az ábra bal oldalán azok az országok találhatók, amelyekben lakosságarányosan magas az elektromos autók száma, míg a jobb oldalán azok, amelyekben alacsony.
Saját készítésű ábra, forrás: Statzon
2022-höz viszonyítva 2023-ban a globálisan telepített töltőpontok száma 40%-os növekedést mutat (az év végére elérte a 40,2 milliót). Becslések alapján elmondható, hogy jelenleg tízszer annyi magántöltő van,[1] mint nyilvános, mivel a legtöbb elektromos autós az otthoni töltést preferálja. Ennek fő oka, hogy azok számára, akiknek van saját parkolóhelyük, kézenfekvő megoldást jelent annak átalakítása, és az elektromos jármű éjszakai töltése. A zsúfolt és sűrűn lakott városokban viszont az emberek többsége lakótömbökben él, így ők igen korlátozottan tudnak saját töltési lehetőséget kiépíteni, és inkább a nyilvánosan elérhető töltőpontokat veszik igénybe.
A nyilvános töltőpontokon a gyorstöltők[2] száma nagyobb mértékben növekedett, mint a lassú töltőké. Ez egy év alatt 55%-os növekedést jelent világszerte, így 2024-re a globális nyilvános töltőállomány (3,9 millió) több mint 35%-a gyorstöltő lesz. Becslések szerint 2030-ra világszerte 15 millió nyilvános töltőpontot használhatunk majd, vagyis a jelenlegi közel 4 milliós állomány majdnem a négyszeresésre bővül. Az egyes kormányok 2035-re vonatkozó elektromobilitási vállalásainak teljesülése esetén viszont a jelenlegi töltőhálózatoknak hatszoros mértékben kellene bővülniük. Európában ebből körülbelül 2,7 millió nyilvános csatlakozási pont lehet majd, és várhatóan ezek 80%-a (2,3 millió) az unió területén lesz. Az elektromos autók unión belüli AC-, illetve DC-töltésének árait az alábbi diagramok szemléltetik.[3] A szolgáltatók által nyújtott AC-töltési árak 111 és 541 Ft/kWh között, míg a DC-töltési árak 130 és 371 forint/kWh között váltakoznak. Ennek alapján az AC-töltés átlagos ára 187, míg a DC-töltés átlagos ára 223 Ft/kWh. A szélsőséges árakat leszámítva megállapítható, hogy az AC-töltés ártartománya 130 és 230 Ft/kWh, míg a DC-töltésé 190 és 290 Ft/kWh között mozog.
Az AC-töltés átlagos árai díjelemenként (2024. január)
Saját készítésű ábra, forrás: European Alternative Fuels Observatory
A DC-töltés átlagos árai díjelemenként (2024. január)
Saját készítésű ábra, forrás: European Alternative Fuels Observatory
Az unió úgynevezett „Irány az 55%!” csomagja előírja az elektromos könnyű- és nehézgépjárműveket kiszolgáló töltők telepítését. Ezt a tagállamoknak 2025 és 2035 között kell teljesíteniük. A csomag tehát szűk időbeli keretek közé szorítja a jövőbeni töltőtelepítéseket, ráadásul azért is problémás, mert a nehézgépjárművekhez létesített töltő-infrastruktúrának a jelenlegi irányelvet követő (sűrűségi és teljesítményi követelményeket is magába foglaló) kiépítése során gondot jelent, hogy az ilyen töltési pontok felállítását a kompatibilis járművek (elektromos nehézgépjárművek) alacsony száma miatt nem, vagy csak nehezen lehetséges piaci alapú beruházással kivitelezni.
A nemzetközi és az uniós helyzetkép felvázolása után blogunk következő, jövő hét eleji bejegyzésében a hazai töltő-infrastruktúrát tekintjük majd át részletesebben.
[1] Ebbe bele kell érteni a nem nyilvános vagy korlátozottan nyilvános töltőpontokat is, például azokat, amelyeket bizonyos munkahelyek és üzletek biztosítanak munkatársaik, illetve vásárlóik számára.
[2] A Nemzetközi Energiaügynökség kiadványának meghatározása szerint a 22 kW-ot meghaladó teljesítményű töltő számít ilyennek.
[3] Az árakat 396 forint/euró árfolyamon egységesítettük.
