Az okostelefonok és a közösségi média hatása a környezetre
Pixabay.com
Rengetegen aggódnak, sőt szoronganak amiatt, hogy milyen hatással lesz a klímaváltozás az életükre. Tucatjával olvassák a híreket a globális felmelegedésről – legtöbbször az okostelefonjaikon. Ironikus, hogy a mindennapi életünk már-már elengedhetetlen részét jelentő készülékek károsanyag-kibocsátása mindeközben egyáltalán nem elhanyagolható. Egy okostelefon a teljes életciklusa során – a gyártástól az ártalmatlanításig – hozzájárul a globális felmelegedéshez. Emellett a telefonok töltése következtében elhasznált energia szén-dioxid-kibocsátása is megdöbbentően nagy számokat mutat. A Global Web Index számítása szerint a telefonos applikációk aktív használatának éves kibocsátása egy főre vetítve 60kg CO2eq, ami a felhasználók számával felszorozva igen nagy mennyiségű szennyezést generál. Ez egy olyan probléma, amelyet minél előbb meg kell oldani.
Mivel a világ folyamatosan digitalizálódik, és az életünk egyre nagyobb része a virtuális térbe kerül át, az okostelefonok, illetve a működtetésük egyre nagyobb terhelést jelent a bolygó számára. Jelenleg a Föld lakosságának több mint 80%-a használ okostelefont, az elmúlt öt évben a globális okostelefon-használat csaknem megduplázódott[1]. Az ilyen készülékeket használók száma 2016-ban valamivel több mint 3,6 milliárd volt, 2021-re ez a szám, a becslések szerint, elérte a 6,3 milliárdot, 2026-ra pedig várhatóan meg fogja haladni a 7,5 milliárdot. A Z-generáció – azok, akik ma 12 és 27 év közöttiek – egy átlagos tagja naponta több mint 200 értesítést kap, és hetente 28,5 órát tölt az „eszközökön”. A dcdx kutatócég nagyon találóan rá is mutatott: nem digitális bennszülöttek vagyunk, hanem digitális foglyok. Az emberek 60 százaléka például nem tud négy órát offline tölteni anélkül, hogy kényelmetlenül érezné magát.
Az okostelefonok teljes szén-dioxid-kibocsátásának 85-95%-a gyártási folyamat során keletkezik, a fennmaradó rész pedig a meglévő okostelefonok felújításából (4%) és az életciklus végi folyamatokból (1%), például az újrahasznosításból származik. A Deloitte Global 2021-es előrejelzése szerint az okostelefonok használata 2022-ben 146 millió tonna szén-dioxid-kibocsátást eredményezett, ami 11%-kal haladta meg az előző év adatait. Egy vadonatúj okostelefon a használat első évében átlagosan 85 kg CO2szén-dioxid-kibocsátást generál.
Az Apple a legújabb okostelefonjai gyártási terhelését 50-76 kg, a Huawei pedig 60-85 kg szén-dioxidra becsüli. Az Oppo átlagosan 56 kg-t ismert el, a Samsung pedig meglepően széles skálán, 22 és 70 kg között mozog. A Xiaomi kevésbé közlékeny, csak az egyik csúcsmodelljével kapcsolatosan tett közzé adatot: ez 63 kg szén-dioxid-kibocsátást jelent. Az ágazat legtöbb szereplőjéhez hasonlóan az ADEME is úgy számítja ki az okostelefonok szén-dioxid-kibocsátását, hogy szétszereli őket, megméri különböző részeiket, majd ezeket a méréseket megszorozza a szén-dioxid-kibocsátás értékelésével foglalkozó szakemberek – például a Gabi vagy az Ecoinvent – referencia-rendszereiből vett kibocsátási becslésekkel[2].
A telefon töltésének szén-dioxid-kibocsátása szintén óriási környezetterheléssel jár. A becslések szerint egy feltöltés 6 watt energiát igényel, így mindösszesen évente 8 millió 88 ezer tonna szén-dioxid kibocsátásáért felelős. Ez a szám egyenértékű a következő példákkal:
- 1 758 000 benzinüzemű jármű közlekedésével,
- az Eiffel-torony fényeinek működtetéséhez szükséges energia 24 000 000 szorosával
- 242 165 389 farmernadrág előállításához szükséges energiafelhasználással
- az Egyesült Királyságban 1,4 milliárd grillétel elkészítéséhez szükséges energiafelhasználással,
- 2 888 000 ausztrál tehén által kibocsátott metánból előállított energiával.[3]
A Compare the Market online felület adatai szerint a TikTok minden egyes aktív felhasználó után percenként átlagosan 2,63 gramm szén-dioxidot bocsát ki. Eszerint napi öt perc használat körülbelül 4800 grammot tesz ki évente, felhasználónként. A második és harmadik legrosszabb helyen a Reddit és a Pinterest áll. Az Ericsson által közzétett jelentés szerint minden egyes GB-nyi mobilhálózaton továbbított adat 2 kWh villamos energiát használ fel. A Global Web Index 2021. júliusi adatai szerint átlagosan 2 órát és 24 percet töltünk a közösségi platformokon naponta. Ha a jelentés által mért 10 db alkalmazás átlagos szén-dioxid-kibocsátását (1,15g CO2eq) kivetítjük az egy felhasználóra jutó átlagos időre, akkor egy felhasználó/nap esetében a következő kibocsátást kapjuk: 165,6g CO2eq. Ez évente 535 km megtett útnak felel meg egy átlagos benzinhajtású járművel számolva.
Az infokommunikációs (IKT) ágazat várhatóan további 14 százalékkal járul majd hozzá a globális szén-dioxid kibocsátáshoz 2040-re. A nyersanyagok kitermelésétől kezdve az összeszerelésen, a forgalmazáson, a szállításon, a használaton és az életciklus végén történő kezelésen át az okostelefonok 2020-ban összesen 580 millió tonna szén-dioxid-kibocsátást okoztak. Ezért mielőtt a szarvasmarhák vinnék el az összes balhét, érdemes feltérképezni, hogy a mindennapjainkat átszövő okostelefon-nyomogatás és a közösségi médiától való függőségünk mekkora részben járul hozzá a globális felmelegedéshez.
