Az európai autópiac alakulása 2015 és 2024 között
Az európai autópiac jelentős átalakuláson ment keresztül 2015 és 2024 között. Az új autók eladása hullámzó volt, elsősorban a Covid19-világjárvány gazdasági következményei miatt. Ezzel párhuzamosan – elsősorban Észak- és Nyugat-Európában – felgyorsult az elektromos autók térnyerése. Az újautó-piacot a vállalati autók dominálták, különösen Németországban és Lengyelországban. Nőtt a használt autók piaca, Közép-Kelet-Európában pedig főként importált járműveket vásároltak.
A közvetlenül vagy közvetett módon 13,8 millió embernek munkát adó és ezáltal a foglalkoztatás 6,1%-át biztosító autóipar hosszú ideje az Európai Unió egyik kulcságazatának számít: jelenleg össztermelésének 8%-a származik innen. Több tagállam (Németország, Magyarország, Svédország, Csehország) gazdaságában ráadásul alapvető szerepet játszik. Ennek ellenére az utóbbi időben számos nehézség sújtja: először a Covid19-világjárvány gazdasági hatásai tépázták meg, jelenleg pedig a kínai elektromos járművek előretörése miatt kell átgondolnia jövőképét. E két hatás egyaránt kitapintható volt az autópiaci trendekben is.
Éves újautó-eladások és trendek
2015-ben az Európai Unió tagországaiban 13,7 millió új autót értékesítettek, 2019-ben pedig már 15,3 milliót, majd ezt követően, 2020-ban a pandémia hatására mindössze 11,9 milliót. 2021-ben a piacon rendeződni látszódtak a piaci folyamatok, és az eladások újra elérték a 12,7 milliós darabszámot. A pozitív piaci trendek azonban nem tartottak sokáig, mert 2022-ben az eladások az előző évhez képest 5%-kal, 2019-hez képest pedig 29%-kal csökkentek. A legtöbb kategóriában az eladott járművek száma stagnált, kivéve két alkategóriát: a luxus- és a minijárművekét. Előbbi esetében ugyanis 63%-os növekedést, utóbbiéban pedig 23%-os csökkenést mértek. A minijárművek számának csökkenése nagymértékben befolyásolta a tagállami eladások egészét is. 2023-ban újraindult a növekedés, és az eladások száma elérte a 14,1 milliót, majd 2024 első negyedévében ismét stagnálás következett, és becslések szerint a 2024. év egészének értékesítések is csak a 14,3 milliós darabszám körül mozoghattak.
Az egyes országokban az új autók értékesítése eltérően alakultak. Németország 2023-ban 2,8 millió új autót értékesített, ami 7,4%-os növekedés 2022-höz képest. Franciaországban az újautó-eladások 2023-ban elérték az 1,85 milliót, ami 9%-os emelkedést jelentett az előző évhez viszonyítva. Ugyanebben az évben Olaszországban 1,57 millió (18%-os növekedés), Spanyolországban 950 ezer (15%-os növekedés), Lengyelországban 480 ezer (12%-os növekedés), Magyarországon pedig 120 ezer (6%-os növekedés) új járművet adtak el.
2023 a megvásárolt autók hajtásláncának részesedését tekintve fordulópontot jelentett. Az újonnan vásárolt gépkocsik döntő többségét mind a 27 tagállamban a belső égésű motorral szerelt járművek képezték (a kategóriába a benzinmotoros hibrideket is beleértve), arányuk eseteként még a 70%-ot is meghaladta. További bontásban azonban a kizárólag benzin- vagy dízelüzemű járművek száma (3,7 millió) már alig haladja meg az újonnan üzembe helyeztett hibridek számát (3,6 millió). Fontos, hogy a kimutatások a kis méretű akkumulátorokkal rendelkező kocsikat is a hibrid kategóriába sorolják, miközben a fő erőforrás ezekben az esetekben a belső égésű motor. A dízelmotorral szerelt autók aránya csökkent: 2015-ben a tagállamokban értékesített új járművek 52%-a volt dízelmotoros, ám 2023-ra ez az arány 15% alá csökkent.
Az egyik leginkább meghatározó trend az elektromos járművek terjedése: 2015-ben csupán az újautó-eladások 0,5%-át tették ki a különböző típusú elektromos járművek, de 2019-re ez az arány már 2,2%-ra nőtt, 2022-ben pedig elérte a 12,1%-ot. 2023-ban a tagállamokban újonnan regisztrált tisztán elektromos autók száma meghaladta a 4,4 milliót, ami a 2013-as értéknél 88-szor, a 2018-asnál pedig 12-szer volt magasabb. A nagyarányú emelkedés elsősorban 2019 és 2020, illetve 2020 és 2021 fordulóján történt: az előbbi periódusban 85,2%-os, az utóbbiban pedig 77,5%-os emelkedést lehetett megfigyelni. 2024-ben azonban a tisztán elektromos járművek terjedése lelassult. A tagállamokban forgalomba állított 1 985 966 elektromos jármű 1,2%-os csökkenés a korábbi év adataihoz viszonyítva. A kategória eladásait a tisztán elektromos hajtású modellek rossz értékesítési számai vetették vissza. A magas árak és az alacsony újraértékesítési potenciál következtében az elektromos járművek részaránya a 2023-as 15,7%-ról 15,4%-ra mérséklődött. Az autópiaci elemzésekkel foglalkozó JATO szerint azonban a nagyobb gyártók által bemutatott megfizethetőbb modelleknek köszönhetően 2025-ben a tisztán elektromos járművek piaca felélénkülhet. Az Európai Unió célja, hogy utóbbiak aránya 2030-ra az újautó-eladásokban elérje az 50%-ot. Az új uniós szabályozása előírhatja, hogy 2035-től csak nulla kibocsátású új autók kerülhetnek forgalomba. A jelentős autóiparral rendelkező tagállamok, például Németország és Olaszország, ellenezték a 2035-ös dátumra vonatkozó elképzeléseket, és ezzel a gyártók többsége is így volt. Pillanatnyilag a nagyobb gyártók mind küszködnek azzal, hogy átálljanak az elektromos járművek gyártására, és hogy felvegyék a versenyt a kínai konkurenciával.
Jelenleg az ázsiai ország rendelkezik a világ akkumulátor-előállítási képességének 75%-a felett, és több kritikus nyersanyag készletet is az ellenőrzése alatt tart. A Kínában gyártott autók az elmúlt 3 évben az EU-ban értékesített tisztán akkumulátoros gépkocsik piacán 3%-ról közel 22%-ra növelték a részesedésüket. Kína 2024-ben csaknem 30 millió elektromos járművet gyártott, megvan tehát a képessége, hogy tovább erősítse pozícióit az európai piacokon. Az ACEA nevű európai autóipari szövetséget vezető Sigrid de Vries egy 2023-as véleménycikkében kifejtette, hogy Kína és az USA holisztikusan tekint az ipari kérdések és az ellátási láncok kapcsolatára, az európai uniós jogalkotók viszont inkább tüneti kezeléseket nyújtanak. A járművek költségét tovább növelheti, ha a gyárakat Európából kedvezőbb jogi környezetet biztosító országokba telepítik át.
A különböző országok eltérően reagáltak az elektromos járművek térnyerésére. Németország és Franciaország jelentős állami támogatásokkal ösztönözte a vásárlásuk, Olaszországban és Spanyolországban viszont eleve visszafogottabb volt a terjedésük. A mostani lassulás okai közül elsősorban a Covid19-világjárványhoz és az orosz–ukrán háborúhoz köthető gazdasági problémákat, illetve egyes tagállamok szabályozási gyakorlatát emelhetjük ki. Utóbbira jó példa Németország, ahol a növekvő elektromosautó-eladásokra válaszul a kormány fokozatosan kivezette a kategória járműveinek vásárlását támogató intézkedéseket. Ez viszont az eladott elektromos gépkocsik számának visszaeséséhez vezetett. A skandináv országok közül Norvégia és Svédország elektromosautó-penetrációja kiemelkedően magas: 2023-ban az újautó-eladások több mint fele elektromos volt. A 2023-ban Németországban 18%, Franciaországban pedig 16% volt az elektromos autók új autókon belüli részesedése – Norvégiában ezzel szemben ez az arány a 60%-ot is meghaladta. Olaszországban és Spanyolországban az elektromos autók részesedése 10% körül alakult.
A tavalyi év során a tisztán elektromos hajtású járművek Norvégiában (88%), Dániában (51%), Svédországban (35%), Hollandiában (35%), Belgiumban (28%) és Luxemburgban (28%) értek el magas piaci részesedést, míg Németországban (14%), Írországban (14%), Finnországban (30%) és Romániában (6,5%) csökkent a piaci részarányuk. A Fitch értékelése alapján 2025-ben jelentősen csökkenni fog az Európai Unió területén értékesített tisztán elektromos autók iránti kereslet. A vállalat elemzése alapján 2024-ben a megnövekedett eladások mögött elsősorban Németország és Franciaország jó értékesítési számai álltak. Ám Németországban az állami támogatások kivezetése, Franciaországban pedig a politikai és a gazdasági bizonytalanság nagymértékben visszavetheti az eladásokat.
Az értékesítéseket segítené, ha időben sikerülne megfelelő sűrűségű töltőhálózatot kiépíteni. Az EU területén 2023-ban 630 ezer töltőpont volt, de 2030-ra az Európai Bizottság ajánlása szerint már 3,5 millióra, az ACEA szerint pedig valójában 8,8 millióra lenne szükség belőlük. Számukat az növelhetné, ha nőnének az elektromos járművek eladásai, telepítésük ugyanis ezzel válna jövedelmező üzletággá.
A céges autók részesedése az újautó-eladásokból
Az újautó-piacon kiemelkedően magas a vállalati autók aránya. 2015-ben az új autók 56%-át vásárolták vállalatok, 2019-re pedig ez az arány 60%-ra nőtt. 2023-ban a vállalati vásárlások aránya elérte a 63%-ot, sőt Németországban és Lengyelországban már 70% fölé emelkedett. A céges járműflották főként az adókedvezmények, a lízinglehetőségek és a velük járó pénzügyi haszon miatt indultak növekedésnek. A céges autók használata különösen elterjedt azokban az országokban, amelyekben az állam jelentős támogatást ad az új járműveket beszerző vállalatoknak. Franciaország vállalati vásárlásai 2023-ban az eladott járművek 58%-át tették ki. Az arány Olaszországban és Spanyolországban alacsonyabb, de azért szintén jelentősnek mondható: 2023-ban 50% körül alakult. Magyarországon szintén növekvő tendenciát mutat az újautó-piac vállalati értékesítéseinek száma, bár a finanszírozás számos kisebb vállalkozás számára még nehézséget jelent.
Európai szinten viszont a vállalatok által vásárolt elektromos járművek aránya alacsony: 2021-ben a céges flottákban az elektromos járművek aránya 8,6% volt, és bár 2023-ra ez az arány 14,1%-ra nőtt, még mindig elmarad az elektromos autók magánszektoron belüli, 15,6%-os részesedésétől. A skandináv országokban, különösen Svédországban és Norvégiában, a céges autók aránya alacsonyabb, ám az elektromos céges járművek aránya jóval magasabb, mint az EU többi részén. A T&E nevű szervezet 2024-es számításai alapján 16 országban (amely becslésük szerint az autópiac 27%-át fedi le) a vállalatok vásárolják fel nagyobb arányban az elektromos járműveket, a piac fennmaradó 73%-ban pedig a háztartások. A céges kategórián belül leginkább a plug-in hibridek értékesítései nőttek meg: 2023-as adatok szerit az Európában eladott plug-in hibridek 77%-át vállalatok számára értékesítették.
A céges autók EU-s szinten évente 26 milliárd euró adókedvezményben részesülnek. Ennek nagy részét a vállalati gépjárművekhez kapcsolódó áfa-visszatérítések, a jövedelemadó-kedvezmények, illetve a kedvezményes cégautóadók teszik ki. Németországban például a céges autók után járó adókedvezmények éves szinten meghaladják a 8 milliárd, Franciaországban pedig a körülbelül 5 milliárd eurót. Olaszországban és Spanyolországban az állam 2-3 milliárd eurós támogatást biztosít a céges járműflották számára, főként kedvezményes lízingdíjak és áfa-visszatérítés formájában.
Lengyelországban és Magyarországon az adókedvezmények kisebb mértékűek, de a vállalatok számára továbbra is jelentős költségcsökkentő tényezőt jelentenek. Az Európai Bizottság és több szakpolitikai intézmény folyamatosan vizsgálja, hogy mennyire fenntarthatóak a céges autók adókedvezményei, mivel ezek hozzájárulhatnának a közlekedési szektor kibocsátásának csökkentéséhez, amennyiben nagyobb arányban ösztönöznék az elektromos járművek használatát.
A használt autók piaca
A használt autók piaca a vizsgált időszak idején dinamikusan bővült. 2015-ben a tagállamok piacain 37 millió használt autót értékesítettek, 2023-ra pedig ez a szám 42 millió fölé emelkedett. A használtautó-piac volumene hasonló az új autókéhoz. Az eladott autók több mint felét kereskedők, a fennmaradó részt pedig magánszemélyek értékesítik. Előbbiek a fiatalabb és magasabb árfekvésű modelleket részesítik előnyben. Különbség viszont, hogy a használt autók piaca sokkal töredezettebb, mint az újaké. A legtöbb cég csak az adott tagállam jól ismert piacán működik. Ennek köszönhető, hogy Európa 20 legnagyobb használtautó-kereskedője a használtautó-piac mindössze 6%-át fedi le.
A Covid19-világjárvány több szempontból is hátrányosan érintette a használt gépkocsik eladását. Az újautó-piac zsugorodásának köszönhetően ugyanis jelentősen csökkent a használt modellek kínálata. Ennek következtében az elmúlt években a használt autók árai is jelentős változást mutattak. Mivel 2020-ban a Covid19 hatására csökkent az elérhető járművek száma, 2021-ben és 2022-ben az árak emelkedtek. 2023-ra azonban az újautó-piac stabilizálódásának a hatására a használt autók árai is konszolidálódtak, bár az elektromos járművek esetében még mindig jelentősek a különbségek.
Az importált használt autók száma növekedett, mivel a közép- és kelet európai országokban továbbra is magas a nyugat-európai országokból származó járművek száma, a lakosság döntő többségének ugyanis az új autók drágák. Lengyelország 2015-ben 900 ezer, 2023-ban pedig már 1,2 millió használt autót importált (ez utóbbi az előző évhez képest 10%-os növekedést jelent). Magyarországon a behozott használt autók száma elérte a 160 ezret, míg Romániában 450 ezer körül mozgott. Ezeknek az országoknak a legjelentősebb beszállítói a német, a francia és a holland piacok, ott ugyanis a flottakezelő cégek három-négy évente lecserélik autóikat, s így folyamatos az ellátás a használt modellekből; 2023-ban már csak a német használtautó-export elérte a 750 ezres darabszámot. A fogadó országokban népszerűek a Volkswagen, a Ford és a Renault dízelautói, mivel ezek a környezetvédelmi szigorítások miatt egyre nagyobb számban kerülnek a használtautó-piacra.
A másodlagos piacon az elektromos és a hibrid járművek is egyre nagyobb arányt képviselnek: a 2023-ban eladott használt autók körülbelül 8%-a már valamilyen mértékben elektromos meghajtású volt. Ezeknek a modelleknek az eladásai Skandináviában és Hollandiában gyorsabban nőnek, mivel ezeken a helyeken korábban kezdték el támogatni az elektromobilitást. A céges autók gyors lecserélése egyébként kifejezetten növeli a használt elektromos autók kínálatát: 2026-ra várhatóan 1,4 millió elektromos autó lesz elérhető az uniós használtautó-piacon. Ez a szám pedig még tovább nőhet, ha figyelembe vesszük, hogy az Arthur D. Little tanácsadócég számításai alapján 2030-ra a forgalomba kerülő új személyautók kétharmada hibrid vagy tisztán elektromos meghajtású lesz majd.
Kitekintés
Rövid távon az európai autópiac töredezettsége fokozódhat. A nagyobb gyártók bejelentései alapján 2026-ban több megfizethető árazású hibrid jármű is a piacra kerülhet, ez pedig nagyban növelheti a versenyt a korábban leginkább a prémiumjárművek által uralt piaci szegmensben. A vezető európai autóipari cégek számára komoly problémát jelent, hogy a belső égésű motorokról át kell állniuk a hibrid és elektromos járművek gyártására, főleg, hogy ezen a téren a náluk sokkal gazdaságosabban működő kínai vállalatokkal is meg kell küzdeniük.
