Az elektromos járművek kínai térnyerése, az üzemanyag iránti kereslet és a globális olajpiac
Kínában már a benzinkutakon is érezhető a villanyautóboom. Az ország elektromosjármű-piaca komoly fordulóponthoz érkezett, ez pedig jelentős hatással van a kínai üzemanyag-keresletre és a globális olajpiacra. Az elektromos és hibrid járművek értékesítése most először haladta meg a hagyományos üzemanyaggal működő autókét, és az országszerte megszaporodó elektromos töltőállomások egyértelműen jelzik a közlekedési szektor átalakulásának irányát.
Az elektromos járművek forradalma
Kínában az elektromos autók gyors terjedése váratlan mértékben fogja vissza az üzemanyag iránti keresletet. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) előrejelzése szerint a kínai benzinfogyasztás 2023 és 2030 között évente átlagosan 2,1%-kal csökkenhet, a CITIC Futures kínai brókercég pedig egyenesen évi 4-5%-os visszaeséssel számol. A gázolaj iránti kereslet 2019-ben érte el a csúcsát, és 2030-ig évente akár 3-5%-kal is mérséklődhet, főként az elektromos és a cseppfolyósított földgázzal működő járművek növekvő használata miatt.
Peking egy évtizede indította el az elektromos járművek terjedését ösztönző programját, ma pedig már Kína járműállományának jelentős részét a belső égésű és villanymotort egyaránt használó, hálózatról is tölthető plug-in hibridek (PHEV) alkotják. Bár ezek kisebb mértékben továbbra is fenntarthatják az üzemanyag iránti keresletet, nem egyértelmű, hogy tulajdonosaik az elektromos hajtás mellett milyen arányban támaszkodnak a benzinre vagy a dízelre. A 2024-ben eladott új autók több mint fele szintén elektromos vagy hibrid meghajtású: a júliusi és az augusztusi értékesítési adatok szerint az elektromos járművek aránya idén az 50%-ot is meghaladta. Ez a közlekedési szektorban napi 400 ezer hordónyi olajkereslet-csökkenést eredményezett, és tovább fokozhatja a hagyományos üzemanyagok felvevőpiacának zsugorodását. A kínai építőipar tartós visszaesése szintén hatással van az üzemanyagpiacra. Az új építkezések száma 2021 óta drasztikusan megcsappant, ez pedig elsősorban a gázolaj-felhasználást érinti, hiszen ez jelenti a munkagépek és a teherautók legfőbb üzemanyagát. 2024 második negyedévében a gázolaj-felhasználás éves összevetésben közel 5%-kal csökkent, tovább rontva ezzel a fosszilis üzemanyagok piacának kilátásait.
Globális olajpiaci hatások
Az IEA adatai alapján Kína az elmúlt két évtizedben meghatározó szerepet játszott a globális olajkereslet növekedésében, ám 2024-ben olajpiacának előző évhez viszonyított bővülése várhatóan csak 1,1% lesz (ez mindössze napi 180 ezer hordót jelent). Hasonló tendencia figyelhető meg világszinten is, hiszen az olaj iránti globális kereslet szintén lassuló ütemben bővül: míg növekedésének mértéke 2023-ban még 2,1% volt, addig 2024-ben az elemzői várakozások szerint már csak 0,9% körül lesz. A globális olajpiacot a kínai kereslet visszaesése is jelentősen átrendezi. Bár az itteni csökkenést India és Délkelet-Ázsia növekvő kereslete részben ellensúlyozhatja, ennek léptéke nem összemérhető a kínai felvevőpiac bővülésének korábbi mértékével. 2013 és 2023 között ugyanis a feltörekvő ázsiai gazdaságok olajfogyasztása napi 2,5 millió hordóval emelkedett, szemben Kína 6 millió hordós növekményével. Indiában – a világ jelenleg leggyorsabban fejlődő feltörekvő gazdaságában – például 2024-ben mindössze napi 200 ezer hordóval nőtt a kereslet, vagyis az ottani fogyasztás még most is csupán a kínai harmadát teszi ki, mivel az ország gazdasági modellje kevésbé támaszkodik az olajintenzív ágazatokra.
A globális trendek egyértelműen jelzik, hogy az elektromos járművek térnyerése máshol is jelentős hatást gyakorol az üzemanyag-keresletre, és ennek a hatásai igen szerteágazók. Kaliforniában például a keresletcsökkenés már kezd komoly anyagi veszteséget okozni az helyi kormányzatnak, eddig ugyanis az üzemanyagra kivetett adó az állam bevételeinek jelentős pillérét képezte. Ezt ellensúlyozandó a helyi vezetés most azt tervezi, hogy a kieső forrásokat az elektromos autók mérföldalapú adóztatásával pótolja. Hasonló kormányzati intézkedéseket vezettek be például Új-Zélandon és Izraelben, mivel ebben a két országban 2024 tavaszától már a tisztán elektromos hajtású, illetve a plug-in hibrid járművek tulajdonosainak is fizetniük kell az úthasználat, illetve a megtett kilométerek után. Az Egyesült Királyságban pedig 2025 áprilisától az elektromos járművek után is be kell fizetni azt az adót, amelyet eddig csak a belső égésű motoros járművek után kellett. Mindez jól mutatja, hogy az üzemanyagpiac szűkülése hosszú távon az adózási és szabályozási rendszerekre is hatással lesz majd.
