Angliai felmérés a „zöld” oktatásról: aggódó lányok, bizakodó(bb), érdektelen(ebb) fiúk?
A University College London (UCL) Klímaváltozási és Fenntarthatósági Oktatási Központja (CCCSE) Mit gondolsz a klímaváltozással és a fenntarthatósággal kapcsolatos oktatásról? címmel készített felmérést az angliai általános iskolai tanulók körében. Több mint kétezer 11 és 14 év közötti gyermeket kérdeztek arról, milyen érzéseket társítanak a klímaváltozáshoz, milyen tapasztalataik és elvárásaik vannak az éghajlatváltozással és a fenntarthatósággal kapcsolatos oktatással szemben, illetve miről tanulnának még szívesen. A kutatás alapján a lányokat és a jobb társadalmi-gazdasági helyzetű tanulókat jobban aggasztja a klímaváltozás, illetve ez a két csoport nyitottabb is a témára, és többet tenne a fenntarthatóságért. Az alábbiakban ismertetjük, hogy a tanulmány milyen fontosabb megállapításokat tett a fiatalok klímaváltozással kapcsolatos érzelmeiről és tettrekészségéről.
A korábbi felmérések tanulságai
A témában készült korábbi felmérések szerint a diákok az iskolai órákon, a közösségi médiából, a televízióból és a családjuktól szerzik a legtöbb ismeretet a fenntarthatóságról és a klímaváltozásról. A tanulók viszont arról is beszámoltak: úgy érzik, nem kapnak elég információt arról, hogyan tehetnének többet a környezetvédelemért és a fenntarthatóságért, illetve több gyakorlati útmutatásra lenne szükségük. Habár az angol alaptanterv elviekben megengedi, hogy a klímaváltozás témáját ne csak a földrajzi és a természettudományi, hanem a más tantárgyakat oktató tanárok is előhozzák az óráikon, a diákok úgy érzik, pedagógusaik az éghajlatváltozást valamiféle távoli, jövőbeli problémaként mutatják be, és nem magyarázzák el a jelenség társadalmi, gazdasági és politikai kontextusát. A gyerekek annak a vágyuknak is hangot adtak, hogy többet szeretnének tanulni a klímaváltozásról, a biodiverzitás csökkenéséről, a környezetszennyezésről és más környezeti témákról. A kutatásokból az is világos, hogy a fiatal generációk egyre nagyobb arányban aggódnak az éghajlatváltozás miatt: a kérdés az Egyesült Királyságban megkérdezett 16 és 25 év közötti fiatalok 49%-át nagyon aggasztja.
Az idei felmérés eredményei
A most publikált adatgyűjtés során a kutatók először a diákok jólétét mérték fel. A legkedvezőtlenebb társadalmi-gazdasági helyzetű tanulók a legjobb helyzetűekhez képest kevésbé boldogok és elégedettek az életükkel: míg az előbbiek 58%-a nyilatkozott úgy, hogy általánosságban boldog, az utóbbiaknak a 69%-a. A nemek szerinti megoszlást vizsgálva ugyanerre a kérdésre a lányoknak csupán a 61%-a, a fiúknak pedig a 70%-a válaszolt igennel. Ennek alapján megállapítható, hogy a diáklányok általában kevésbé boldogok, mint fiú társaik. A megkérdezett diákok 36%-a „sokat” vagy „állandóan” aggódik a klímaváltozás miatt, további 50% pedig „egy kicsit”. A kutatás következtetése szerint a lányok és a legjobb társadalmi-gazdasági helyzetű diákok nagyobb valószínűséggel aggódnak az éghajlatváltozás következményei miatt, illetve társítanak hozzá negatív érzelmeket (lásd a lenti táblázatot). A legtöbb diák egyébként negatív érzelmeket társít a kérdéshez; ezek közül a megkérdezettek a leggyakrabban a szomorúságot említették (67%). Az éghajlatváltozás miatt a legjobb társadalmi-gazdasági helyzetű tanulók 78%-a érez szomorúságot, 65%-a pedig szorongást. Ezzel szemben a legkedvezőtlenebb hátterű tanulók csupán 49%-a érez szomorúságot, és csak 35%-a szorong miatta. Hasonló különbségek vannak a lányok és a fiúk között: a lányok nagyobb arányban számoltak be szomorúságról (74%) és bűntudatról (61%), mint a fiúk (59% és 37%).
A diákok 76%-a fontosnak tartja, hogy tanuljanak a klímaváltozásról és a fenntarthatóságról. A lányok nagyobb része (83%) gondolja így, mint a fiúké (70%). A legjobb és a legkedvezőtlenebb hátterű tanulók közt ebben a kérdésben is jelentős különbség van: amíg az előbbiek 83%-a nyilatkozott úgy, hogy fontos ezekről a témákról tanulni, addig az utóbbiaknak csupán 58%-a. Az összes megkérdezett tanuló 62%-a gondolja úgy, hogy tanárai jól magyarázzák el, hogyan kapcsolódik a mindennapi életükhöz a klímaváltozás, illetve a fenntarthatóság kérdése, és miként tudnak a fenntarthatóságot jobban szolgáló döntéseket hozni. A legjobb háttérrel rendelkező diákoknak közel a kétharmada (62%), a legkedvezőtlenebb hátterűeknek viszont csupán a 47%-a osztotta ezt a véleményt. A legtöbb diák (71%) nem érzi úgy, hogy befolyásolni tudná, iskolája miként kezeli a klímaváltozás és a fenntarthatóság kérdését. A megkérdezettek kétharmada (66%) gondolja azt, hogy megfelelő környezetvédelmi ismeretekkel rendelkezik: a lányok 72%-a, míg a fiúk 61%-a, a legjobb társadalmi-gazdasági helyzetűek 75%-a, míg a legkedvezőtlenebb helyzetűek 49%-a véli így. A tanulók 56%-a szeretne többet tenni a környezetéért és a fenntarthatóságért. A lányok közül ennél többen (66%), a fiúk közül viszont kevesebben (46%) voltak ezen a véleményen. A diákok társadalmi-gazdasági hátterét vizsgálva még nagyobb a különbség: a legjobb hátterűeknek a 68%-a szeretne többet tenni, ezzel szemben a legkedvezőtlenebb helyzetűeknek mindössze kevesebb mint kétötöde (39%). Azzal az állítással csak néhány (16%) diák értett egyet, hogy a felnőttek eleget tesznek a környezet védelméért.
A felmérés alapján a klímaváltozással kapcsolatos kérdések iránti érdeklődés erősebb a lányok, illetve a kedvezőbb társadalmi-gazdasági körülmények között élő diákok körében. A lányoknál tehát, habár általánosságban is többet szoronganak és aggódnak, nagyobb valószínűséggel alakulhat ki klímaszorongás. A lányok egyszersmind a fiúknál jobban érdeklődnek a környezetvédelem iránt, szívesebben tanulnak a klímaváltozásról, és szeretnének többet tenni a fenntarthatóságért. A fenti témákat a jobb társadalmi-gazdasági háttérrel rendelkező diákok is fontosabbnak tartják, valamint nagyobb bennük a tett- és tudásvágy is, mint a kevésbé kedvező helyzetű társaikban. Nemtől és háttértől függetlenül széles körű az egyetértés a tanulók közt abban, hogy nincs ráhatásuk arra, iskolájuk hogyan kezeli az környezeti kérdéseket, a felnőttek pedig nem tesznek eleget a fenntarthatóság és a környezetvédelem érdekében.
