A környezeti zaj hatása a gyermekek olvasási képességére és viselkedésére Európában
Kép a Canva Ai eszközeivel készült.
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség honlapján 2024. decemberében megjelent The effect of environmental noise on children’s reading ability and behaviour in Europe című írás szerzői az Európai Gazdasági Közösség tagállamaitól az EU környezeti zajokkal kapcsolatos irányelve alapján begyűjtött adatok felhasználásával vizsgálták a közúti, vasúti és légi közlekedésből származó környezeti zajnak a gyermekek olvasási képességére és viselkedésére gyakorolt hatását. Az elemzésből kiderült, hogy a környezeti zaj súlyos hatással van a gyerekekre, ez azonban megfelelő intézkedésekkel megelőzhető lenne.
A közlekedési zaj hatásai az egészségére és a gyermekek fejlődésére
Európában a légszennyezés után a közlekedésből, elsősorban a gépkocsikból, a vonatokból és a repülőgépekből, származó környezeti zaj egészségkárosító hatása a legjelentősebb. Jelenleg az EU lakosságának több, mint 20%-a él olyan területen, ahol ez a negatív hatás megfigyelhető. Ez az érték a városi területek esetében lényegesen magasabb, akár 50% feletti is lehet. Az ezekben a zónákban élőket számos egészségügyi probléma sújtja, például magasabb körükben a szív- és érrendszeri, az anyagcserével kapcsolatos és a mentális betegségek kialakulásának kockázata.
A probléma természetesen a gyerekeket is érinti, esetükben pedig a helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a zajnak való túlzott kitettség a tanulásuk és a mentális fejlődésük is hátráltathatja. Egyre több bizonyíték támasztja ugyanis alá, hogy az iskolában vagy otthon közlekedési zajnak kitett gyermekek nagyobb valószínűséggel szenvednek kognitív, tanulási és viselkedési problémáktól, illetve elhízástól és szorongástól, későbbi életük során pedig különböző mentális betegségektől.
A közlekedési zaj hatása gyerekek olvasási képességeire és viselkedésére
A vizsgált elemzés a főutakról, a vasutakról és a repülőterekről származó, 55 dB-t meghaladó zajszintnek kitett lakosságra vonatkozó adatokon alapszik, és elsősorban a 6–17 éves gyerekekkel foglalkozik. Az EU-ban, illetve Izlandon, Norvégiában és Svájcban ebből a korosztályból összesen kb. 14 millió fiatal van kitéve ekkora vagy ennél magasabb közlekedésből származó zajnak. Az adatok elemzéséből kiderült, hogy emiatt a vizsgált régióban évente közel 550 ezer gyerek olvasási képessége romlik. Ezért a számítások szerint 84%-ban a közúti közlekedésből származó zaj tehető felelőssé, különösen a városi területeken belül. Ezt követi a vasúti közlekedés (15%) és a légi közlekedés (kb. 1%).
Emellett a magas zajszint évente közel 60 ezer gyerek esetében okoz viselkedési problémákat. Többségükben (kb. 86%-ukban) szintén a városi területek közútjainak zajszintje okolható a kialakult helyzetért. Az elemzésben közölt esetszámok alsó becslésnek tekinthetőek, ugyanis a kutatók az EU környezeti zajokkal kapcsolatos irányelve keretében szolgáltatott adatokból indultak ki, az pedig bizonyos forgalomszám, illetve agglomerációs lakosságszám alatt nem írja elő ezek gyűjtését. További probléma, hogy nem minden város térképezi fel a zajszintet minden utcában, csak a legforgalmasabbakban, illetve hogy a legfrissebb kutatások szerint a közlekedési zaj már az 55 dB-es határérték alatt is hátrányosan hat a gyerekekre.
A zajszint csökkentésének fontossága és a lehetséges megoldási javaslatok
Jelenleg csak kisszámú szakpolitikai intézkedés korlátozza a gyerekek közlekedési zajnak való kitettségét. A WHO több ajánlást is megfogalmazott ezzel kapcsolatban, ezek azonban nem kötelező érvényűek. A leghatékonyabbak azok az intézkedések lehetnek, amelyek magát a zajforrást korlátozzák, például sebességhatárok vagy forgalomcsökkentő intézkedések bevezetése révén. Az újonnan épülő oktatási intézmények esetében fontos lehet az épület megfelelő tájolása és elrendezése, az osztálytermeknek a kültéri zajtól való minél távolabbi elhelyezése, az iskolák körüli természetes zajvédő sávok és csendes zónák telepítése. A már meglévő intézményeknél is fontos a hangszigetelt ablakok és ajtók, zajvédő falak és panelek alkalmazása.
Mindez azért is lényeges, mert több kutatás egyértelmű következtetése alapján a gyermekeknél kialakult problémák és hiányosságok idővel enyhülhetnek, ha a zajterhelés megszűnik. A környezeti zajnak való iskolai és otthoni kitettség csökkentésével tehát minimalizálni lehet a zajszennyezés gyerekekre gyakorolt káros egészségügyi hatásait, ez pedig az életminőségükre és az egész további életükre is hatással lehet.
